Miközben egyre több feladatot tolnak a háziorvosokra az egészségügy irányítói, most éppen a legfontosabb eszközük, a laborvizsgálatok korlátozására készülnek - így értelmezi Selmeczi Kamill, az Alapellátó Orvosok Országos Szövetségének elnöke azt a tervezetet, amellyel önmérsékletre ösztönöznék a beutalók írásában az orvosokat.
Egy javaslatcsomag szerint ugyanis ősztől a háziorvosok prémiumot kaphatnak, ha betegeik laborköltsége legfeljebb 30 százalékkal tér el az országos átlagtól. A laborkassza körülbelül 20 milliárd forint, ennek 40 százalékát, nagyjából 8 milliárdot használnak fel a háziorvosok. Ezt az összeget a 7500 háziorvosi praxishoz bejelentkezett betegek arányában osztanák majd szét. Az ösztönző rendszerre évente egymilliárd forintot szán a kormányzat, így havonta 83 millió forint osztható szét a háziorvosok között.
Az intézkedéssel – a tervezet szerint - az a kormányzat célja, hogy hosszabb távon csökkenjen a „felesleges” laborvizsgálatok száma, és ezzel mérséklődjön a vizsgálatra való várakozás. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár az új intézkedéssel kapcsolatban egy minapi sajtótájékoztatón azt mondta: igyekeznek elérni, hogy az alapellátásban az orvosok csak olyan vizsgálatot kérjenek, amit a beteg állapota indokol, tehát kerüljék az indokolatlan beutalásokat. Ígérte, hogy még egyeztetnek ez ügyben. Szerinte az uniós átlag duplája a nálunk mutatkozó laborigény.A jogszabály-javaslatban elvárt beutalásmennyiséget most a háziorvosi szolgálatok alig 43 százaléka teljesíti. Ha minden így maradna ők az új rendszerben havi 31 ezer forint többletbevétellel számolhatnának.
Selmeczi Kamill szerint a laborbeutalások korlátozása nem egyéb, mint spórolás a kórházaknak (ugyanis azokon belül is működnek a nagy laborok), pedig a háziorvosnak a diagnózis felállításához szinte ez az egyetlen eszköze, éppúgy mint a krónikus betegek gyógyszeradagjainak beállítása. Mint mondja: a saját alsónemesapáti praxisában az országos átlag, amit a jövőben az új szabály szerint költhetne, havi 120-130 ezer forintot jelentene az 1800 páciensére. Ő már most is 160-170 ezer forintot költ a közösből. Az alapellátó szövetség elnökeként sem ért egyet a korlátozással. „Azt akarják tárjuk fel a lappangó cukorbetegséget, szűrjünk a szív- és érrendszeri betegségekre, de ne használjunk labort, ez képtelenség!” - mondja.
A laborral egyébként is probléma van. A vizsgálatot az orvosok kérik, a laborok egyetlen vizsgálatot sem utasíthatnak el, miközben az erre jutó forrás 2005 óta nem nőtt, 21-22 milliárd forint. A pénz akkor is ennyi, ha sok és akkor is, ha kevés a vizsgálat. Így bizonyos vizsgálatszám fölött gyakorlatilag ingyen dolgoznak a laborok. Például az egyik legnagyobb fővárosi kórház laborjának évente 5,3 millió vizsgálatra van forrása, ám körülbelül 30 millióra van megrendelése a területén dolgozó háziorvosoktól. A veszteséget csakúgy lehet mérsékelni, ha egy időegységen belül csak bizonyos számú betegtől veszik le a vért. A többieket, a nem sürgős eseteket pedig „sorba állítják”. Aki nem bírja kivárni a sorát vagy lemorzsolódik, vagy ha sürgős valami miatt a lelet, választhatja a fizetős magánszolgáltatót.
Végh József, a Centrum-Lab Kft. ügyvezetője elmondta, hogy tavalyi éves árbevételük 40 százaléka, közel egymilliárd forint ilyen magánügyfelektől jött. De vannak közfinanszírozott ügyfeleik is, ott az látszik, hogy háziorvosok laborkérései erősen szórnak. Van olyan praxis amelytől évente száznál kevesebb, és van olyan is, ahonnan több ezer vizsgálat kérés érkezik.
