Megnyílt az út az egymás közötti kapcsolatok újraformálódása felé — mondta Antall József a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülésén. A tagállamok legfelsőbb szintű vezetői aláírták az ülésről szóló jegyzőkönyvet, és nyilatkozatot adtak ki.
1991. július 1-je bevonul a történelembe. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői ezen a napon temették el a szerződés politikai szervezetét is. A prágai külügyminisztérium patinás, ám most. körülállványozott épületébe sorra érkeztek reggel a tagállamok küldöttségei.
Az utolsó ülésen Antall József volt az első felszólaló. Beszédében szólt arról, hogy elismerés illeti a szovjet átalakulási folyamatot elindító új gondolkodást, amely lehetővé tette, hogy két középeurópai országból kivonják a szovjet csapatokat.
A mai döntéssel szabaddá vált az utunk Európába — mutatott rá a miniszterelnök. — Megszűnt a térségünkre külső erővel rákényszerített álbarátság és látszatstabilitás. Ám most a külső szemlélő felgyorsított belső változásokat, a nemzetközi kapcsolatok átrendeződését, feszültségeket, az instabilitás mozzanatait látja. Ezek korábban is léteztek, de a szőnyeg alá söpörték őket. Csak helyeselni lehet, ha a nemzeti öntudat térségünkben megerősödik, de ne felejtsük el, hogy Európa az integráció felé halad — mutatott rá a miniszterelnök.
Az önfeloszlatás okmánya
A tanácskozás résztvevői a záróközleményben a többi között leszögezték:
Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi európai helyzetnek a tanácskozáson képviselt egyenjogú és szuverén államok közötti minőségileg új, jószomszédi, partneri, kölcsönös tiszteleten és baráti együttműködésen alapuló kapcsolatok felelnek meg. Ebből kiindulva szállnak síkra amellett, hogy kapcsolataikat minden területen, megújult kétoldalú szerződéses-jogi alapon fejlesszék.
Hitet tettek az összeurópai folyamat további előmozdítása mellett annak érdekében, hogy az 1990. novemberi EBEÉ-csúcstalálkozón elért megállapodásokkal összhangban, földrészünkön új biztonsági és együttműködési struktúrák jöjjenek létre, valamint amellett, hogy összeurópai együttműködési keretek alakuljanak ki a biztonság, a gazdaság, a jog, a kultúra, a környezetvédelem és a humanitárius ügyek terén, miként ezt a Párizsi Charta az Új Európáért meghatározta.
A tanácskozáson képviselt államok együttes véleménye, hogy a stabilitás, a jólét és a demokráciának az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása alapján történő továbbfejlesztése Közép- és Kelet-Európában megfelel az EBEÉ-folyamat összes részt vevő állama érdekeinek.
Népszava 1991. július 2.
