Halálkamion - Féltette az életét a sofőr

Nem tett vallomást a negyedrendű vádlott sem a 71 ember halálával végződő parndorfi embercsempészési ügyben a Kecskeméti Törvényszéken zajló büntetőper tárgyalásán csütörtökön, de részletes észrevételében azt mondta: azért nem állt meg a teherautóval, mert féltette az életét, és végig meg volt győződve az emberek biztonságáról.

A 71 ember halálát okozó embercsempészési ügy tárgyalásának negyedik napján a járművet vezető negyedrendű vádlott elmondta: az életét féltve hajtotta végre az első-, másod- és harmadrendű vádlottaktól kapott utasításokat. Közölte: félelmében nem állt meg a teherautóval, csak egyszer, amíg a harmadrendű vádlottal kannából feltöltötték az üzemanyagtartályt.

A fenyegetettségre vonatkozóan azt is megfogalmazta: az elsőrendű vádlott készen állt a 71 ember megölésére, így természetes, hogy félt.

Szerző

Határmódosításról döntött a hágai bírság

Publikálás dátuma
2017.06.29. 18:36
A pirani öböl. FOTÓ: Thinkstock
Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság csütörtökön, az ítélet értelmében módosítani kell a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.

Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát.

Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek.

Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vesz részt.

A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezésétől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért.

Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország azonban bilaterális megoldást sürgetett, mondván, hogy nem ismeri el a törvényszék joghatóságát. "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik" - közölte Kolinda Grabar horvát elnök nemrégiben, hozzátéve, hogy Zágráb kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni.

Németország zágrábi nagykövetsége ugyanakkor közleményt adott ki csütörtökön, amelyben felszólította a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének.

A sajtó az ügy kapcsán egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében.
A bizottság egyik szóvivője eközben mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja.

Elemzők a döntés nyomán a feszültség kiéleződésére számítanak a két ország között. A határvita miatt Szlovénia annak idején többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a határozatot

Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.

"Továbbra is készek vagyunk a párbeszédre Szlovéniával" - mondta. Plenkovic reményét fejezte ki, hogy Szlovénia nem tervez egyoldalú lépéseket tenni az ügyben. Mindazonáltal úgy vélte: más országoknak és a nemzetközi közösségnek át kell engednie a probléma megoldását Horvátországnak és Szlovéniának, hogy kétoldalú tárgyalásokkal rendezzék a határvitát.

A szlovén kormányfő üdvözölte a döntést

Üdvözölte Miro Cerar szlovén kormányfő csütörtökön, hogy a hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben. A kormányfő elmondta: "a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is".

Kiemelte, hogy Szlovénia számára ez történelmi pillanat, mindazonáltal hozzátette: megtesz mindent annak érdekében, hogy a két ország tiszteletben tartsa a nemzetközi testület döntését, még akkor is, ha Szlovénia elvárásai nem valósultak meg maradéktalanul. "Szlovénia nem tesz semmi olyat, ami ronthatna a két ország és állampolgáraik viszonyán" - tette hozzá.

Szerző

Határmódosításról döntött a hágai bírság

Publikálás dátuma
2017.06.29. 18:36
A pirani öböl. FOTÓ: Thinkstock
Szlovénia javára döntött a Horvátországgal fennálló határvita ügyében eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság csütörtökön, az ítélet értelmében módosítani kell a Pirani-öböl közepén húzódó határvonalat, hogy a szlovénok ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.

Gilbert Guillaume, az öttagú bírói testület elnöke a döntést ismertetve közölte, hogy a Pirani-öböl jelentős részének szlovén fennhatóság alá kell tartoznia, más vitatott területeket viszont Horvátországnak ítéltek, például a Szamobori-hegység Sveta Gera nevű csúcsát.

Az ítélet értelmében egy 2,5 tengeri mérföld szélességű, 10 tengeri mérföld hosszúságú folyosót kell létrehozni a horvát területi vizeken keresztül, amellyel akadálytalan csatlakozást biztosítanak a szlovén partok és a nyílt tenger között. A tervezett folyosón a polgári, illetve a katonai hajók és repülőgépek ugyanolyan jogokat élveznének, mint a nemzetközi vizeken, függetlenül attól, hogy melyik országból érkeztek.

Helyszíni tudósítások szerint az ítélethirdetésen 17 ország 25 diplomatája vesz részt.

A két ország 2009-ben fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, Zágráb azonban 2015-ben egyoldalúan visszalépett a döntőbírósági rendezésétől, mondván, hogy Ljubljana megszegte az előírásokat azzal, hogy kiszivárgott hírek szerint lobbizott a határvonal módosításáért, és így a 19 négyzetkilométeres öböl kétharmadának megszerzéséért.

Szlovénia korábban arról számolt be, hogy tiszteletben fogja tartani a döntést, Horvátország azonban bilaterális megoldást sürgetett, mondván, hogy nem ismeri el a törvényszék joghatóságát. "Horvátország sem elfogadni, sem elutasítani nem fogja a döntőbíróság ítéletét, egy nagyon egyszerű okból: ez a törvényszék nem létezik" - közölte Kolinda Grabar horvát elnök nemrégiben, hozzátéve, hogy Zágráb kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni.

Németország zágrábi nagykövetsége ugyanakkor közleményt adott ki csütörtökön, amelyben felszólította a horvát kormányt, hogy tegyen eleget a bíróság ítéletének.

A sajtó az ügy kapcsán egy névtelenséget kérő szlovén diplomatát idézett, aki reményét fejezte ki, hogy az Európai Unió nyomást fog gyakorolni Horvátországra, és az Európai Bizottság is világosan állást foglal a horvát visszalépés ügyében.
A bizottság egyik szóvivője eközben mindössze annyit mondott, hogy a brüsszeli testület nem illetékes a tagállamok közötti határviták kérdésében, de a barátságos megoldásokat támogatja.

Elemzők a döntés nyomán a feszültség kiéleződésére számítanak a két ország között. A határvita miatt Szlovénia annak idején többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait.

Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a határozatot

Horvátország nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak - jelentette ki Andrej Plenkovic horvát kormányfő csütörtökön tartott rendkívüli sajtótájékoztatóján.

"Továbbra is készek vagyunk a párbeszédre Szlovéniával" - mondta. Plenkovic reményét fejezte ki, hogy Szlovénia nem tervez egyoldalú lépéseket tenni az ügyben. Mindazonáltal úgy vélte: más országoknak és a nemzetközi közösségnek át kell engednie a probléma megoldását Horvátországnak és Szlovéniának, hogy kétoldalú tárgyalásokkal rendezzék a határvitát.

A szlovén kormányfő üdvözölte a döntést

Üdvözölte Miro Cerar szlovén kormányfő csütörtökön, hogy a hágai nemzetközi döntőbíróság Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben. A kormányfő elmondta: "a bíróság döntése végleges és jogilag kötelező érvényű Horvátországra és Szlovéniára nézve is".

Kiemelte, hogy Szlovénia számára ez történelmi pillanat, mindazonáltal hozzátette: megtesz mindent annak érdekében, hogy a két ország tiszteletben tartsa a nemzetközi testület döntését, még akkor is, ha Szlovénia elvárásai nem valósultak meg maradéktalanul. "Szlovénia nem tesz semmi olyat, ami ronthatna a két ország és állampolgáraik viszonyán" - tette hozzá.

Szerző