Csak csepeg a víz

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:22
Az öntözésre költött forintok hamar megtérülnek a magasabb hozamok és a jobb minőség révén. FOTÓ: THINKSTOCK
Kevesebb gabona terem az idén, mint a múlt évben. Ennek csak egyik oka a fagy- és jégkár, legalább ilyen súllyal esik latba a szárazság.

A szakemberek szerint a hektáronkénti átlagtermés a rendkívül kedvező Magyarországi mezőgazdasági adottságok ellenére sem igazán versenyképes már sem a gabonában, sem a zöldség-, vagy a gyümölcságazatban. Ennek csak egyik oka, hogy a magyar gazdák jelentős része az uniós támogatásokat nem technikai, technológiai, vagy éppen genetikai korszerűsítésre használta fel, hanem egyéb célokra költötte. Sok gabonatermelő nem követte figyelemmel az egyre újabb, szárazságtűrő fajtákat és az öntözött területek nagysága évek óta nem növekedett.

A rendszerváltás előtt a csúcsidőszakban 300 ezer, de még a rendszerváltáskor is 200 ezer hektárt meghaladó termőföldet, kertészeti ültetvényt öntöztek. Ez a terület mára 100 ezer hektár alá zsugorodott. Ez akkor is kevés, ha egy hektáron a korszerű, csepegtető öntöző rendszer kiépítése minőségtől, illetve az informatikai felszereltségtől függően átlagosan 1 millió forint. Igaz, a biztonságosabb és jobb minőségű, magasabb hozamú növényi kultúrákkal ki lehet termelni a beruházás költségeit.

Azt még a kormányzat is elismerte, hogy nem sikerült előrelépést elérni az öntözés bővítésében. Pedig nemcsak a zöldséget, gyümölcsöt lehet öntözni, de a gabonát is. Van is erre példa, hiszen Magyarországon is léteznek öntözött gabonaföldek, s a termelőket tömörítő szövetség adatai szerint hektáronként akár 10 tonnát is learatnak, ami jócskán meghaladja a nem öntözött területek átlagtermését. Szántóföldi növényeket gazdaságosan nemigen lehet öntözéssel termeszteni, ellentétben a gyümölcsökkel, amiket viszont csak így szabadna - nyilatkozta a Népszavának Raskó György agrárközgazdász. Ráadásul az öntözéses gazdálkodás hektáronként 60-70 ezer forint többletköltséget jelent termelési szezononként, amit gabonával, olajos magvakkal nemigazán lehet kitermelni. Magyarországon emiatt leginkább a kertészeti ágazatban alkalmazzák az öntözéses gazdálkodást. Rajtuk kívül még a vetőmag és csemegekukorica termelők öntöznek, mert a forgalmazók, illetve feldolgozók másként nem kötnek a termelőkkel szerződést.

Még vetőmagtermesztésre is hiába igyekezett öntözési társulást létrehozni cukorrépa-, illetve vetőmagtermelőkkel az agrárközgazdász, a gazdák érdektelenségén megbukott a próbálkozás. Visszariadtak a rendkívül magas beruházási költségektől. Megoldható lett volna a projekt, ha vállalják a kötelező befizetést a rendszer működtetésére, de ettől is idegenkedtek.

Az öntözés terjedését nemcsak a gazdák szerint túlzott bürokrácia akadályozza, hanem az is, hogy a kormány évekkel ezelőtt gyakorlatilag felszámolta a termelők víztársulásait, megszüntetve a kötelező befizetéseket, amelyekből fenntartották, karbantartották az öntözőrendszereket. Tették ezt azzal az indokkal, hogy majd az állam kezeli a földek öntözésére szolgáló csatornákat, szivattyúkat. Azóta sem történt semmi. Az önkéntes befizetés pedig nem túl népszerű. Az öntözéses gazdálkodásra költött milliók hosszabb távon térülnek meg, s a magyar gazdák jelentős részének ez nincs ínyére.

Pedig egy tanulmány szerint Magyarországon a mezőgazdasági területek 20 százaléka, 800 ezer hektár lenne elvileg alkalmas öntözéses gazdálkodásra. Raskó szerint már az is nagy eredmény lenne, ha 100 ezer hektárral 170 ezer hektárra sikerülne növelni az öntözött területek nagyságát.

Állami támogatás nélkül megoldhatatlan az öntözés elterjesztése. A szakemberek szerint a gerinccsatornákat az államnak kellene kiépíteni, fenntartani. A gazdák azt sem tartják igazán szerencsésnek, hogy a vízügy, a vízgazdálkodás nem a Földművelésügyi Minisztériumhoz, hanem a belügyminisztériumhoz tartozik.

