Pedofil vádak a Vatikánban

Publikálás dátuma
2017.06.30 07:33
Pell bíboros a Vatikánban a 2015-ös családszinódus idején. FOTÓ: GETTY IMAGES/FRANCO ORIGLIA
Fotó: /
Eljárást indít az ausztrál igazságszolgáltatás a Szentszék egyik legbefolyásosabb személyisége ellen, szexuális visszaélések miatt.

Ferenc pápa egyik legfontosabb munkatársa, George Pell került rendkívül kellemetlen helyzetbe. A Szentszék harmadik legbefolyásosabb személyiségéről van szó, aki a Vatikán pénzügyeinek új alapokra helyezéséért felel. Három éve nevezte ki az egyházfő a Gazdasági Titkárság prefektusának, azaz a Szentszék pénzügyminiszterének. Emellett tagja annak a kilenctagú testületnek, amely a Vatikán teljes reformját tűzte ki célként.

Korábban sosem volt példa arra, hogy a Kúria ilyen magas rangú személyisége ellen indítottak volna eljárást. Pellnek július 18-án kell megjelennie egy melbourne-i bíróság előtt. „Már alig várom, hogy tisztázhassam magam a vádak alól” – közölte a főpap. Ennek azért némileg ellentmond, hogy korábban nem sok hajlandóságot mutatott a hazájába való hazatérésre, azt állította, túl beteg ahhoz, hogy megtegye a hosszú repülőutat. Pell azt is elmondta, felfüggeszti minden vatikáni pozícióját, hogy védekezésére koncentrálhasson. Greg Burke szentszéki szóvivő pedig úgy foglalt állást, hogy az ausztrál bíboros egyetlen nyilvános liturgián sem tűnik fel. Már tegnap sem láthatták a hívek a Szent Péter téren, amikor Ferenc pápa Péter és Pál apostol ünnepe alkalmából mutatott be szentmisét.

Pell személye eddig is számos találgatásra adott alkalmat. Sokan nem értették, hogyan kerülhetett a „bölcsek tanácsa” nevű reformbizottságba, holott nézeteit tekintve igen konzervatív. Mások azt vitatták, hogy ő irányítja a Szentszék pénzügyeit. A pápa által 2014 végén, a papok által elkövetett szexuális bűncselekmények feltárására létrehozott bizottság egyik tagja, Peter Saunders 2015-ben elfogadhatatlannak nevezte az ausztrál személyét, szerinte egykor Melbourne érsekeként „szociopata” módon intézte a papok által elkövetett bűntényeket.

Az ausztrál rendőrség ugyan nem részletezte a Pell ellen felhozott vádakat, az ausztrál média azonban emlékeztetett arra, hogy nem egy személy illette már szexuális bűncselekmény vádjával. Ketten azt állították, hogy a hetvenes évek végén egy ballarati fürdőben molesztálta őket, hárman pedig azt, hogy a nyolcvanas években meztelenül mutogatta magát. Pell minden vádat visszautasított, szerinte lejárató hadjáratot indítottak vele szemben. Az ausztrál Victoria állam rendőrfőnök-helyettese, Shane Patton azt közölte, hogy még egyetlen bíróság sem vizsgálta a bíborossal szemben felhozott vádakat. Az eset azért is felettébb kellemetlen Pell számára, mert amikor 2016 márciusában, video-összeköttetés során tett tanúvallomást egy ausztrál bizottság előtt, maga is elismerte, hogy az egyház nem kezelte megfelelően a szexuális visszaélések ügyét a múltban. Azt is elmondta, az egyház „hatalmas hibákat követett el” és azon dolgozik, hogy orvosolja ezeket. Ausztráliában „elrontottak dolgokat, és csalódást okozott az embereknek” – hangsúlyozta akkor Pell bíboros.

A pápának is komoly fejtörést okoznak a történések, már csak azért is, mert számos olyan intézkedést hozott, amellyel igazolni kívánta, hogy az egyház ma már keményen fellép a szexuális bűncselekményeket elkövetett főpapok ellen. A reformjait bíráló őskonzervatív főpapok számára komoly támadási alap lehet, ha az egyházfő egy közvetlen munkatársáról bizonyosodnának be a rendkívül súlyos vádak.

