Vasárnap este még az Országgyűlés elnökének aláírására várt, ám kétség sem férhet hozzá, hogy hamarosan Áder János asztalára kerül a lex Simicska. Az Országgyűlés múlt pénteki rendkívüli ülésén a településkép védelméről szóló törvény módosításával szigorította a politikai reklámok kihelyezését.
Az államfő által megfontolásra visszaküldött eredeti plakátügyi jogszabály módosítását 123 igen és 68 nem szavazattal fogadta el a parlament. A Fidesz a választási eljárási helyett a városképvédelmi törvényt módosította úgy, hogy gyakorlatilag a korábbi, kétharmados törvényjavaslat rendelkezései kerültek bele. Ennek a jogszabálynak a módosításához ugyan valóban nem kell kétharmad, így a kormánypártok szerint ezzel a trükkel egy csapásra jogszerűvé is tették a szavazást, ám az alaptörvény szerint ez az eljárás erősen kétséges. Az új passzusok ugyanis előírják a kötelező listaáras plakáthely-beszerzést a közvetlenül vagy közvetetten költségvetési támogatásban részesülő szervezeteknek (így a pártoknak - a szerk.), továbbá a plakátkihelyezésről szóló szerződéseket a feleknek haladéktalanul el kell küldeniük az érintett hatóságnak, amely azt honlapján közzéteszi.
Ezen rendelkezések elfogadásához egyszerű többség is elegendő volt az ülésen, noha a jogterület, amelyet szabályozni kíván a törvény, egyértelműen kétharmados többséget igényel. Ezért mondták lapunknak alkotmányjogászok már pénteken, hogy Áder Jánosnak nem lenne szabad aláírnia a jogszabályt, hanem az Alkotmánybírósághoz (Ab) kellene fordulnia normakontrollt kérve. Csakhogy Áder elnöki működését ismerve ennek lehetősége legalábbis csekély.
Az államfő most hivatkozhat arra, hogy ugyanazt a törvényjavaslatot (értelmezés kérdése, hogy azonosnak vagy különbözőnek tartjuk-e a két törvényt, hiszen azt csupán átnevezték és egy másik jogszabályt módosítva fogadták el ugyanazokat a passzusokat) már másodszor küldi meg neki a parlament – ilyen esetben ugyanis már köteles azt aláírni. Mivel azonban azt maga a kormányoldal is tagadja, hogy ugyanazt, az épp sarkalatossága és a szükséges többség hiánya okán visszaküldött törvényt fogadták volna el ismét feles többséggel, így Áder vélhetően új javaslatként fogja kezelni a jogszabályt. Ebben az esetben lehetne alkotmányossági aggálya bőven, és kérhetne normakontrollt, amelyet az Ab-nak – az alaptörvény értelmében – 30 napon belül kell elvégeznie.
Ha azonban Áder nem fordul az Ab-hoz, akkor azt az ellenzéki pártok teszik meg. Noha a testület lényegében csak a Fidesz által jelölt és megválasztott tagokból áll, eddigi gyakorlata alapján még így is nagy az esély a jogszabály megsemmisítésére. Csakhogy ehhez az kell, hogy az ellenzéki képviselők közül elegen támogassák az utólagos normakontroll kérését. Ráadásul ebben az esetben már nem kötné határidő az Ab-t, így a törvény életbe léphet, s eszerint zajlik majd a 2018-as választásokat megelőző kampány, azaz az ellenzéki pártok lehetőségeit pont a kampány előtt vagy annak elején korlátozhatja a jogszabály – nyilván ez volt a Fidesz egyik fő célja.
A Jobbik persze már bejelentette, hogy az Ab-hoz fordul, mert véleményük szerint a Fidesz "lábbal tiporta" az alaptörvényt annak érdekében, hogy szigoríthassa a politikai reklámok kihelyezését és ezzel elhallgattassa a plakátkampányukat. Szél Bernadett is még pénteken bejelentette: ha a Jobbik alkotmánybírósági beadványában arra hivatkoznak, hogy államigazgatási szerv nem ellenőrizheti a pártok gazdálkodását és működését, akkor az LMP támogatni fogja a beadványt.
Az egyelőre nem tudni, más ellenzéki pártok miként állnak a radikálisok beadványához, ám Mesterházy Attila még pénteken az ATV-ben azt mondta: "világos és egyértelmű csalás, az Országgyűlés demokratikus jellegének a semmibe vétele, alkotmányellenes, ami történt". Az MSZP képviselője azt is mondta, pártja minden bizonnyal csatlakozik az LMP kezdeményezéshez, hogy az Ab mondja ki a törvény alkotmányellenességét (nem tudni, hogy Mesterházy itt a jobbikos indítványra gondolt-e - a szerk.)
A szocialista politikus egyébként bevallottan indulatosan fogalmazott a műsorban, amikor arról beszélt, hogy a parlament törvényalkotási bizottságának elnöke a neki egyeztetésre elküldött MSZP-s törvényjavaslatot terjesztette be az Országgyűlés elé. "Gulyás Gergelyre azt a G betűs fordulatot használnám, amit Simicska vezetett be Orbánra" – fogalmazott Mesterházy, aki ahhoz hasonlította az akciót, amikor valakinek a nevét aláhamisítják egy dokumentumra.
Magyar György ügyvéd saját blogján teljességgel alkotmányellenesnek ítélte a plakáttörvényt és az elfogadásának a körülményeit. A kodifikációs problémák forrása az, hogy a most elfogadott javaslat a gazdasági reklámtevékenységről szóló törvény fogalomkészletének felhasználásával próbálja keretek közé szorítani a választási eljárási törvényben szabályozott politikai kommunikációt egy harmadik jogszabályban, a településkép-védelmi törvényben – írta az ügyvéd. Magyar szerint van azonban ennél sokkal nagyobb baj is, mégpedig az, hogy "nem egyértelmű az sem, a sok közül melyik illetékes szervezetnek kellene megbírságolnia a túl olcsón plakátoló pártokat, esetleg gondoskodnia a szabálytalan plakát két napon belüli eltávolításáról". Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmet, hogy a szabályozás azon része, amely szerint csak annál a cégnél lehet majd hirdetni, amely a listaárat elküldi a „ki tudja, melyik” hatóságnak, a kormányra is érvényes lesz. „Ha ezt akarják, mi csak örülünk neki. Legalább nyilvánvaló lesz, hogy hány milliárdnyi közpénz vándorol a kormányközeli strómanok zsebébe” – fogalmazott. Hozzátette: annak viszont továbbra sincs akadálya, hogy a Civil Összefogás Fórum minden kontroll nélkül kampányoljon pártja és kormánya érdekében. „Magánvéleményünk: kizárt, hogy az efféle elsietett, nyilvánvalóan aktuálpolitikai érdeket szolgáló szabályozás kiállná az alkotmányosság próbáját. Úgy gondoljuk, ezt még a fideszes Alkotmánybíróság sem nyelheti be” – zárult Magyar bejegyzése.