Előfizetés

Győz a blabla

Szép ajándékot kapott a török elnök a tavalyi puccs (majdnem) egy éves évfordulójára. Miközben az Európai Unió tiltakozik az emberi jogok sorozatos megsértése miatt, egyik tagállamának vezetője - kulcsminisztereivel és népes üzleti delegációval - Ankarában tárgyalt. Hogy Orbán Viktor tanulhat-e többet Recep Tayyip Erdogantól, vagy fordítva, az még kérdés, de a jelek szerint a tapasztalatokat mindig érdemes kicserélni. S mi lehet jobb alkalom rá, mint egy - majdnem titokban előkészített - kormányzati csúcstalálkozó.

A félelem légköre - ez az, ami mindkét vezető rendszerét jellemzi, s így össze is köti őket. Törökországban kétségkívül kissé előrébb vannak, hiszen ott - a puccs után - rengeteg embert vettek őrizetbe, de azért a magyarországi hatalom birtokosait sem kell félteni. Csak két nappal ankarai útja előtt, a nemzetinek és konzultációnak nevezett kampányt zárva tett erről tanúságot a mi kedves vezetőnk. Mondhatta volna röviden, hogy "rettegjetek magyarok", de ő inkább - szokás szerint - részletesen felsorolta mindazt, ami édes hazánk és szeretett népe biztonságát fenyegeti. Vagyis: a kéz a kézben járó migráció és terrorizmus, az uniós kvótarendszer, tehát Brüsszel ahogy van, összegezve pedig: a "kiterjedt maffiahálózatot működtető spekuláns", Soros György. (Fájdalom, ebbe a sorba nem illett bele Simicska Lajos, pedig biztos róla is lett volna egy-két jó szava.)

Ezek után pedig jött a fő tromf: ha a biztonságról van szó, "akkor számunkra ott nincsen pardon, akkor nincs kimagyarázás, nincs filantróp blabla, liberális hablaty". És itt még nem volt vége. Áradt a blabla és a hablaty - persze nem filantróp és nem liberális, hanem igazi magyar -, a hívek pedig megigézve hallgatták és gyakori tapssal jelezték, mennyire szívükből beszél a szónok. Közben nyugtázhatták, hogy a vezér eddig is megvédte őket - kerítéssel, plakátokkal, kivont karddal - a veszélyektől, s ez a jövőben sem lesz másképp. Győzött a blabla.

Aztán Orbán még elment Erdoganhoz is. Így kerek a világ.

"A Fidesz ellehetetlenítené az állami oktatást"

A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz az állami oktatás ellehetetlenítésére készül azzal, hogy a jövő évi költségvetés negyedakkora normatívát biztosít ezeknek az intézményeknek, mint az egyháziaknak - mondta pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón Oláh Lajos, a párt országgyűlési képviselője.

Az 54 és a 200 ezer forintos összeget egymással szembe állítva arról beszélt: a különbségtétel üzenete, hogy az állami intézmények diákjai "negyed annyit érnek, mint az egyházi iskolába járó gyerekek", a tudatos kivéreztetéssel pedig az egyházi iskolákba "terelik" a diákokat.

A DK szerint ez egyértelmű támadás a magyar fiatalok, a szabad gondolkodás ellen; az oktatásnak nem ideológiát, hanem tudást kell adnia - jelentette ki az ellenzéki politikus, hangsúlyozva, hogy az oktatás - és annak vallási hovatartozástól, világnézettől független volta - állami feladat.

Lehet, hogy a kormány szerint az iskolákban jó keresztényeket kell nevelni, a munkaerőpiac jól fizető pozícióiban tudásra van szükség és nem ideológiai megjelelésre - jelentette ki, hozzátéve, természetes, hogy szükség van egyházi iskolákra, de "a szükségből nem lehet kényszer, egyetlen diákot sem lehet arra kényszeríteni, hogy egyházi iskolába járjon".

"A Fidesz ellehetetlenítené az állami oktatást"

A Demokratikus Koalíció szerint a Fidesz az állami oktatás ellehetetlenítésére készül azzal, hogy a jövő évi költségvetés negyedakkora normatívát biztosít ezeknek az intézményeknek, mint az egyháziaknak - mondta pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón Oláh Lajos, a párt országgyűlési képviselője.

Az 54 és a 200 ezer forintos összeget egymással szembe állítva arról beszélt: a különbségtétel üzenete, hogy az állami intézmények diákjai "negyed annyit érnek, mint az egyházi iskolába járó gyerekek", a tudatos kivéreztetéssel pedig az egyházi iskolákba "terelik" a diákokat.

A DK szerint ez egyértelmű támadás a magyar fiatalok, a szabad gondolkodás ellen; az oktatásnak nem ideológiát, hanem tudást kell adnia - jelentette ki az ellenzéki politikus, hangsúlyozva, hogy az oktatás - és annak vallási hovatartozástól, világnézettől független volta - állami feladat.

Lehet, hogy a kormány szerint az iskolákban jó keresztényeket kell nevelni, a munkaerőpiac jól fizető pozícióiban tudásra van szükség és nem ideológiai megjelelésre - jelentette ki, hozzátéve, természetes, hogy szükség van egyházi iskolákra, de "a szükségből nem lehet kényszer, egyetlen diákot sem lehet arra kényszeríteni, hogy egyházi iskolába járjon".