Bojkottálják a civil törvényt - Strasbourgig megy az Amnesty

Publikálás dátuma
2017.06.27. 12:13
Hősök vétója - A civilek első tüntetése az őket ellehetetlenítő törvény ellen a Hősök terén FOTÓ: Tóth Gergő
Az Amnesty International Magyarország nem fog eleget tenni A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról elnevezésű törvény előírásainak, és megtagadja a külföldről támogatott szervezetként való regisztrációt - jelentette be döntését az egyesület, amit a tegnapi rendkívüli közgyűlésükön hoztak, csatlakozva a TASZ által meghirdetett korábbi bojkotthoz. Közben a Fidesz-frakció sorosozó közleményben figyelmeztetett, hogy ma lépett életbe az Országgyűlés által június 13-án elfogadott törvény, "a magyar emberek elsöprő támogatása mellett". 

Hiába lépett életbe a törvény, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már a parlamenti szavazás után közölte: bojkottálja a civil törvényt, és nem félnek az ellenük várhatóan meginduló eljárásoktól. Ehhez csatlakozott most az Amnesty International is. Mint írják: Nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak, és minden lehetséges törvényes lehetőségünket ki fogjuk használni, hogy az igazunknak érvényt szerezzünk. Ellentétben a kormánnyal, mi hiszünk a transzparens és demokratikus döntéshozatalban, ezért a törvény elfogadása után az egyesület elnöksége azonnal összehívott egy rendkívüli közgyűlést, hogy a tagság személyesen dönthessen a kérdésben” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„Az Amnesty International a világ minden táján a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik. 1990 óta ez lesz az első törvény Magyarországon, aminek a betartását tudatosan megtagadjuk. Azt gondoljuk, hogy a kormány átlépett egy határt, és nem hagyott más lehetőséget a számunkra, mint a polgári engedetlenséget választani.”

A döntés nem volt könnyű, a jelenlegi helyzetben nincs jó vagy rossz választás. Minden civil szervezet más és más, ezért a saját egyéni útját kell követnie. Ha egy szervezet eleget tesz a törvényi előírásoknak, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyet is ért vele. Mi, a világ legnagyobb emberi jogi mozgalmának a támogatásával a hátunk mögött, ezt a lépést tartjuk a legmegfelelőbbnek, mert ez egy olyan szervezet, amely nem lát el egyéni jogi képviseletet, nincsenek közvetlen ügyfelei – így a szolgáltatásnyújtás felelőssége sem köt minket a döntésünkben. Továbbra is részt veszünk a hazai civilek közös kampányában, a Civilizációban, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a magyar civil társadalom komoly veszteségek nélkül élje túl az ellene intézett támadásokat.

Az alapvető emberi jogokat – köztük az egyesüléshez és személyes adatok védelméhez való jogot – sértő törvénnyel szemben alkotmányjogi panasszal élünk az Alkotmánybíróságon, és beadvánnyal fordulunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához is.

Egyúttal bejelentjük, hogy kilépünk az Emberi Jogi Munkacsoportból, amelynek 2012 óta voltunk a tagjai. A Norvég Civil Támogatási Alap körül kialakult kormányzati lejáratókampány idején – amikor több civil szervezet is otthagyta a fórumot – még azon az állásponton voltunk, hogy maradnunk kell, mert minden esélyt meg kell ragadni, hogy egyeztetni tudjunk a döntéshozókkal. Azóta sajnos teljesen világossá vált, hogy a magyar kormány nem kíván normális szakmai párbeszédet fenntartani a független magyar civilekkel, sőt kifejezetten abban érdekelt, hogy ezek a szervezetek eltűnjenek, ezért a továbbiakban nem veszünk részt a Munkacsoportban. Borzasztóan szomorú, hogy így kellett döntenünk.

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy Magyarországon maradjunk, és folytassunk a munkánkat, legyen az a mindenkori magyar kormány jogsértéseinek feltárása, nemzetközi ügyek hazai képviselete vagy a magyar diákok számára biztosított emberi jogi oktatási program. A magyar kormánynál nehezebb ellenfelekkel is felvettük már a harcot a világon, biztosak vagyunk benne, hogy a végén győzni fogunkírta közleményében az Amnesty.

