Hiába lépett életbe a törvény, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) már a parlamenti szavazás után közölte: bojkottálja a civil törvényt, és nem félnek az ellenük várhatóan meginduló eljárásoktól. Ehhez csatlakozott most az Amnesty International is. Mint írják: „Nem teszünk eleget a jogsértő törvény előírásainak, és minden lehetséges törvényes lehetőségünket ki fogjuk használni, hogy az igazunknak érvényt szerezzünk. Ellentétben a kormánnyal, mi hiszünk a transzparens és demokratikus döntéshozatalban, ezért a törvény elfogadása után az egyesület elnöksége azonnal összehívott egy rendkívüli közgyűlést, hogy a tagság személyesen dönthessen a kérdésben” - mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.
„Az Amnesty International a világ minden táján a hatályos jogszabályoknak megfelelően működik. 1990 óta ez lesz az első törvény Magyarországon, aminek a betartását tudatosan megtagadjuk. Azt gondoljuk, hogy a kormány átlépett egy határt, és nem hagyott más lehetőséget a számunkra, mint a polgári engedetlenséget választani.”
A döntés nem volt könnyű, a jelenlegi helyzetben nincs jó vagy rossz választás. Minden civil szervezet más és más, ezért a saját egyéni útját kell követnie. Ha egy szervezet eleget tesz a törvényi előírásoknak, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy egyet is ért vele. Mi, a világ legnagyobb emberi jogi mozgalmának a támogatásával a hátunk mögött, ezt a lépést tartjuk a legmegfelelőbbnek, mert ez egy olyan szervezet, amely nem lát el egyéni jogi képviseletet, nincsenek közvetlen ügyfelei – így a szolgáltatásnyújtás felelőssége sem köt minket a döntésünkben. Továbbra is részt veszünk a hazai civilek közös kampányában, a Civilizációban, és minden erőnkkel azon leszünk, hogy a magyar civil társadalom komoly veszteségek nélkül élje túl az ellene intézett támadásokat.
Az alapvető emberi jogokat – köztük az egyesüléshez és személyes adatok védelméhez való jogot – sértő törvénnyel szemben alkotmányjogi panasszal élünk az Alkotmánybíróságon, és beadvánnyal fordulunk az Emberi Jogok Európai Bíróságához is.
Egyúttal bejelentjük, hogy kilépünk az Emberi Jogi Munkacsoportból, amelynek 2012 óta voltunk a tagjai. A Norvég Civil Támogatási Alap körül kialakult kormányzati lejáratókampány idején – amikor több civil szervezet is otthagyta a fórumot – még azon az állásponton voltunk, hogy maradnunk kell, mert minden esélyt meg kell ragadni, hogy egyeztetni tudjunk a döntéshozókkal. Azóta sajnos teljesen világossá vált, hogy a magyar kormány nem kíván normális szakmai párbeszédet fenntartani a független magyar civilekkel, sőt kifejezetten abban érdekelt, hogy ezek a szervezetek eltűnjenek, ezért a továbbiakban nem veszünk részt a Munkacsoportban. Borzasztóan szomorú, hogy így kellett döntenünk.
Elkötelezettek vagyunk abban, hogy Magyarországon maradjunk, és folytassunk a munkánkat, legyen az a mindenkori magyar kormány jogsértéseinek feltárása, nemzetközi ügyek hazai képviselete vagy a magyar diákok számára biztosított emberi jogi oktatási program. A magyar kormánynál nehezebb ellenfelekkel is felvettük már a harcot a világon, biztosak vagyunk benne, hogy a végén győzni fogunk - írta közleményében az Amnesty.
Közben a ma hatályba lépett civil törvénnyel kapcsolatos Fidesz-közlemény ismét bebizonyította, mennyire más, a valósággal alig rokon világot próbál kommunikálni (propagálni) a kormánypárt, a szakmai észrevételeket természetesen negligálva. Azt írták: a nemzeti konzultációban válaszadó 1,7 millió ember 99%-a kiállt a törvény mellett, mert a magyar emberek is szeretnék tudni, melyek azok a külföldről pénzelt szervezetek, amelyek befolyásolni akarják a magyar közéletet és a bevándorláspolitikát. A törvényre a külföldről pénzelt, tipikusan a migrációt támogató Soros-szervezetek átláthatósága miatt van szükség. Soros György ugyanis nyíltan elismeri, hogy migránsokkal akarja betelepíteni Európát, le akarja bontani a kerítést és ehhez az általa finanszírozott ügynökszervezeteket használja fel. Az USA-ban a Soros-szervezetek soha nem csinálhatnák azt, amit Európában, mert Amerikában sokkal szigorúbb hasonló törvény van érvényben - tudták le a napi sorosozást, azzal kiegészítve, hogy szerintük a jogszabály kapcsán kezdettől egy hazug, dezinformációs kampány zajlik. A hazugságokkal ellentétben, a törvény az egyesülési jogot illetve a civil szervezetek működését semmilyen módon nem veszélyezteti.
Erről egészen másként vélekedett többek között az Európa Tanács (ET) alkotmányjogi szakértőkből álló testülete, emyle június elején jelezte, hogy a külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteket érintő magyar szabályozás túlzott kötelezettségeket és aránytalan szankciókat helyez kilátásba.
A Velencei Bizottság szakértői is arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar jogalkotó ugyan elkerüli a "külföldi ügynök" megbélyegző fogalmát, ám a tervezetben szereplő, az egyes magyar hatóságok által külföldi finanszírozású nem kormányzati szervezeteknek nevezett társaságokkal szemben alkalmazott rosszindulatú kampány veszélyeztetheti törvényes tevékenységüket és a megkülönböztető bánásmód lehetőségét is felveti.
A Fidesz egyébként a szakértői véleményeket semmibe véve úgy reagált a civil szervezetek által meghirdetett bojkottra, hogy a Soros-szervezetek nyíltan a magyar emberek akarata ellen mennek, amikor azt mondják, hogy nem fogják betartani a törvényt.
