Ismét vizsgálja Magyarországot a Moody's

A jövő héten vizsgálja Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service.

A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unió előírásainak megfelelően - a többi hitelminősítőhöz hasonlóan - előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei második potenciális felülvizsgálati időpontját július 7-ére, péntekre tűzte ki.

A Moody's - ha végrehajt bármilyen módosítást - a kialakult gyakorlatnak megfelelően pénteken késő éjjel, az európai és az amerikai piaczárások után jelenti be döntését Londonban.

A cég az általa alkalmazott felülvizsgálati eljárásrend alapján az idei évre is három időpontot jelölt ki: felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án szerepelt, és jövő péntek után október 20-án kerül harmadszor is sorra.
A márciusi időpontban a Moody's nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását, így akkor nem jelentett be osztályzatmódosítást sem.

Ez nem is kötelező a kitűzött időpontokban. Az EU csak annak előzetes beterjesztését írja elő a hitelminősítőknek, hogy az adott évben mikor kívánják végrehajtani az uniós államadósok besorolásainak felülvizsgálatát, de azt nem, hogy a kijelölt időpontokban módosítsák is a soron következő országok adósosztályzatait vagy azok kilátását.

A Moody's listáján Magyarország adósosztályzata így továbbra is "Baa3", stabil kilátással.

A cég által érvényben tartott magyar szuverén besorolás a befektetési ajánlású kategória alapszintje, és azonos a másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings "BBB mínusz" szintű hosszú távú magyar államadós-osztályzatával.

A Moody's tavaly november 4-én emelte vissza a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a magyar kormány elkötelezett az államadósság-teher csökkentése mellett, javul a magyar szuverén adósságállomány szerkezete és ezáltal csökkent a magyar gazdaság külső sérülékenysége.
A Moody's novemberi felminősítése óta a három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot. A Standard & Poor's tavaly szeptemberben, a Fitch Ratings tavaly májusban sorolta át a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadósságot.

A Standard & Poor's és a Fitch felminősítései nyomán az intézményi befektetők szempontjából Magyarország már a Moody's hasonló novemberi döntése előtt is befektetésre ajánlott szuverén adósnak számított. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e.

Magyarország idei államadós-besorolásainak felülvizsgálati sorozatát a Standard & Poor's kezdte februárban, változatlan stabil kilátással megerősítve Magyarország államadós-besorolását. A Standard & Poor's két felülvizsgálati időpontot tűzött ki 2017-re: legközelebb augusztus 25-én vizsgálja ismét a magyar adósosztályzatokat.

A Fitch Ratings is két idei dátumot határozott meg: május 12-én szintén megerősítette változatlan stabil kilátással a devizában és forintban kibocsátott hosszú lejáratú magyar államadósság "BBB mínusz" szintű besorolását, és legközelebb november 10-én vizsgálja a magyar államadós-besorolásokat.

Szerző

Szabaddá vált az út Európába!

Publikálás dátuma
2017.07.02. 12:00

1991. július 1-je bevonul a történelembe - Kimondták a Varsói Szerződés megszűnését

Megnyílt az út az egymás közötti kapcsolatok újraformálódása felé — mondta Antall József a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülésén. A tagállamok legfelsőbb szintű vezetői aláírták az ülésről szóló jegyzőkönyvet, és nyilatkozatot adtak ki.

1991. július 1-je bevonul a történelembe. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői ezen a napon temették el a szerződés politikai szervezetét is. A prágai külügyminisztérium patinás, ám most. körülállványozott épületébe sorra érkeztek reggel a tagállamok küldöttségei.

Az utolsó ülésen Antall József volt az első felszólaló. Beszédében szólt arról, hogy elismerés illeti a szovjet átalakulási folyamatot elindító új gondolkodást, amely lehetővé tette, hogy két középeurópai országból kivonják a szovjet csapatokat.

A mai döntéssel szabaddá vált az utunk Európába — mutatott rá a miniszterelnök. — Megszűnt a térségünkre külső erővel rákényszerített álbarátság és látszatstabilitás. Ám most a külső szemlélő felgyorsított belső változásokat, a nemzetközi kapcsolatok átrendeződését, feszültségeket, az instabilitás mozzanatait látja. Ezek korábban is léteztek, de a szőnyeg alá söpörték őket. Csak helyeselni lehet, ha a nemzeti öntudat térségünkben megerősödik, de ne felejtsük el, hogy Európa az integráció felé halad — mutatott rá a miniszterelnök.

