Építési tilalom elrendelését szorgalmazza a Balaton-felvidéki szőlőterületekre három térségi szervezet, a vendéglátósokból és borászokból álló Balatoni Kör, a zömmel északi parti borászok alkotta Csopaki Kódex és a Rizling Generáció. Nem akarják ugyanis, hogy kacsalábon forgó paloták foglalják el a szőlőtőkék helyét a Balatonra lejtő birtokokon. Azért is tartanának aktuálisnak átmenetileg egy ilyen tilalmat, mert jelenleg is tart a Balaton-törvény felülvizsgálata; állami stratégia megalkotását várják a probléma végleges kezelésére.
„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, öt-tíz éven belül eltűnhet a balatoni szőlők akár nyolcvan százaléka. Az ültetvények elöregednek, a panorámás telkek tulajdonosai pedig egyre inkább abban érdekeltek, hogy földjeiket építési övezetté minősítsék át” – fogalmazta meg segélykiáltásukat a csopaki Jásdi István, akit hazai kollégái idén a Borászok Borászának választottak.
– Az északi part speciális, éppen a Balatonra lejtő, a Balatonról is látszó szőlőterületek a legértékesebb ingatlanok – mutatott körbe ottjártunkkor Jásdi István a csopaki hegytetőről. – Amióta a bankbetét semmit sem kamatozik, a menekülő tőke ingatlanberuházásokat kezdett finanszírozni. S egy ingatlanfejlesztő egészen más értéket tud adni egy beruházásnak, ha százhúsz lakást épít, mint az én egyszerű borteraszom. Alsóörstől Zánkáig ha végigmegyünk a Balaton-felvidéken, számos elhanyagolt szőlőterületet láthatunk, melyeken tíz éve nem járt ember. A vidék ültetvényeinek zöme harminc-negyven éves (akkortájt nem számított a minőség, hiszen a szőlő és a bor is szovjet exportra ment…), ideje volna megújítani, de több gazda is inkább feladta a tavalyi jég- és fagykárok után.
A Borászok Borásza szerint azért is vannak kevesen, akik új ültetvényeket telepítettek az elmúlt évtizedekben, mert nem éri meg. Az állam az uniós támogatások egy részének célzott elkülönítésével segíthetné a telepítési kedvet. – Mivel a jelenlegi jogszabályokat ki lehet játszani, más megoldást nem látunk: ha átmenetileg is, de azonnali tilalmat kéne elrendelni a szőlőterületek beépítésére, hogy az utolsó pillanatban, „rohamtempóban” se építhessenek be mindent. Egy dzsindzsás szőlőterület amúgy hárommillió forintot érne, de ha „kiokoskodunk” rá egy építési engedélyt, mindjárt a legrosszabb is 35 millió. Óriási az „árrés”. Márpedig ki lehet okoskodni az engedélyt, elég ehhez is végigmenni a Balaton északi partján. A borturizmus címszóval épített házak java részének köze sincsen a turizmushoz. Ami papíron gazdasági épület, az valójában nyaraló, ami feszített víztükrű tűzivíztározó, az meg úszómedence. A 80 százalékos betelepítést is lehet teljesíteni, egy év múlva már senki sem ellenőrzi, hogy még mindig megvan-e a szőlő.