Közben a ma hatályba lépett civil törvénnyel kapcsolatos Fidesz-közlemény ismét bebizonyította, mennyire más, a valósággal alig rokon világot próbál kommunikálni (propagálni) a kormánypárt, a szakmai észrevételeket természetesen negligálva. Azt írták: a nemzeti konzultációban válaszadó 1,7 millió ember 99%-a kiállt a törvény mellett, mert a magyar emberek is szeretnék tudni, melyek azok a külföldről pénzelt szervezetek, amelyek befolyásolni akarják a magyar közéletet és a bevándorláspolitikát. A törvényre a külföldről pénzelt, tipikusan a migrációt támogató Soros-szervezetek átláthatósága miatt van szükség. Soros György ugyanis nyíltan elismeri, hogy migránsokkal akarja betelepíteni Európát, le akarja bontani a kerítést és ehhez az általa finanszírozott ügynökszervezeteket használja fel. Az USA-ban a Soros-szervezetek soha nem csinálhatnák azt, amit Európában, mert Amerikában sokkal szigorúbb hasonló törvény van érvényben - tudták le a napi sorosozást, azzal kiegészítve, hogy szerintük a jogszabály kapcsán kezdettől egy hazug, dezinformációs kampány zajlik. A hazugságokkal ellentétben, a törvény az egyesülési jogot illetve a civil szervezetek működését semmilyen módon nem veszélyezteti.  

Erről egészen másként vélekedett többek között az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, emyle június elején jelezte, hogy a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba.

A Velencei Bizottság szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti

A Fidesz egyébként a szakértői véleményeket semmibe véve úgy reagált a civil szervezetek által meghirdetett bojkottra, hogy a Soros-szervezetek nyíltan a magyar emberek akarata ellen mennek, amikor azt mondják, hogy nem fogják betartani a törvényt.

A TASZ indította a bojkottot
Miután a parlament 130 kormánypárti igen, 44 nem és 24 - jobbikos - tartózkodó szavazattal elfogadta a fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítványát, a TASZ rögtön jelezte:  a törvény jogsértő, a jogvédők szerint pedig a jogsértés ellen úgy tudnak leghatékonyabban fellépni, ha nem tesznek eleget a törvénytelen előírásoknak. Hangsúlyozták, hogy ezzel senkinek a jogát és a transzparencia követelményét sem sértik meg, hiszen gazdálkodásuk már most is teljesen átlátható. A TASZ szerint a jogsértő törvény sérti a szólásszabadságot, az egyesülési szabadságot és megengedhetetlen módon különböztet meg egyes civil szervezeteket. A szervezet jelezte: nincs mit titkolniuk: gazdálkodásuk és tevékenységük teljesen nyilvános, bárki évekre visszamenően megnézheti, kiknek, milyen összegű támogatásával, milyen programokon dolgoznak. 
Orbán Viktor egy korábbi péntek reggeli rádióinterjújában úgy reagált a civilek bojkottjára, hogy polgári engedetlenség márpedig nincs a magyar jogrendszerben. Csakhogy 2007-ben még saját maga használta ezt a fogalmat, amikor kordonbontás közben interjúvolták meg a Kossuth téren. Akkor azt mondta:egyszerű polgári engedetlenségi akciót” hajtottak végre, mert az alkotmányos jogokat sértő, rendőri intézkedésekkel szemben megilleti az embereket az ellenállás joga.



Szerző

Kifosztottak egy letelepedési kötvényekkel bizniszelő céget

Publikálás dátuma
2017.06.27. 11:07
Az Arton Capital Ó utcai bejárata Forrás: Google View
Kifosztottak egy telepedési kötényeket forgalmazó céget Budapesten, a Hajós utcában még április elején. A betörők több millió euró készpénzt vittek el, és a letelepedési üzlettel összefüggő bizalmas dokumentumokhoz is hozzáférhettek. A 444 szerint a rendőrség hatalmas erővel mozdult rá a betörésre.

A cég neve Arton Capital. Ez az egyik vállalkozás, ami magyar letelepedései kötvényeket forgalmaz külföldön. A konstrukcióban tehetős külföldiek 300-400 ezer euró (90-120 millió forint) befizetéséért cserébe magyar letelepedési engedélyhez jutnak, amivel aztán szabadon mozoghatnak egész Európában, a befizetett pénzt pedig öt év után visszakapják. Az Arton többek között az arab országokban, Afrikában, és Ázsia egyes részein árulta a magyar értékpapírokat.

