Hirtelen gyorsított a kormány az étel- és italautomaták Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) való bekötésének ügyében. A vállalkozók és felügyeleti szolgáltató szerződéskötésének határidejéhez közeledve előbb a kapcsolatot biztosító elektronika beszerelésének támogatásáról döntött, majd az adóhatóság, valamint az étel- és italautomaták közötti kapcsolatot menedzselő szervezetet jelölte ki.
Ez utóbbi meglepetésre a Magyar Posta Zrt. lett, vélhetően nem minden előkészítés nélkül, mert a posta MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ilyen irányú szolgáltatását július elsején elindítja, és a kétezer lakosnál nagyobb településeken várja az étel- és italautomaták üzemeltetőinek jelentkezését, miután azoknak július 31-ig kötelezően szerződést kell kötniük az állami céggel. A Magyar Posta feladata lesz hatóságilag az automata felügyeleti egységek felszerelése, működtetése, az étel- és italautomaták bevételi adatainak továbbítása a NAV-nak. Egy ígéretet is tartalmaz posta közleménye, ami elvárása is a szolgáltatásért fizetőknek: az üzemeltetők elektronikus felületen érhetik el az automatáik által szolgáltatott forgalmi információkat.
Szintén a múlt héten látott napvilágot az étel- és italautomaták felügyeleti egységének (afe) támogatásáról szóló rendelettervezet, amely szerint a kormány felügyeleti egységenként 120 ezer forint támogatást ad az - online pénztárgépeknél már megismert -, úgynevezett automata felügyeleti egység beszerzéséhez. Az érintettek a kormány honlapjáról értesülhettek az elképzelésről, mert az üzemeltetők semmilyen értesítést nem kaptak a tervezetről, annak ellenére, hogy 5-6 éve tart az egyeztetés a kormányzat és az automatát üzemeletető vállalkozások érdekképviselete között.
Korábban az üzemeltetők azt kérték, hogy az általuk kötelezően befizetett 30 ezer forintos regisztrációs díj és az afe ára közötti különbséget térítse meg az állam. Ennek a 120 ezer forintnak örülhetnének is a vállalkozók, ha tudnák, hogy mennyibe fog kerülni a berendezés - jegyezte meg a Népszavának Szöllősi Balázs, a Magyar Ital- és Áruautomata-szövetség elnöke. Ezért további egyeztetést sürgetnek a nemzetgazdasági tárcával.
Már a bevezetett regisztráció is fehérítette a szektort, ennek köszönhetően a nem legálisan működő étel- és italautomaták majd 20 százalékát (mintegy 5 ezret) még 2015-ben leszerelték az üzemeltetők.
A rendelettervezetben szerepel az is, hogy a szolgáltatásért automatánként havonta legföljebb 5 ezer forintot lehet kérni. Ez nem tűnik nagy összegnek, ám automatánként az átlag profit havonta nem éri el a 10 ezer forintot, vagyis az internetkapcsolat költsége elvinné a haszon felét - figyelmeztetett Szöllősi. Ennek az összegnek legalább egy része megtérülhetne, ha nemcsak a NAV, hanem az automatákat üzemeltető vállalkozó is napi adatokhoz jutna és ehhez igazíthatná az üzleti tervét. Erre a posta ígérete szerint van remény, ám nem tudni mire lesznek jók az átadott adatok. A szolgáltató mindenesetre a tervezetben maximált összeggel számolva akár évi 1,8 milliárd forintos bevételhez juthatna. Rengeteg a kisvállalkozó ebben az ágazatban, akik kistelepüléseken tevékenykednek. Számukra nehezen leküzdhető akadályt jelenthet az automatánként a havi 5 ezer forintos kapcsolattartási díj.
Egyelőre még azt sem tudni ki, vagy kik lesznek a berendezés szállítói. További nehézség, hogy a sokféle automatából hogyan lehet majd megbízhatóan kinyerni a napi adatokat. Egyelőre azt sem tudni, hogy a kormányzat hozzájárul-e ahhoz, hogy az olyan elavult automaták cseréjét, amelyekbe már nem lehet beszerelni az online egységet, az üzemeltetők fokozatosan 2018. januárjáig cserélhessék le.