A HVG újságírója május elején például júniusi laboridőpontot kapott a szigetszentmiklósi szakrendelőben. De a fővárosban praktizáló háziorvosok sem csodálkoznak azon, ha előjegyzésbe veszik betegeiket, ha egy-egy úgynevezett nagyrutint kérnek, amellyel a legfontosabb szervek működésének paramétereire láthatnak rá. Lapunknak Komáromi Zoltán háziorvos elmondta: az ő betegeit a Szent János kórház laborjába kell küldenie, itt reggel 8 és 9 között kérhetnek időpontot telefonon a beutaltak. Már ha sikerül kapcsolatba kerülniük a diszpécserrel, mert a vonal szinte állandóan foglalt, de ha felveszik, onnantól kezdve átlagban két-két és fél hét múlva van időpont a vér levételére.
Korlátozás helyett inkább szakmai útmutatókra lenne szükség – erősít rá Selmeczi Kamillra Komáromi Zoltán is. Olyanra, amelyből kiderül, hogy például egy cukorbeteg, vagy magas koleszterinszinttel élő gondozásakor évente hány laborra van szükség. Mert most kicsit zavarban van a tekintetben, hogy az általa gondozott 300 cukorbeteg és 1600 magas vérnyomásos páciensével vajon beleférhet-e az országos átlagba. Hozzáteszi, ő például a legtöbb laborbeutalót a gondozásba vett krónikus betegeinek írja.
Föl vagyok háborodva – kommentálja az új intézkedést Katona Gábor, tiszaroffi háziorvos, aki azt is hozzáteszi: őt nem érdeklik az ösztönzők, csak a beteg. A krónikus betegek nagy többségét, köztük a vérhígító gyógyszert szedőket folyamatosan kell laborral kontrollálni. Ő eddig heti 50 vizsgálatot kért a labortól, ennek zöme az úgynevezett nagyrutin, de nem ritka a vércukor és a daganatjelző véralkotó elemek keresése sem a gyakorlatában. Katona Gábor azon kisebbséghez tartozik, aki nincs kiszolgáltatva az OEP ösztönzőinek, hiszen nem vállalkozóként, hanem önkormányzati alkalmazottként gondozza a helyiek egészségét.
Súlyos probléma, ha egy intézkedés az orvost abban teszi anyagilag érdekeltté, hogy a beteg ne kapjon teljes szolgáltatást, miközben senki nem ellenőrzi, hogy megkapta-e maradéktalanul a számára szükséges ellátást. Miután a háziorvost érdekeltté teszik, hogy egy-egy vizsgálatból minél kevesebbet fogyasszon, előfordulhat, hogy nem fogja elküldeni a beteget minden vizsgálatra. Például egy magas vérnyomásnál, pajzsmirigy-, vagy egyéb krónikus betegénél, soha senki nem fogja számon kérni, hogy hány paramétert kérdezett le, volt-e "nagyrutin", amiből a szervei működését ellenőrizhetné. A pajzsmirigyes esetében például a rosszul beállított gyógyszer éppúgy okozhat szívhalált, mint veseelégtelenséget. Mégis, ha egy ilyen beteg „fejreáll”, nehezen lehet összefüggést találni a halál oka és a labor hiánya között. Nem szerencsés, ha a betegével szemben hatalmi helyzetben lévő orvos és a kliense ugyanazon a kasszán osztozik. D.A.
Ha nincs lakcíme, nem kap ellátást
Mintegy ötvenezer magyar állampolgárnak érvénytelen a biztosítási jogviszonya, mert nincs bejelentett lakcíme. A hatályos törvény szerint így nem számít belföldinek, ezért hátrányba kerülhet az egészségügyi ellátás során. Székely László ombudsman ezért jogszabály-módosítást szorgalmaz.
Aggályos az ombudsman szerint, hogy a valóságban lakhellyel bíró, de oda rajtuk kívül álló körülmények miatt bejelentkezni nem tudó állampolgárok a jogszabályok alapján csak térítés ellenében vehetnének igénybe egészségügyi szolgáltatást. Akkor is, ha a Nemzeti Egészségbiztosítás Alapkezelőtől az alapjogi biztos azt a tájékoztatást kapta, hogy egy belső, államtitkári utasítás alapján valamennyi érintett “eltérített piros lámpát” kap a TAJ-kártya ellenőrzésekor, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférjen. Ilyen esetben a beteget ellátják, de figyelmeztetik, hogy rendezetlen a jogviszonya.
Székely László szerint elsősorban a jogszabályok nem megfelelő ismerete és a régóta berögzült félelmek miatt nincs sokaknak bejelentett lakcíme, az érintettek közül ugyanis sokan nem tudják, hogy 2013 márciusa óta nem kell a bérbeadó hozzájárulása a bejelentkezéshez. Az ombudsman a jogsértés orvoslására felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, fontolja meg a belföldiség fogalmának módosítását.
