Ismét vizsgálja Magyarországot a Moody's

A jövő héten vizsgálja Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service.

A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unió előírásainak megfelelően - a többi hitelminősítőhöz hasonlóan - előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei második potenciális felülvizsgálati időpontját július 7-ére, péntekre tűzte ki.

A Moody's - ha végrehajt bármilyen módosítást - a kialakult gyakorlatnak megfelelően pénteken késő éjjel, az európai és az amerikai piaczárások után jelenti be döntését Londonban.

A cég az általa alkalmazott felülvizsgálati eljárásrend alapján az idei évre is három időpontot jelölt ki: felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án szerepelt, és jövő péntek után október 20-án kerül harmadszor is sorra.
A márciusi időpontban a Moody's nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását, így akkor nem jelentett be osztályzatmódosítást sem.

Ez nem is kötelező a kitűzött időpontokban. Az EU csak annak előzetes beterjesztését írja elő a hitelminősítőknek, hogy az adott évben mikor kívánják végrehajtani az uniós államadósok besorolásainak felülvizsgálatát, de azt nem, hogy a kijelölt időpontokban módosítsák is a soron következő országok adósosztályzatait vagy azok kilátását.

A Moody's listáján Magyarország adósosztályzata így továbbra is "Baa3", stabil kilátással.

A cég által érvényben tartott magyar szuverén besorolás a befektetési ajánlású kategória alapszintje, és azonos a másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings "BBB mínusz" szintű hosszú távú magyar államadós-osztályzatával.

A Moody's tavaly november 4-én emelte vissza a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a magyar kormány elkötelezett az államadósság-teher csökkentése mellett, javul a magyar szuverén adósságállomány szerkezete és ezáltal csökkent a magyar gazdaság külső sérülékenysége.
A Moody's novemberi felminősítése óta a három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot. A Standard & Poor's tavaly szeptemberben, a Fitch Ratings tavaly májusban sorolta át a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadósságot.

A Standard & Poor's és a Fitch felminősítései nyomán az intézményi befektetők szempontjából Magyarország már a Moody's hasonló novemberi döntése előtt is befektetésre ajánlott szuverén adósnak számított. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e.

Magyarország idei államadós-besorolásainak felülvizsgálati sorozatát a Standard & Poor's kezdte februárban, változatlan stabil kilátással megerősítve Magyarország államadós-besorolását. A Standard & Poor's két felülvizsgálati időpontot tűzött ki 2017-re: legközelebb augusztus 25-én vizsgálja ismét a magyar adósosztályzatokat.

A Fitch Ratings is két idei dátumot határozott meg: május 12-én szintén megerősítette változatlan stabil kilátással a devizában és forintban kibocsátott hosszú lejáratú magyar államadósság "BBB mínusz" szintű besorolását, és legközelebb november 10-én vizsgálja a magyar államadós-besorolásokat.

