Elszállt a drónrendelet

Publikálás dátuma
2017.06.30. 07:17
A kép illusztráció. FOTÓ: Thinkstock
Az ígéret ellenére július 1-jén nem lép életbe a drónröptetésre vonatkozó új rendelet. A változtatásra azért lenne szükség, mert jelenleg a szabályozás rendkívül bürokratikus, ami szinte betarthatatlan elvárásokat állít a hobbi felhasználók elé.

Bár az év elején nagy lendületet kapott a drónrepülések életszerűbb - azaz a piac változásait szem előtt tartó - szabályozásának kialakítása, a jelek szerint ebből semmi sem lesz július elejétől. Mint ismert, az elmúlt év végén a pilóta nélküli légijárművek repülésére vonatkozó rendelet pontjai - ezek egyes elemei tisztázták volna a drónok használatának szabályait – ismertté váltak, amelyeknek a közigazgatási és társadalmi egyeztetése el is kezdődött. Az akkori tervek szerint július 1-jétől lépett volna hatályba a rendelet. Ám a mai napig a Magyar Közlönyben híre-hamva sincs ilyesminek. Ráadásul az említett egyeztetésekről sincs érdemi információ, így arról sem, hogy a felelős tárca, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) az érkező javaslatokból mit és hogyan épít be a szabályzásba. Ezzel, valamint a lehetséges hatályba lépéssel kapcsolatban kerestük a tárcát is, ám nem kaptunk választ kérdéseinkre.

A változtatásra azért lenne szükség, mert jelenleg a drónok röptetésének szabályai rendkívül bürokratikusak, ami szinte betarthatatlan elvárásokat állít a hobbi felhasználók elé. Márpedig ők vannak többen, hiszen az utóbbi időben lényegében bárki, szabadon, mindenféle engedélyek nélkül hozzájuthat ilyen eszközökhöz. Olyannyira, hogy számuk itthon már több tízezerre tehető, sőt lehet, eléri a százezret is – mondta a Népszavának Török Ágnes, a legter.hu szakértője. Pontos adatot sajnos nem lehet mondani, mert senki nem gyűjti a megvásárolt drónok számát.

A szabályos repülés azért roppant problémás egy hobbi pilóta számára - teszi hozzá -, mert a drónok használatára az eseti légtérhasználati szabályok vonatkoznak. Éppen azok, amelyek például a hétvégi Red Bull Air Race esetében is hatályosak. Ebben pedig az áll, hogy a repülést 30 nappal előre be kell jelenteni, majd a hatóságok jelölik ki a használható légteret. Ráadásul a jelenlegi szabályozás nem különböztet meg olyan kategóriát, hogy „játék”, így ezt a bejelentést elméletileg minden olyan drónrepülésre meg kellene tenni, amelyet szabadban végeznek. Ez életszerűtlen szabályozás, így alighanem csak nagyon kevesen teszik meg, leginkább csak azok, akik üzleti alapon, vagyis valamilyen munka elvégzéséhez – például filmek elkészítéséhez, vagy mezőgazdaságban termésbecslés céljából – repülnek ezekkel az eszközökkel.

A télen köröztetett új rendelet egyébként több kategóriát hozna létre. Már megjelennének a „játékok”, azok a drónok, amelyek 250 gramm alattiak. Ezekre semmilyen engedélyt nem kellene kérni. Ezen felül további három kategóriát hoznának létre. Az elsőbe a 250 gramm és a 2 kilogramm alatti eszközöket sorolnák. A másodikba a 2-25 kilogramm, míg a harmadikba a 25 kilogramm feletti drónok kerülnének. Minél nagyobb gépről lenne szó, a szükséges tanfolyamok annál komolyabbak lennének. Olyannyira, hogy a legnagyobb gépek esetében már szakszolgálati engedélyre, sőt a gépre szóló légi alkalmassági vizsgára is szükség lesz. Az üzemeltetők számára kötelezővé tennék a felelősségbiztosítást is, arra az esetre, ha a drón valamilyen balesetet okoz.

Amerikai tények és adatok
- 2020-ra 7 millióra növekedhet a kereskedelmi és civil használatú drónok száma. 2016 végén mintegy 2,5 millió drón volt nyilvántartásban.
- Az amerikaiak 47 százaléka örülne annak, ha a drónok nagyobb teret nyernének a kereskedelemben (például a csomagszállítás területén).
- A drónos csomagszállítás esetében az emberek többsége (72 százalék) attól tart, hogy a csomagok könnyen illetéktelen kezekbe kerülhetnek.
- Szakmai oldalról a legtöbb drónt a fotóipar és az ingatlanirodák használják.



Európa elutasítja, Orbán - fű alatt - keblére öleli Erdogant

Publikálás dátuma
2017.06.30. 07:06
Több mint diplomácia - A magyar kormányfő megérkezik Törökországba - FORRÁS: EVRENSEL.NET
Csaknem titokban készítették elő a harmadik magyar-török kormányülést, pedig Orbán Viktort minden kulcsminisztere és egy 72 tagú üzleti delegáció kísérte el tegnap Ankarába, a kormányzati csúcstalálkozóra. 

A májusi kínai Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum után jelezték ugyan, hogy Orbán Ankarába, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig Magyarországra látogat, de egy teljes vértezetű kormányülés ilyen gyors előkészítése gyakorlatilag lehetetlen, ha tényleg szakmai hátterű.