A portál információi szerint a rendőrség hatalmas erővel mozdult rá az ügyre. Nagyon sok tanút hallgattak meg, mindenkit megpróbáltak behívni a Teve utcába, aki a mobil cellainformációk alapján a betörés idején a környéken volt. Ez a belvárosi helyszín miatt akár ezernél is több embert jelenthet.

A politikai nyomás miatt zajlik a nyomozás ilyen nagy hévvel – vélekedik a 444 egyik forrása. A dolog azért keltett a rendőrségen belül is ellenérzéseket, mert erőszakkal nem járó vagyon elleni bűncselekmények esetén szokatlan, hogy ekkora erő mozduljon meg. Volt a testületben, aki egyértelműen a letelepedési kötvényüzlet politikai érzékenységével hozta össze a nyomozásra csoportosított jelentős erőforrásokat, volt, aki az Arton irodájában található érzékeny papíroknak tulajdonította a megkülönböztetett figyelmet. Az ügyben az Arton és a rendőrség is hallgat.

Mint ismert, a letelepedési kötvényprogramot 2013-ban indították el Magyarországon Rogán Antal ötlete alapján, aki akkor az országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke volt. A bizottság pályáztatás nélkül választotta ki azokat a jellemzően offshore hátterű cégeket, amik jogot kaptak a kötvények árusítására. Ezek a vállalkozások összességében százmilliárd forintnál is többet kereshettek a kötvényeken, az államot pedig a becsültnél sokkal nagyobb veszteség érte miattuk. A Magyar Nemzet számítása szerint a kötvényekkel az állam akár 13 milliárd forinttal is több kamatot fizethetett ki, mintha a szokásos piaci finanszírozást választotta volna. Az idén március végéig futó kötvényprogram csak az első három hónapban 12 milliárd forintos kárt okozott a magyar adófizetőknek.

A kormánypártok lényegében hűtlen kezelést valósítottak meg, amikor megszavazták a kötvényprogramot, és törvénybe foglalták a garantált kétszázalékos hozamszintet, ugyanis ha akkor módosítottak volna a jogszabályon, akkor 24 milliárd forintos költségvetési pazarlást állíthattak volna meg - derítette ki a lap.

Korábban már többször, de legutóbb a múlt hétvégén merült fel, hogy újraindítanák a letelepedési kötvények kibocsátását, miután Wiedemann Tamás, a Magyar Nemzet munkatársa azt állította, hogy Orbán Viktor is személyesen erről győzködött egy közvetítőt. A korrupciógyanús üzlet részleteit felgöngyölítő újságíró hozzátette: "mindenhol ugyanazokat a neveket hallottuk vissza: Habony Árpád, Habony Árpád, Rogán Antal, Rogán Antal."

Szerző

SIM-kártya - Hosszabb határidő, zökkenőkkel

Publikálás dátuma
2017.06.27. 07:17
FOTÓ: THINKSTOCK
Egy hetük maradt adategyeztetésre a feltöltőkártyás előfizetőknek, a nem azonosított SIM-kártyák előfizetése július 1-jétől megszűnik. Az azonosítást évente meg kell ismételni.

A Telenor bejelentette, hogy 60 napig lehetőséget biztosít a feltöltőkártyás ügyfeleinek, hogy a Telenor üzletekben új szerződéskötéssel visszakaphassák korábbi hívószámukat, és egyenlegüket, amennyiben elmulasztották az adategyeztetést a június 30-i határidőig. A Magyar Telekom és a Vodafone erre a hétre ígért bővebb tájékoztatást a határidőig nem egyeztetett feltöltőkártyás ügyfelek korábbi hívószámával és egyenlegével kapcsolatban. Két szolgáltató korábban már jelezte, hogy szükség lenne a határidő módosítására: a Vodafone az év végéig, a Telenor pedig októberig vagy legalább szeptemberig javasolta meghosszabbítani az adategyeztetésre nyitva álló időszakot.

