Csoksikerek és elhallgatott kudarcok

Eddig megközelítően ötvenezer családot támogattak a lassan két éve bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok) segítségével, 126 milliárd forinttal - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériumának család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára szerdai sajtótájékoztatóján. Novák Katalin szerint dinamikusan nő az érdeklődés a támogatási forma iránt, amelyet szerinte az is kellőképpen tükröz, hogy ez év májusában 10 milliárd forinttal emelkedett az e célra fordított összeg.

A lelkesedését némileg árnyalja az ujotthon.hu vizsgálata. Az oldal azt vette górcső alá, hogy mely kerületekben mennyit is ér a csok 10+10 milliós konstrukciója, egyáltalán hol van esély arra, hogy egy három gyermekkel költözni szándékozó család 60 négyzetméternél nagyobb alapterületű, új lakást vásároljon, feltételezve, hogy némi önerővel, 5 millió forinttal rendelkeznek. Ezzel kapcsolatban azt hozzátették: idén júniusban 27100 új építésű társasházi lakást építenek, illetve terveznek a fővárosban, ami 14,6 százalékkal haladja meg az idén márciusban mért értéket. Soóki-Tóth Gábor, az ujotthon.hu elemzője arra a nem túl szívderítő eredményre jutott, hogy a vázolt feltételek mellett mindössze két külső kerületi projekt jöhet szóba egy család számára. A két beruházás közül az egyik a IV. kerületben, míg a másik a XXIII. kerületben található. E szerint azért az újlakások piacán nem túl „vastag” anyagi körülmények között élő családok számára igencsak behatároltak a lehetőségek, még az államtitkári lelkesedés ellenére is.

Hogy miért is életszerű a főváros és a környékére koncentrálni a kérdésben, arra a magyarázatot Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének elnöke mutat rá lapunknak adott válaszában: az összes honi lakásépítés 73 százaléka Budapesten és annak agglomerációjában zajlik. E tekintetben sajnos nem kiegyenlített a piac – jegyezte meg. Ezzel együtt hozzátette: a főváros környékén azért érezhető hatása van a csok-nak.

Az ujotthon.hu arra is rámutat, hogy a használt lakásárak növekedése azért a csok-kal kombinálva megindíthatja a költözni vágyók fantáziáját. Az átlagos négyzetméterárakat figyelembe véve egy 2-3 szobás, 60-70 négyzetméteres használt társasházi lakás ma Budapest külső kerületeiben 22-24 millió forintért adható el – mondják -, a paneleknél ez az ár átlagosan 18-20 millió forint. Ha a család mindössze a régiből újba kíván költözni, hitel nélkül plusz 10 millióval, azaz 28-34 millió forinttal kalkulálhat. Ezért a pénzért, a meglévővel azonos alapterületű, 60-70 négyzetméteres lakást a IV. X. és XIII. kerületekben is találnak. Ha viszont nagyobba költöznének, 80-90 négyzetméteres új lakást csak elvétve találnának Budapesten a pénzükért. A legnépszerűbb XI. és XIII. kerületek átlagos kínálati árával számolva a fenti összegen felül még minimum 20 millió forint hitelre is szükség lehet a tágasabb új társasházi otthon megvásárlásához – mutatnak rá.

Szerző

Építési láz ritkítja a szőlőket

Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:09
Ami papíron gazdasági épület, az valójában nyaraló, ami feszített víztükrű tűzivíztározó, az meg medence. FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR
Építési tilalmat vezetnének be Balaton-felvidéki borászok, mert egyre több értékes északi parti szőlőbirtok válik úszómedencés luxusházak áldozatává.

Építési tilalom elrendelését szorgalmazza a Balaton-felvidéki szőlőterületekre három térségi szervezet, a vendéglátósokból és borászokból álló Balatoni Kör, a zömmel északi parti borászok alkotta Csopaki Kódex és a Rizling Generáció. Nem akarják ugyanis, hogy kacsalábon forgó paloták foglalják el a szőlőtőkék helyét a Balatonra lejtő birtokokon. Azért is tartanának aktuálisnak átmenetileg egy ilyen tilalmat, mert jelenleg is tart a Balaton-törvény felülvizsgálata; állami stratégia megalkotását várják a probléma végleges kezelésére.