Hogy miért, és miért épp most, kérdés. Európában ugyanis fekete bárány a török elnök, akinek vezényletével a tavaly júliusi puccs óta, a szükségállapot örve alatt a legalapvetőbb emberi jogokat is sárba tiporják Törökországban. Az EU tiltakozik, levegőben lóg a török csatlakozási folyamat hivatalos felfüggesztése is, miközben a magyar vezetés még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat. De ez nem is meglepő, miután a nyilvánvalóan elcsalt, Erdogan teljhatalmát lehetővé tevő referendum után Orbán egyedüli uniós vezetőként gratulált a győzelemhez. Tavaly augusztusban Szíjjártó Péter külügyminiszter vizitelt Ankarában, akkor mondta Binali Yildirim miniszterelnök, hogy Magyarország hozzáállása a puccskísérlethez példa kell, hogy legyen az Európai Unió többi országa számára. De nem lett az. Erdogan legutóbb, májusban Vlagyimir Putyin elnökkel és az orosz kormánnyal tartott hasonló kormányzati csúcsot.

Berlin nem kivételez a török elnökkel 

A G20-as csúcs alatt tilos tömegrendezvényt tartani, ezt a Németországban élő törökökhöz szólni akaró Erdogannak sem engedélyezi a német szövetségi kormány. A G20-at Hamburgban rendezik július 7-8-án. Sigmar Gabriel külügyminiszter elmondta, jelezte török kollégájának már korábban is, hogy az esemény biztosítására a csúcs miatt nincs elég rendőr, s egy ilyen rendezvény a német-török kormányzati konfliktusok miatt "nem lenne ildomos".

A magyar kormányzati igyekezet leginkább annak fényében érdekes, hogy az Orbán kormány 2010-es hatalomra jutása után megszüntette a jól működő közös kormányülések gyakorlatát Romániával, Ausztriával és Horvátországgal, s a románt például Bukarest évekig tartó unszolására sem indította újra, arra hivatkozva, hogy költséges, nem éri meg, és Bukarest nem tartja tiszteletben a magyar kisebbségi jogokat. Azóta amolyan fékezett habzású időnként közös kormányülésnek is nevezett csúcsot tartottak a szlovákokkal és a szerbekkel. Az Orbán-Erdogan partnerség megpecsételésére azonban a delegáció mérete alapján legalábbis, nem sajnálták a pénzt.

Szerző

Európa elutasítja, Orbán - fű alatt - keblére öleli Erdogant

Publikálás dátuma
2017.06.30. 07:06
Több mint diplomácia - A magyar kormányfő megérkezik Törökországba - FORRÁS: EVRENSEL.NET
Csaknem titokban készítették elő a harmadik magyar-török kormányülést, pedig Orbán Viktort minden kulcsminisztere és egy 72 tagú üzleti delegáció kísérte el tegnap Ankarába, a kormányzati csúcstalálkozóra. 

A májusi kínai Egy övezet, egy út elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum után jelezték ugyan, hogy Orbán Ankarába, Recep Tayyip Erdogan elnök pedig Magyarországra látogat, de egy teljes vértezetű kormányülés ilyen gyors előkészítése gyakorlatilag lehetetlen, ha tényleg szakmai hátterű.

Hogy miért, és miért épp most, kérdés. Európában ugyanis fekete bárány a török elnök, akinek vezényletével a tavaly júliusi puccs óta, a szükségállapot örve alatt a legalapvetőbb emberi jogokat is sárba tiporják Törökországban. Az EU tiltakozik, levegőben lóg a török csatlakozási folyamat hivatalos felfüggesztése is, miközben a magyar vezetés még szorosabbra fűzi a kapcsolatokat. De ez nem is meglepő, miután a nyilvánvalóan elcsalt, Erdogan teljhatalmát lehetővé tevő referendum után Orbán egyedüli uniós vezetőként gratulált a győzelemhez. Tavaly augusztusban Szíjjártó Péter külügyminiszter vizitelt Ankarában, akkor mondta Binali Yildirim miniszterelnök, hogy Magyarország hozzáállása a puccskísérlethez példa kell, hogy legyen az Európai Unió többi országa számára. De nem lett az. Erdogan legutóbb, májusban Vlagyimir Putyin elnökkel és az orosz kormánnyal tartott hasonló kormányzati csúcsot.

Berlin nem kivételez a török elnökkel 

A G20-as csúcs alatt tilos tömegrendezvényt tartani, ezt a Németországban élő törökökhöz szólni akaró Erdogannak sem engedélyezi a német szövetségi kormány. A G20-at Hamburgban rendezik július 7-8-án. Sigmar Gabriel külügyminiszter elmondta, jelezte török kollégájának már korábban is, hogy az esemény biztosítására a csúcs miatt nincs elég rendőr, s egy ilyen rendezvény a német-török kormányzati konfliktusok miatt "nem lenne ildomos".

A magyar kormányzati igyekezet leginkább annak fényében érdekes, hogy az Orbán kormány 2010-es hatalomra jutása után megszüntette a jól működő közös kormányülések gyakorlatát Romániával, Ausztriával és Horvátországgal, s a románt például Bukarest évekig tartó unszolására sem indította újra, arra hivatkozva, hogy költséges, nem éri meg, és Bukarest nem tartja tiszteletben a magyar kisebbségi jogokat. Azóta amolyan fékezett habzású időnként közös kormányülésnek is nevezett csúcsot tartottak a szlovákokkal és a szerbekkel. Az Orbán-Erdogan partnerség megpecsételésére azonban a delegáció mérete alapján legalábbis, nem sajnálták a pénzt.

Szerző