Szerkli pszichológusoknak

A nemzeti konzultáció köztudomásúlag egy irgalmatlan közpénzeket felemésztő, kérdésnek álcázott útmutatás annak irányában, hogy esedékesen kit kell gyűlölnie a népnek. De fogalmazhatnék úgy is, hogy milliárdos szerkli. Idézek egy gyakorló uralkodót, Fülig Jimmyt. „Szerkli az sem nem evés sem nem ivás, hanem az uralkodó körülmegy és megkérdezi sorban mindtől, hogy hogy van és mi újság, de ez nem érdekli, és azután trónjába ül és sorban jelentenek. Ez a szerklizés. Szép tánc de semmi értelme…”

E népszavazást helyettesítő eszközt semmiféle húsbavágó döntést megelőzően nem alkalmazták. Most viszont valami eltörhetett az uralkodó fejében, mert jön az új konzultáció, amit ezúttal – ne tessék nevetni! - társadalmi párbeszédnek neveznek.

A kormány ugyanis felmérné, hogy a társadalom is szükségesnek tartja-e a fellépést az álpszichológusok ellen – értesült a Magyar Idők. Csaknem pontosan egy éve, hogy a kormány nyilvánosságra hozta azt a törvényjavaslatot, amely kötelezővé tenné a kamarai tagságot a pszichológusoknak, csak éppen nem terjesztette be. Az ötlet kivételesen jó is lehet, hogy a csupán a lelki problémával küzdők pénzére hajtó „aurahegesztőket, pszhichosebészeket” kiszűrjék. Más kérdés, hogy aki ilyenekhez fordul, aligha kérné számon a lelki csontkovács kamarai tagságát.

Az lehet a bibi, hogy a szakma egy önálló, állami intézményektől független pszichológuskamara létrehozását támogatná, és már ez aligha tetszik odafenn.

Hát most megkonzultálják a néppel, és aligha kétséges: senki nem szavaz majd úgy, hogy éljenek az álpszichológusok, bár valódit sem ettek még. (Majd emelt díjas telefonon felhívják valamelyik tévémágust.)

Remek dolog szakkérdésekről laikusokkal konzultálni, akik nagy része azt sem tudja, mi a különbség a pszichológus, a pszichiáter, meg a pisztácia között. No de szerkli csak ez is. Végül úgyis megkapják majd a nyakukba az állami kamarájukat, a maguk Parragh Lászlójával.

Fogalmam sincs, milyen gyufát húzhattak ki a pszichológusok, hogy konzultáció lett a sorsuk. Meg kéne tán kérdezniük egy látóembert.