Szerző

Hankook-sztrájk: itt vannak a megállapodás részletei

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:56
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Vajda József
Tíz nap után véget ért a sztrájk a Hankooknál, a szakszervezet a pótlékok és a bónuszok jelentős emelését érte el.
Bár a szakszervezet eredeti követelését, a 18 százalékos alapbéremelést tíz naposra nyúlt sztrájkjukkal nem sikerült elérniük a Hankook dunaújvárosi dolgozóinak, a cég speciális bérezési rendszerén sikerült úgy módosítani, hogy abból minden dolgozó közel egyenlően részesüljön, és a diszkriminatív gyakorlatok eltűnjenek a cég bónuszrendszeréből. Székely Tamás, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke mindezt győzelemként értékelte pénteki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a Hankooknál egy rendkívül bonyolult bérezési rendszer működik, ennek alapbéren kívüli elemeinek növelését sikerült most elérni, ami összességben legalább 18,5 százalékos keresetnövekedést eredményez az idén a dolgozók számára. A műszakpótlék 6 százalékkal, a besorolási bér egyes szintjei 5 százalékkal emelkednek, még az idén kifizetik az év végi bónuszt, 5 évente pedig 70 ezer forintos hűségjutalom jár. A cég által – a szakszervezet kétórás figyelmeztetősztrájkjára adott reakcióként – egyoldalúan meghatározott, átlagosan 13,6 százalékos emeléshez képest ez további 8,5 százalékot jelent. Így, még akik a legkevesebb emelést is kapták – voltak, akik csupán 10, míg mások 22 százalékot kaptak –, azoknak is legalább 18,5 százalékot jelent – magyarázta a szakszervezeti vezető. A Hankooknál múlt hét kedden kezdődött a határozatlan idejű sztrájk, ám a vezetőség 8 napig egyáltalán nem is volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel. Ezzel megsértették a sztrájktörvényt, emiatt a VDSZ a munkaügyi bírósághoz fordult. Székely Tamás tájékoztatása szerint döntés mindeddig nem született, a keresetet pedig vissza is fogják vonni, hiszen „okafogyottá vált”. A Hankook ugyanakkor nem csupán a tárgyalástól zárkózott el, hanem különböző módszerekkel igyekezett presszionálni is a sztrájkolókat. Másfélszeres óradíjat fizetett például azoknak, akik nem vettek részt a munkabeszüntetésben – a dolgozók mintegy 70 százaléka sztrájkolt -, a sztrájkot választókat pedig ki akarta zárni a bónuszokból. Ettől azonban a csütörtök este megkötött megállapodásban végül elálltak – mondta a szakszervezeti vezető. Egyes multinacionális cégeknél mintha két törvény létezne: kívül a magyar Munka törvénykönyve, a gyár kerítésein belül pedig a saját törvényeik – kommentálta a Hankooknál lezajlott eseményeket érdeklődésünkre Balogh Béla, a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnöke. Emlékeztetett: az esztergomi Suzukinál nemrég megalakult tagszervezetük több száz tagja is arra vár, hogy végre szóba álljon velük a munkáltató. Ebben a helyzetben rendkívül fontos, hogy a szakszervezetek ne maradjanak egyedül, ezért is van nagy jelentősége annak a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak, amely 20 éve jött létre. A Bécsi Memorandum Csoport épp ezt a jubileumot ünnepelve tartott Budapesten kétnapos konferenciát, amelyen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Balogh Béla szerint, bár a multik által Magyarországon biztosított fizetések még messze vannak a nyugat-európai anyacégek béreitől, a 20 évvel ezelőtti helyzethez képest kissé összébbhúzódott a bérolló. Ez részben annak is köszönhető, hogy amikor a Vasas egy-egy tagszervezete bértárgyalásokat folytat egy cégnél, felveszik a kapcsolatot az adott cég anyaországában működő szakszervezetével és információkat kérnek, amelyek nagy segítségükre vannak az egyeztetések során. A vállalatok minden országban igyekeznek a legtöbb profitot kisajtolni, nem ügyelnek a dolgozók szociális helyzetére, a klímakövetkezményekre. Még mindig úgy gondolkoznak, mint 100 éve – fogalmazott lapunknak Johann Horn, a német IG Metall bajor tartományi elnöke. Szerinte a multik ki akarják játszani egymás ellen a különböző országok munkavállalóit, ez ellen pedig csak közösen lehet fellépni. Hogy hogyan, arra nincsen egységes recept, csak eszköz, mégpedig az összefogás: ez az egyetlen, ami rákényszeríti a munkaadókat, hogy tisztességes munkafeltételeket teremtsenek. 

Feladatot ad az autóipar

A Bécsi Memorandum Csoportot hat fémipari szakszervezet alapította 1999-ben: az osztrák PRO-GE, a bajorországi IG Metall, a cseh OS KOVO, a szlovák OZ KOVO, a szlovén SKEI és a magyar Vasas Szakszervezeti Szövetség. A szakszervezetek egyik fontos célkitűzése volt a kelet-európai országok béreinek és munkakörülményeinek közelítése a nyugat-európai országokéhoz. Az együttműködésben egyre hangsúlyosabb téma az autóipar, hiszen ezek az országok kulcsszerepet játszanak az európai gépjárműgyártásban: a 2,5 millió európai autóipari munkavállalóból 1,5 millió itt él.

Frissítve: 2019.03.22 20:04

316,28 forinton az euró

Publikálás dátuma
2019.03.22 19:39
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Gyengült a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben péntek este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 316,28 forintra emelkedett este negyed nyolc előtt a reggel fél nyolckor jegyzett 314,57 forintról. Az euró pénteken 314,20 forint és 316,95 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 278,47 forintról 281,60 forintra, a dolláré pedig 276,44 forintról 280,25 forintra emelkedett. Az euró a reggeli 1,1380 dollár után este 1,1286 dolláron állt.
Szerző