Mint ismeretes június 30-i határidőt ír elő a törvény az adategyeztetésre. A telekommunikációs társaságok július 1-jén kötelesek lekapcsolni azokat a feltöltő SIM kártyákat, amelyeknél nem történt meg az adategyeztetés. Ekkortól az ügyfeleknek nem lesz lehetősége bejövő, kimenő hívásra, SMS és adathasználatra (csak a 112-es segélyhívószám hívható).

Ha a Telenornál szeptember 1-jéig felkeresik a szolgáltató üzletét és új szerződést kötnek, a korábbi telefonszámukat és egyenlegüket is visszakapják, de új SIM-kártyájuk lesz. Ez elsősorban az idősek, a betegek számára lehet hasznos megoldás, akik nem tudták a határidőre megtenni az adategyeztetést. A Telenornál az érintett ügyfelek egészen a jövő év elejéig - a 2017. szeptember 1. és 2018. február 28. közötti időszakban - is visszakaphatják korábbi hívószámukat új szerződéskötés esetén, ekkor azonban a korábbi egyenlegük már nem állítható vissza.

Az elmúlt napokban rekordmennyiségű ügyfél kereste fel a Telenor honlapját és üzleteiket. Olvasóink viszont azt jelezték, hogy hiába próbálták a telekommunikációs társaságok online felületén a szükséges adategyeztetést elvégezni, kérésüket a honlap visszautasította. Jánosa Barbara, a Telelenor PR-menedzsere nem zárta ki, hogy ilyesmi előfordulhatott, aminek oka, nem az online felület túlterheltség, hanem az, hogy a Belügyminisztérium (BM) adatbázisa és az ügyfél által közölt adatok között különbség adódhatott. Elsősorban olyankor fordulhatott ilyesmi elő, ha az ügyfélnek régi, még papíralapú személyi igazolványa van. Az sem ritkaság, hogy a BM és a feltöltőkártya-tulajdonos által közölt adatok nem egyeznek. Eltérés adódhat abból is, hogy nem az ügyfél vette a kártyát. Ha az online-felületen való adategyeztetés sikertelennek bizonyult, akkor nincs más megoldás, mint a személyes ügyintézés.

A Magyar Telekom Domino ügyfelei a június 30. után kötött előfizetői szerződésükhöz visszakaphatják korábbi hívószámukat és fennmaradt egyenlegüket, abban az esetben is, ha elmulasztják az adategyeztetést.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság az MTI érdeklődésre azt közölte: a határidő esetleges meghosszabbítása a törvényalkotó feladata, de a hatóságnak nincs tudomása arról, hogy ilyen intézkedés készülne.

Ugyanakkor közölték, a helyzet értékelésénél figyelembe kell venni azt is, hogy a rég nem aktív, feleslegessé vált SIM-kártyájuk adatait sokan valószínűleg szándékosan nem egyeztetik, mert már nem kívánják tovább használni – ahogyan ez feltételezhető volt. 

A hatóság a törvény hatályba lépésétől fogva folyamatosan figyelemmel kíséri és jogértelmezéssel segíti a szolgáltatók adategyeztetési gyakorlatát. Az NMHH a határidő lejárta után ellenőrzi majd, hogy a szolgáltatók az előírásoknak megfelelően hajtották-e végre az adategyeztetést.

Nemzetközi kitekintés
Az adategyeztetést más európai uniós országok is bevezették. Az NMHH tudomása szerint például Belgiumban és Hollandiában – ahol eddig jogszerűen lehetett anonim SIM-kártyákat használni – tavaly év végén kezdeményeztek olyan törvénymódosítást, amely kötelezővé teszi a személyes adatok rögzítését a feltöltőkártyás előfizetések esetében. Belgiumban el is fogadták a törvényt, Hollandiában még nem.
Belgiumban az érintett előfizetők – 3,4 millió prepaid SIM-kártya tulajdonosai – hat hónapot kaptak a személyazonosságuk igazolására, amelynek határideje 2017. június 7-én járt le. Ott a szolgáltatók végül az érintett kártyák közel 12 százalékát, 400 ezer SIM-kártyát blokkoltak, de ott is igaz az, hogy aki az igazolási kötelezettségének eleget tesz, visszakaphatja hívószámát és egyenlegét.



Szerző
Frissítve: 2017.06.27. 16:29