Előfizetés

Végelgyengülésben szenved az ORÖ

Időnként befut egy-egy százmilliós számla, amelynek eddig a létezéséről sem tudott az Országos Roma Önkormányzat. Hegedüs István és Lakatos Oszkár, az ORÖ két képviselője egyértelműen Farkas Flóriánt tette felelőssé azért, hogy 2,5 milliárd forintos tartozás szakadt a nyakukba. A kormány ennek nagyjából a felét már elengedte, nemrég az ORÖ is törlesztett 104 milliót, tavaly csaknem 150 milliót. Az adósság összege így is eléri a 840 millió forintot.

Balogh János, az ORÖ elnöke zárt ajtók mögött egyeztetett képviselőtársaival a roma szervezet Dohány utcai székházában. A Népszava szerdai számában Balogh elmondta, hogy az ORÖ súlyos anyagi helyzetére tekintettel levélben kért segítséget Orbán Viktor kormányfőtől, valamint Lázár János és Balog Zoltán minisztertől. A testületnek most nem csak erről számolt be, hanem egy jelentést is szétosztott az ORÖ helyzetéről.

A lapunk birtokában lévő anyag – a könyvvizsgáló cég megállapításait idézve – hangsúlyozza: a korábbi vezetés időszakában az önkormányzatnál nem, illetve nem a jogszabályoknak megfelelően működött a belső ellenőrzés. Márpedig a jogszabályoknak nem megfelelő gazdálkodás következtében az ORÖ „nem lesz képes realizálni eszközeit és rendezni kötelezettségeit”.

A legforróbb tétel az a mintegy 76 millió forint, amit az Albacomp számára kell kifizetni a régebben rendelt tabletekért. Megközelítőleg 10 millió forintot teszi ki például az a büntetés, amit bútorbeszerzési szabálytalanságok miatt róttak ki az ORÖ-re.

Az ORÖ ingatlanjai eladása révén próbálja törleszteni adósságait (a legértékesebb a Gellérthegy utcában lévő iroda), de a nullszaldó eléréséhez ez is kevés. Balogh János ezért kér pénzügyi mentőövet a kormánytól.

Még tartott a tanácskozás, amikor Hegedüs István és Lakatos Oszkár sajtótájékoztatón ecsetelte, milyen kétségbeejtő adósságcsapdába került az ORÖ. A rendőrség újabb iratokat foglalt le a Dohány utcai székházban – erősítette meg a RomNet értesülését Lakatos Oszkár. Felháborítónak nevezte, hogy még mindig nem vonták felelősségre Farkas Flórián miniszterelnöki biztost, a Fidesz parlamenti képviselőjét, az ORÖ és az időközben felszámolt Híd a munka világába program volt vezetőjét.

Farkas Flórián az összeférhetetlenségi szabályok miatt távozott az ORÖ éléről (úgy döntött, inkább parlamenti mandátumát tartja meg). Farkas távozása után és Balogh János érkezése előtt Hegedüs István volt az önkormányzat elnöke. „Évek óta kénytelen vagyok ugyanazt mondani, nagyon nehéz helyzetben van az ORÖ” – közölte. Miközben ő is Farkas Flóriánt felelősségéről beszélt, megjegyezte: relatíve magasak voltak a személyi jellegű kiadások, a roma képviselők nem tanúsítottak önmérsékletet.

Parázs vitára készült - Gyurcsány kontra Pogátsa

Gulyás Erika
Publikálás dátuma
2017.06.29. 22:43
Népszava fotó/ Vajda József
Gyurcsány Ferenc biztos benne, hogy a közeljövőben nem lesz miniszterelnök, de azt nem mondja, hogy soha – ez is kiderült csütörtök este, amikor az Új Egyenlőség közpolitikai magazin Kossuth Klubban rendezett beszélgetésén a szociáldemokráciáról fejtette ki véleményét a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, Pogátsa Zoltán kérdéseire válaszolva.

A volt miniszterelnök parázsvitára készült, és nem is csalódott, a közismert közgazdász próbálta kiprovokálni a pártelnökből először az elhatárolódást más baloldali pártoktól, majd a baloldal gyenge teljesítményének magyarázatát várta tőle, végül Gyurcsány kormányzásának hibáit vetette fel abból kiindulva, hogy mi lenne a feladata egy szociáldemokrata pártnak és kormánynak. A DK-elnök azonban sorra lerázta magáról azokat a felvetéseket, amelyek azt próbálták bizonyítani, sok hibát követett el.