2017.06.30 07:33

Mindenki Facebook-üzeneteit olvasgatni akarja az amerikai kormány

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:30

Fotó: AFP/
A bűnüldözés hatékonyságára hivatkozva próbálja meg rászorítani az amerikai kormány a Facebook-ot, hogy üssön rést üzenetküldő szolgáltatásának titkosításán.
Az amerikai kormány arra próbálja rávenni a Facebookot, hogy tegyék feltörhetővé a népszerű üzenetküldő alkalmazás, a Messenger titkosítását, írja az index.hu. A hivatalos verzió szerint erre azért lenne szükség, hogy a bűnüldöző szervezetek a nyomozás során belehallgathassanak a Messengerrel küldött hangüzenetekbe. A titkosítás feloldására vonatkozó javaslat egy kaliforniai szövetségi bíróságon került szóba. Az esettel kapcsolatos adatok titkosított periratokban szerepelnek, publikus dokumentumokban nem, de a Reutersnek nyilatkozó források szerint a Facebook vitatja az Igazságügyi Minisztérium követelésének jogalapját. Az ügyben eljáró bíróságon az is elhangzott, hogy ha a Facebook nem tenné lehetővé a lehallgatást, bíróság előtt kéne felelősségre vonni. A mostani ügy akkor pattant ki, amikor egy kaliforniai bíróság nyomozást indított az MS–13, vagyis a Mara Salvatrucha nevű, nagyjából ötvenezer tagot számláló bűnbanda ellen. Az MS-13 fő profilja az embercsempészet és a prostitúció, több nemzetközi terrorszervezettel is kapcsolatban állnak, és saját börtönük van El Salvadorban.
2018.08.20 10:30
Frissítve: 2018.08.20 10:31

Kábelszakadás vagy talplazulás - indul a genovai hídkatasztrófa vizsgálata

Publikálás dátuma
2018.08.20 10:14

Fotó: AFP/ Fabio Palli
A genovai autópályahíd először meghajlott, s ezt követően omlott össze - közölte Roberto Ferrazza a katasztrófa okait vizsgáló olasz minisztériumi bizottság elnöke a sajtóval a vizsgálat első eredményeiről adott nyilatkozatában. Hozzátette, hogy a szerkezet leszakadásához vélhetően több tényező együttes hatása vezetett.
Ferrazza, Liguria tartomány közmunkaügyi tanácsosa vezeti az olasz infrastrukturális és közlekedési tárca által felállított vizsgálóbizottságot, amelynek tagjai vasárnap végezték az első helyszínelést a genovai híd roncsainál. Vasárnap esti közlése szerint a jelenlegi adatok arra utalnak, hogy a Morandi-híd összeomlását vagy egy feszítőkábel elszakadása okozhatta, vagy a szerkezet egyik betontalpának meglazulása, esetleg elmozdulása. Olasz sajtóinformációk szerint a híd közeli biztonsági kamerák is a híd tartókábeleinek elszakadását rögzítették. Ferrazza véleménye szerint a híd először "elfordult, meghajlott és utána omlott le". Elmondta, ezt bizonyítja, hogy a híd vasbeton elemei zuhanás közben 180 fokos szögben megfordulva értek földet. Azt mondta, hogy a híd kilencedik pillére feletti ferdekábel szakadhatott el, ami a hídtest, majd ugyanennek a pillérnek is omlását okozta. Ha viszont a híd betontalapzatától indult az omlás, akkor ez először szintén a kábelt szakította el, majd a pillért dönthette le. A szakértő szerint az esetleges "szakadást" az 51 éves híd elavultsága, az időjárás okozta szennyeződés - például a tenger közelsége miatti sólerakódás -, valamint az utóbbi években megnövekedett járműforgalom is okozhatta.
25 milliónál
is több gépjármű haladt át Morandi-hídon évente - a harminc esztendővel ezelőtti forgalom négyszerese.
A vizsgálóbizottság vezetője kijelentette, hogy a híd veszélyességére korábban semmi nem utalt. A hidat használó autósok szerint ez nem felel meg a valóságnak: a sajtóban közölt beszámolóik szerint köztudott volt, hogy a híd "recseg és mozog", az autósok akárhányszor átkeltek a hídon, alig várták, hogy a végére érjenek. A hídomlás okait és felelőseit kereső Francesco Crozzi genovai főügyész az olasz sajtóban hatalmas tragédiának nevezte a történteket. Hozzátette: az emberek biztonságát nem lehet magántársaságokra bízni. Korábban Beppe Grillo, az olasz kormányt vezető Öt Csillag Mozgalom (M5S) alapítója, aki maga is genovai lakos, követelte az olaszországi autópályák újbóli államosítását. Danilo Toninelli infrastrukturális és közlekedési miniszter, az M5S politikusa a Corriere della Sera című napilapnak hétfőn szintén a sztrádák állami kézbe való visszahelyezését szorgalmazta a biztonság és az állami bevételek növelésére. Az olasz kormány ezzel egy időben elindította a hidat üzemeltető olasz autópálya-társaság koncessziós jogának visszavonását. Olaszországban a mintegy 6500 kilométer hosszú sztrádahálózat szakaszait majdnem kivétel nélkül magánkézben levő társaságok üzemeltetik a római közlekedési tárcától kapott koncesszió értelmében. A sztrádahasználat majdnem mindenhol fizetős, az üzemeltetők a bevétel mintegy felét fordítják karbantartásra. A leomlott genovai hidat üzemeltető Autostrade per l'Italia társaság koncessziós joga 2047-ben jár le.
Szerző
2018.08.20 10:14
Frissítve: 2018.08.20 10:33