Salvador Dalí lánya vagyok! - Exhumálják a festőt a bizonyításhoz

Publikálás dátuma
2017.06.26. 18:12
Salvador Dalí 1965-ben - Fotó: Hulton Archive/Getty Images
Egy Katalóniában élő 61 éves nő állítja, hogy az 1989-ben elhunyt világhírű szürrealista művész az ő apja. Egy madridi bíróság elrendelte Salvador Dalí holttestének kihantolását az apasági vizsgálathoz.

Pilar Abel 2015-ben fordult a bírósághoz, amely tavaly kimondta: az apasági teszthez DNS-mintát vehetnek Salvador Dalí halotti maszkjáról. Azonban úgy tűnik, ez nem hozott eredményt, a bíró szerint az apaság megállapításához szükség van Dalí maradványainak exhumálására, ugyanis nincs más módja a mintavételnek: sem olyan biológiai minták, sem olyan személyes tárgyak nem maradtak fenn, amelyek alapján elvégezhető lenne a vizsgálat.

Enrique Blánquez ügyvéd, aki az eljárásban Pilar Abelt képviseli, a spanyol sajtónak azt mondta: arra számít, hogy a Spanyolország északkeleti részén, Figuerasban eltemetett művész földi maradványainak exhumálás még júliusban megtörténik.

Pilar Abel azt állítja: édesanyja és a festő titkos kapcsolatot folytatott az 1950-es évek közepén. Elmondása szerint szülei akkor ismerkedett meg, amikor az asszony háztartási alkalmazottként dolgozott Cadaquésben a festő barátainál. Egy tanút is talált, aki a bíróság előtt igazolta a szerelmi viszonyt.

Pilar Abel azt szeretné elérni, hogy a bíróság mondja ki: ő Salvador Dalí lánya, és ha ez bebizonyosodik, jelentős értékű örökségre tarthat igényt.

Szerző

Hűsöljön vizuálisan! - Fagyizós fotók

Publikálás dátuma
2017.06.26. 16:58

KATTINTSON A KÉPRE A TÖBBIÉRT! FOTÓK: GETTY IMAGES

A mai fagylalt elődjének számító hideg édességet több ezer éve készítették először. Egyes feljegyzések szerint már az ókori kínaiak mézzel édesített gyümölcsleveket hóval, jéggel hűtöttek, és ezen hideg édességeket szolgálták fel a kiváltságosoknak. Annyi bizonyos, hogy a római császároknak kedvelt csemegéi voltak a hegyekből hozatott hóval kevert gyümölcslevek, melyek sűrűn folyó, hideg fagylaltszerűitalkülönlegességet eredményeztek.

Az első igazi fagylaltkészítőnek a palermói származású Francesco Procopio del Coltelli nevű úriembert tartjuk. Az írások szerint 1672-ben készített először fagylaltot egy párizsi kávéházban. A franciáknak köszönhetjük, hogy a fagylaltoknak hamar jó hírét vitték szerte a világban. Más források egy Audiger nevű szállodás és konyhamestert említenek, aki 1660-ban „Rendes ház" című szakácskönyvében fagylaltreceptet is leírt. Ezt a könyvet XIV. Lajosnak ajánlotta, akinek konyháján hétpecsétes titokként őrizték a fagylaltkészítés receptjét. A király kertésze azonban kilopta a receptet, így nemsokára boldog-boldogtalan hozzáférhetett. 1768-ban Párizsban már megjelent egy kiskönyv különböző fagylaltreceptekkel és készítési eljárásokkal. Magyarországon először 1753-ban jelenik meg a fagylalt egy Erdélyben, kéziratban összeállított szakácskönyvben: „Epervíz vagy ama jeges lév forma”. Így hangzik a leírása: az áttört eper levéhez „tölts osztán tisztált nádmézet, abban lévben, hogy édes legyen és süsd meg a jégbe, akár mind addig, míg megfagy”. A fagyasztás módját leírja a „pisztártzi" (pisztácia) jeges eszközének elkészítésekor: „mikor pedig bé akarod hűteni, hogy meg fadgyon, végy jeget, akár havat, a jeget apróra törd és sóval elegyítsd öszve, és így a jég megtartja hidegségét, úgy az a hó is, hogy el nem olvad egymástól”. A magyar nyelven elsőként közölt két fagylalt-íz tehát az eper és a pisztácia volt.  A XIX. század első harmadában már Pesten és Budán is árusítottak fagylaltot. ( forrás: soleluna.hu)

Szerző
Témák
fotók fagylalt

Húszéves lett Harry Potter

Publikálás dátuma
2017.06.26. 16:03
FOTÓ: Alex Wong/Hulton Archive
 Amikor a Bloomsbury könyvkiadó 1997. június 26-án piacra dobta egy teljesen ismeretlen angol írónő, bizonyos Joanne Rowling kötetét, amely a Harry Potter és a bölcsek köve címet viselte, a cég nem fűzött vérmes reményeket a várható sikerhez: az első kiadásból mindössze 500 példányt nyomtatott.