"Szociáldemokrata vagyok?" Erre a kérdésre Gyurcsány Ferenc az Útközben címen épp erről a kérdésről 10 éve született könyvét hozta példának, s kifejtette, hogy igen, annak vallja magát jó ideje. A kötetben a szociáldemokrácia alapelvét úgy fogalmazta meg, hogy ne az határozza meg egy ember sorsát, hova született, hanem az, hogy mi rejlik benne, s hogy ezt megvalósíthassa, abban az államnak kell segítenie. – Szociáldemokrata vagyok, de egyben szabadelvű is, mert azt vallom, hagyni kell élni az embereket, az államnak nem szabad mindenbe beavatkozni és ráadásul konzervatív is vagyok, nem akarok forradalmat, nem akarom átnevelni az embereket, nem akarom kidobni a múltat – jelentette ki.

A szabadelvűség és a liberalizmus fogalmi azonosságán vagy különbségén ugyan kisebb vita alakult ki a beszélgetőpartnerek közt, de Gyurcsány egyértelművé tette, hogy szerinte egy társadalom akkor működik normálisan, ha azt nem kizárólag a piac határozza meg, annak működését szabályozott intézmények ellenőrzik, a teljesítményeket értékelik, de a mindennapokat a bibói „szabadság kis körei” szervezik, amihez az állam támogatást ad. A DK elnöke azt tartja vízválasztónak az egyes kormányok közt, hogy az állami bevételek újraelosztásának milyen módját választják, vagyis a kisebbségben élők mekkora segítséget kapnak.

A kérdésre, hogy ez a sokszínűség nem tetszik nagyon a választóknak, Gyurcsány azt felelte, a DK liberális és konzervatív irányban is nyitott, a jobbközép európai pártokkal is kapcsolatot építő szociáldemokrata párt, ma az ország 4. legnagyobb pártja, amelynek hivatalosan 300 ezer biztos szavazója van, de a valóságban szerinte ennél sokkal több. Egyébként is a kis pártokból nőnek ki a nagyok, s "mi már most 10-15 százalékon állunk" a valóságban – tette hozzá azzal kiegészítve, hogy először másokkal együtt tudnak majd kormányozni, de hisz benne, hogy eljön az idő, amikor önállóan is kormányképes lesz a DK. A kisebb baloldali pártok szerinte a jelszavak világában szeretnek élni, „de én már kinőttem belőle” - tette hozzá. Lehetőséget kínálnak a választásra a szavazóknak, és mindenkinek jó, hogy a "vizes VB-n sem kizárólag az aranyesélyesek indulnak" – tette hozzá.

Arra a kérdésre azonban sem a kérdező Pogátsa Zoltán, sem Gyurcsány Ferenc nem tudott válaszolni, mivel magyarázható, hogy a baloldal elveszített 1,3 millió szavazót, annyiban tudtak megállapodni, hogy ennek kutatásával adós a baloldal minden pártja és a társadalomkutatók is. Oktatás és egészségügy, gazdaságpolitika és kormányzati kulisszatitkok során át jutott el a beszélgetés addig, amikor a DK elnöke kifejtette, hogy a vagyonadót nem tartja jó megoldásnak, mert anyagi haszna minimális, de az ezt bevezető kör politikai halálát eredményezi, mert nem lehet meghúzni a határt a középosztályt és a komoly vagyonnal rendelkezők között. Ilyen tervet a DK nem támogat – üzente a volt miniszterelnök a Új Egyenlőség közbeszélgetéséről nyilván a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének.

7-es cikkely - Munkáspárti politikus indítványozhatja az eljárást

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2017.06.29. 22:06
Claude Moraes - Fotó: Stuart C. Wilson/Getty Images
Július 11-ikén dönt az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottságának vezető testülete arról, hogy ki legyen a szerzője a Magyarországra esetleg szankciókat kiszabó eljárást kezdeményező európai parlamenti határozatnak.

 Értesüléseink szerint Claude Moraesnek, a szakbizottság szocialista (brit munkáspárti) elnökének van a legnagyobb esélye arra, hogy megkapja az EP – és egyben az EU – történetének első különjelentését, amely az úgynevezett 7. cikkely szerinti eljárás megkezdését indítványozza majd.

Emlékezetes, hogy az indoklással ellátott javaslat elkészítésére az EP plenáris ülése május 17-ikén kérte fel a szakbizottságot, mert úgy ítélte meg, hogy Magyarországon fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének a veszélye. Úgy tudjuk, hogy az EP felső vezetése azt szeretné, ha a nagy horderejű és példaértékű jelentés kidolgozását egy olyan képviselő vállalná, aki tekintélyt vívott ki a képviselő-testületben, és akinek magas tisztsége egyben a pártatlanság garanciája.