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, öt-tíz éven belül eltűnhet a balatoni szőlők akár nyolcvan százaléka. Az ültetvények elöregednek, a panorámás telkek tulajdonosai pedig egyre inkább abban érdekeltek, hogy földjeiket építési övezetté minősítsék át” – fogalmazta meg segélykiáltásukat a csopaki Jásdi István, akit hazai kollégái idén a Borászok Borászának választottak.

– Az északi part speciális, éppen a Balatonra lejtő, a Balatonról is látszó szőlőterületek a legértékesebb ingatlanok – mutatott körbe ottjártunkkor Jásdi István a csopaki hegytetőről. – Amióta a bankbetét semmit sem kamatozik, a menekülő tőke ingatlanberuházásokat kezdett finanszírozni. S egy ingatlanfejlesztő egészen más értéket tud adni egy beruházásnak, ha százhúsz lakást épít, mint az én egyszerű borteraszom. Alsóörstől Zánkáig ha végigmegyünk a Balaton-felvidéken, számos elhanyagolt szőlőterületet láthatunk, melyeken tíz éve nem járt ember. A vidék ültetvényeinek zöme harminc-negyven éves (akkortájt nem számított a minőség, hiszen a szőlő és a bor is szovjet exportra ment…), ideje volna megújítani, de több gazda is inkább feladta a tavalyi jég- és fagykárok után.

A Borászok Borásza szerint azért is vannak kevesen, akik új ültetvényeket telepítettek az elmúlt évtizedekben, mert nem éri meg. Az állam az uniós támogatások egy részének célzott elkülönítésével segíthetné a telepítési kedvet. – Mivel a jelenlegi jogszabályokat ki lehet játszani, más megoldást nem látunk: ha átmenetileg is, de azonnali tilalmat kéne elrendelni a szőlőterületek beépítésére, hogy az utolsó pillanatban, „rohamtempóban” se építhessenek be mindent. Egy dzsindzsás szőlőterület amúgy hárommillió forintot érne, de ha „kiokoskodunk” rá egy építési engedélyt, mindjárt a legrosszabb is 35 millió. Óriási az „árrés”. Márpedig ki lehet okoskodni az engedélyt, elég ehhez is végigmenni a Balaton északi partján. A borturizmus címszóval épített házak java részének köze sincsen a turizmushoz. Ami papíron gazdasági épület, az valójában nyaraló, ami feszített víztükrű tűzivíztározó, az meg úszómedence. A 80 százalékos betelepítést is lehet teljesíteni, egy év múlva már senki sem ellenőrzi, hogy még mindig megvan-e a szőlő.

Csopaki, palóznaki minta
Csopakon és a szomszédos Palóznakon az önkormányzat védetté nyilvánította a meglévő szőlőterületeket, elkezdték büntetni azokat, akik nem művelik a birtokaikat. Kis lépésekről van szó, de a Balaton-felvidéki borászok szerint ezek az előremutató erőfeszítések is veszélybe kerültek. Jásdi Istvántól tudjuk: a megbüntetett telektulajdonosok elszaladtak az illetékes kormányhivatalba, mely nekik adott igazat. – A tulajdonhoz való jog felülírta a művelési kötelezettséget. Németországban, vagy a Genfi-tó partján sem építenek nyaralókat a szőlőktől tarkálló hegyoldalakba, arrafelé ugyanis tudják: az egész település összes ingatlana veszítene az értékéből, ha azt beépítenék.

Építési láz ritkítja a szőlőket

Publikálás dátuma
2017.06.29. 07:09
Ami papíron gazdasági épület, az valójában nyaraló, ami feszített víztükrű tűzivíztározó, az meg medence. FOTÓ: H. SZABÓ SÁNDOR
Építési tilalmat vezetnének be Balaton-felvidéki borászok, mert egyre több értékes északi parti szőlőbirtok válik úszómedencés luxusházak áldozatává.