Az azóta eltelt éppen húsz évben a ma már J.K. Rowling "márkanéven" ismert 51 éves szerző a hat további Harry Potter-kötet mellett irodalomtörténelmet is írt: a regényfolyamból elkelt példányok száma a kezdeti 500-as szériának csaknem az egymilliószorosára nőtt, a varázslótanonc és barátai, valamint ádáz ellenségei kalandjairól szóló sorozat pedig a világ messze leggazdagabb regényírójává tette kitalálóját.

A The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap minden év tavaszán összeállított listája - Rich List -, amely a Nagy-Britanniában élő ezer leggazdagabb mágnás becsült vagyonát összegzi, nemrégiben megjelent idei kiadásában 650 millió font (230 milliárd forint) vagyont tulajdonított Rowlingnak, 50 millió fonttal többet, mint tavaly.

A hét kötetből álló Harry Potter-regényfolyamból világszerte 450 millió példány fogyott 6,1 milliárd font (2150 milliárd forint) értékben, ebből az idei Rich List összeállítóinak becslése szerint J.K. Rowlingot 900 millió font jogdíj illethette, és a Harry Potter-filmek legalább további 200 millió fonttal gyarapíthatták vagyonát. Ennek alapján sokan hiszik milliárdosnak az írónőt, a Rich List 2017 szerkesztői hangsúlyozták azonban, hogy Rowling rengeteget fordít vagyonából jótékonysági célokra.

Harry Potter "mamájához" képest a brit uralkodó is szinte szegénynek tűnik: a 91 esztendős II. Erzsébet királynő az idei ezres vagyonlistán 360 millió fonttal a 329. helyen szerepel, 132 hellyel elmaradva J.K. Rowlingtól. Az írónő és Harry Potter egymástól elválaszthatatlan karrierje a nagyon mélyről induló, igazi "self made" milliomos klasszikus története. Rowling első, portugál férjétől 1995-ben hangos botrányok után, kisemmizve vált el, és ezután jó ideig heti 70 font állami segélyen tengődve egy edinburghi tanácsi lakásban élt kislányával.

Harry Potter valójában immár 27 éves, hiszen Rowling 1990-ben, Manchester és London között, egy jókora késéssel döcögő személyvonaton találta ki a varázslótanonc figuráját, és miután végre hazaért londoni külvárosi lakásába, azonnal papírra vetette az első sorokat.

Jóval később, egy interjúban elmesélte: Harry Potter akkor született, amikor az ő édesanyja meghalt. A sztori első oldalainál tartott, amikor felhívta édesapja azzal a hírrel, hogy mamája elhunyt, alig 45 évesen, a sclerosis multiplexszel vívott tízévi küzdelem után. J.K. Rowling nem titkolja, hogy akkori gyászából sokat beleírt Harry Potter történetébe, lelkébe és érzéseibe.

Mire a regényfolyam éppen tíz éve elérkezett utolsó, hetedik kötetéhez, már gyakorlatilag kultusszá vált, és ezt a számok is jól jelezték. A Bloomsbury 2007. július 21-én adta ki Nagy-Britanniában a Harry Potter and the Deathly Hallows - Harry Potter és a halál ereklyéi - címet viselő befejező epizódot, amelyből az első 24 órában hárommillió példány fogyott.

A legnagyobb brit könyváruházlánc, a Waterstone's üzletei előtt 250 ezren várták a kötet megjelenését, és egyedül ez a cég csak az első két órában 100 ezret adott el a könyvből. A példátlan siker nemcsak anyagi elismerést hozott: a szerzőt II. Erzsébet királynő az idén a brit becsületrend, az Order of the Companions of Honour tagjává avatta. J.K. Rowling igen előkelő társaságba került: az éppen száz éve alapított becsületrendnek a mindenkori uralkodóval együtt legfeljebb 65 tagja lehet.

A vörös gőzmozdony húzta misztikus Roxfort Expressz, amellyel Harry Potter és barátai utaztak minden évben a varázslóiskolába, valószínűleg nem indul többé a londoni King's Cross pályaudvar 9 3/4-ik peronjáról, amelyet csak a varázserővel bírók közelíthettek meg, átszaladva a 9-es és a 10-es peron közötti falon.

A történet azonban, amelyet J.K. Rowling egy kevésbé misztikus vonaton talált ki, semmit sem veszített népszerűségéből, és egybehangzó szakmai előrejelzések szerint várhatóan sok további gyerek- és felnőtt nemzedéket tesz még Harry Potter-függővé.

Szerző