Az önfeloszlatás okmánya

A tanácskozás résztvevői a záróközleményben a többi között leszögezték:

Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi európai helyzetnek a tanácskozáson képviselt egyenjogú és szuverén államok közötti minőségileg új, jószomszédi, partneri, kölcsönös tiszteleten és baráti együttműködésen alapuló kapcsolatok felelnek meg. Ebből kiindulva szállnak síkra amellett, hogy kapcsolataikat minden területen, megújult kétoldalú szerződéses-jogi alapon fejlesszék.

Hitet tettek az összeurópai folyamat további előmozdítása mellett annak érdekében, hogy az 1990. novemberi EBEÉ-csúcstalálkozón elért megállapodásokkal összhangban, földrészünkön új biztonsági és együttműködési struktúrák jöjjenek létre, valamint amellett, hogy összeurópai együttműködési keretek alakuljanak ki a biztonság, a gazdaság, a jog, a kultúra, a környezetvédelem és a humanitárius ügyek terén, miként ezt a Párizsi Charta az Új Európáért meghatározta.

A tanácskozáson képviselt államok együttes véleménye, hogy a stabilitás, a jólét és a demokráciának az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása alapján történő továbbfejlesztése Közép- és Kelet-Európában megfelel az EBEÉ-folyamat összes részt vevő állama érdekeinek.

Népszava 1991. július 2.

Szerző

Szabaddá vált az út Európába!

Publikálás dátuma
2017.07.02. 12:00

1991. július 1-je bevonul a történelembe - Kimondták a Varsói Szerződés megszűnését

Megnyílt az út az egymás közötti kapcsolatok újraformálódása felé — mondta Antall József a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének utolsó ülésén. A tagállamok legfelsőbb szintű vezetői aláírták az ülésről szóló jegyzőkönyvet, és nyilatkozatot adtak ki.

1991. július 1-je bevonul a történelembe. A Varsói Szerződés tagállamainak vezetői ezen a napon temették el a szerződés politikai szervezetét is. A prágai külügyminisztérium patinás, ám most. körülállványozott épületébe sorra érkeztek reggel a tagállamok küldöttségei.

Az utolsó ülésen Antall József volt az első felszólaló. Beszédében szólt arról, hogy elismerés illeti a szovjet átalakulási folyamatot elindító új gondolkodást, amely lehetővé tette, hogy két középeurópai országból kivonják a szovjet csapatokat.

A mai döntéssel szabaddá vált az utunk Európába — mutatott rá a miniszterelnök. — Megszűnt a térségünkre külső erővel rákényszerített álbarátság és látszatstabilitás. Ám most a külső szemlélő felgyorsított belső változásokat, a nemzetközi kapcsolatok átrendeződését, feszültségeket, az instabilitás mozzanatait látja. Ezek korábban is léteztek, de a szőnyeg alá söpörték őket. Csak helyeselni lehet, ha a nemzeti öntudat térségünkben megerősödik, de ne felejtsük el, hogy Európa az integráció felé halad — mutatott rá a miniszterelnök.

Az önfeloszlatás okmánya

A tanácskozás résztvevői a záróközleményben a többi között leszögezték:

Egyetértettek abban, hogy a jelenlegi európai helyzetnek a tanácskozáson képviselt egyenjogú és szuverén államok közötti minőségileg új, jószomszédi, partneri, kölcsönös tiszteleten és baráti együttműködésen alapuló kapcsolatok felelnek meg. Ebből kiindulva szállnak síkra amellett, hogy kapcsolataikat minden területen, megújult kétoldalú szerződéses-jogi alapon fejlesszék.

Hitet tettek az összeurópai folyamat további előmozdítása mellett annak érdekében, hogy az 1990. novemberi EBEÉ-csúcstalálkozón elért megállapodásokkal összhangban, földrészünkön új biztonsági és együttműködési struktúrák jöjjenek létre, valamint amellett, hogy összeurópai együttműködési keretek alakuljanak ki a biztonság, a gazdaság, a jog, a kultúra, a környezetvédelem és a humanitárius ügyek terén, miként ezt a Párizsi Charta az Új Európáért meghatározta.

A tanácskozáson képviselt államok együttes véleménye, hogy a stabilitás, a jólét és a demokráciának az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása alapján történő továbbfejlesztése Közép- és Kelet-Európában megfelel az EBEÉ-folyamat összes részt vevő állama érdekeinek.

Népszava 1991. július 2.

Szerző