Építési tilalom elrendelését szorgalmazza a Balaton-felvidéki szőlőterületekre három térségi szervezet, a vendéglátósokból és borászokból álló Balatoni Kör, a zömmel északi parti borászok alkotta Csopaki Kódex és a Rizling Generáció. Nem akarják ugyanis, hogy kacsalábon forgó paloták foglalják el a szőlőtőkék helyét a Balatonra lejtő birtokokon. Azért is tartanának aktuálisnak átmenetileg egy ilyen tilalmat, mert jelenleg is tart a Balaton-törvény felülvizsgálata; állami stratégia megalkotását várják a probléma végleges kezelésére.

„Az utolsó utáni pillanatban vagyunk, öt-tíz éven belül eltűnhet a balatoni szőlők akár nyolcvan százaléka. Az ültetvények elöregednek, a panorámás telkek tulajdonosai pedig egyre inkább abban érdekeltek, hogy földjeiket építési övezetté minősítsék át” – fogalmazta meg segélykiáltásukat a csopaki Jásdi István, akit hazai kollégái idén a Borászok Borászának választottak.

– Az északi part speciális, éppen a Balatonra lejtő, a Balatonról is látszó szőlőterületek a legértékesebb ingatlanok – mutatott körbe ottjártunkkor Jásdi István a csopaki hegytetőről. – Amióta a bankbetét semmit sem kamatozik, a menekülő tőke ingatlanberuházásokat kezdett finanszírozni. S egy ingatlanfejlesztő egészen más értéket tud adni egy beruházásnak, ha százhúsz lakást épít, mint az én egyszerű borteraszom. Alsóörstől Zánkáig ha végigmegyünk a Balaton-felvidéken, számos elhanyagolt szőlőterületet láthatunk, melyeken tíz éve nem járt ember. A vidék ültetvényeinek zöme harminc-negyven éves (akkortájt nem számított a minőség, hiszen a szőlő és a bor is szovjet exportra ment…), ideje volna megújítani, de több gazda is inkább feladta a tavalyi jég- és fagykárok után.

A Borászok Borásza szerint azért is vannak kevesen, akik új ültetvényeket telepítettek az elmúlt évtizedekben, mert nem éri meg. Az állam az uniós támogatások egy részének célzott elkülönítésével segíthetné a telepítési kedvet. – Mivel a jelenlegi jogszabályokat ki lehet játszani, más megoldást nem látunk: ha átmenetileg is, de azonnali tilalmat kéne elrendelni a szőlőterületek beépítésére, hogy az utolsó pillanatban, „rohamtempóban” se építhessenek be mindent. Egy dzsindzsás szőlőterület amúgy hárommillió forintot érne, de ha „kiokoskodunk” rá egy építési engedélyt, mindjárt a legrosszabb is 35 millió. Óriási az „árrés”. Márpedig ki lehet okoskodni az engedélyt, elég ehhez is végigmenni a Balaton északi partján. A borturizmus címszóval épített házak java részének köze sincsen a turizmushoz. Ami papíron gazdasági épület, az valójában nyaraló, ami feszített víztükrű tűzivíztározó, az meg úszómedence. A 80 százalékos betelepítést is lehet teljesíteni, egy év múlva már senki sem ellenőrzi, hogy még mindig megvan-e a szőlő.

Csopaki, palóznaki minta
Csopakon és a szomszédos Palóznakon az önkormányzat védetté nyilvánította a meglévő szőlőterületeket, elkezdték büntetni azokat, akik nem művelik a birtokaikat. Kis lépésekről van szó, de a Balaton-felvidéki borászok szerint ezek az előremutató erőfeszítések is veszélybe kerültek. Jásdi Istvántól tudjuk: a megbüntetett telektulajdonosok elszaladtak az illetékes kormányhivatalba, mely nekik adott igazat. – A tulajdonhoz való jog felülírta a művelési kötelezettséget. Németországban, vagy a Genfi-tó partján sem építenek nyaralókat a szőlőktől tarkálló hegyoldalakba, arrafelé ugyanis tudják: az egész település összes ingatlana veszítene az értékéből, ha azt beépítenék.