Kevesebb búza terem idén
Becslések szerint akár 15-20 százalékkal kevesebb búza teremhet az idén, mint tavaly. A hivatalos előrejelzés ennél óvatosabb és 10 százalékos visszaeséssel számol. Tavaly 5,5 millió tonna búza termett, ezzel szemben 2017-ben 4-4,5 millió tonnát takaríthatnak be a kombájnok. Az elmúlt néhány évben a vetésterület is alaposan megcsappant.
A világ gabonatermése is alatta marad a tavalyinak. Az USA-ban mintegy 6 millió tonnával maradnak el a 2016-os terméstől. Az európai gabona mennyiség sem éri el az előző évben learatott készleteket. Magyarországon a búza vetésterülete korábban elérte az 1,2 millió hektárt, de az elmúlt két évben az alacsony búzaárak miatt jóval 1 millió hektár alatt maradt - említette a Népszavának Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnöke. Jelenleg a búza ára tonnánként 38-42 ezer forint, ami nettó veszteséget okoz a termelőknek. Ezt napraforgó, vagy repce vetésével igyekeznek elkerülni, s ez is a búza-vetésterület visszaszorulásának egyik oka. Az 1,7-1,8 millió tonnás export mellett a hazai igényekre jut elegendő minőségű búza.

Szerző

Csődbe jutott a Green Holidays utazási iroda

Fizetésképtelenséget jelentett vasárnap kora este a Green Holidays Kft., a társaság szervezésében délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el.

A családjával egy törökországi szállodában várakozó utas, Novák Zsuzsanna az MTI-nek elmondta, 10.20-kor landoltak Antalyában, de a reptéren senki nem várta őket, az utazási iroda a telefont se vette fel. Először még azt a tájékoztatást kapták, hogy sokan nem abba a szállodába kerülnek, amelyet lefoglaltak, majd azt mondták, akkor maradhatnak, ha egy napot kifizetnek, de később már az egész hét kifizetését kérték - mondta.

A Green Holiday honlapján vasárnap este azt közölte, hogy a társaság vagyoni biztosítékát az UNIQA Biztosító Zrt. szolgáltatja. A szükséges intézkedéseket a társaság helyett a biztosító teszi meg. A kárenyhítés módjáról a biztosító dönt. A társaság kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges intézkedésekről - a vagyoni biztosíték terhére - a kormányhivatal intézkedik a biztosítóval együttműködve. Az utasok igényeiket közvetlenül a biztosítóval szemben érvényesíthetik, amelyet az info@uniqa.hu címen jelenthetnek be.

Az iroda közleményében azt írta, vasárnaptól nem tudja folytatni utazásszervezői tevékenységét, nem tudja teljesíteni az utazási szerződés szerinti kötelezettségeit.

A Green Holiday elődje a Green Travel volt, amelynek utazásszervezői engedélyét a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) 2016 novemberében visszavonta. A turizmusonline akkori cikke szerint a tulajdonos akkor azt hangsúlyozta, hogy az utazási iroda nem ment csődbe, csak nem tudta igazolni a MKEH felé - a jogszabályok alapján az elmúlt három év legmagasabb - vagyoni biztosítékát, miután a 2016-os szezon nem alakult a várakozásoknak megfelően. A Green Travelnak 1 milliárd 650 millió forint vagyoni biztosítékot kellett volna igazolnia. Ezért úgy döntöttek, hogy a Green Travel helyett a kiutaztatást a 2011 óta létező Green Holidays Kft. viszi tovább.

Tavaly jelentősen visszaesett az európai, köztük a magyar turisták érdeklődése is a törökországi utazások iránt az év eleji terrortámadások, főleg a 12 német állampolgár életét kioltó januári isztambuli merénylet miatt.

Szerző

Ismét vizsgálja Magyarországot a Moody's

A jövő héten vizsgálja Magyarország államadós-besorolását a Moody's Investors Service.

A nemzetközi hitelminősítő az Európai Unió előírásainak megfelelően - a többi hitelminősítőhöz hasonlóan - előre összeállította az európai szuverén adósbesorolások áttekintésének idei menetrendjét, és a magyar szuverén osztályzat idei második potenciális felülvizsgálati időpontját július 7-ére, péntekre tűzte ki.

A Moody's - ha végrehajt bármilyen módosítást - a kialakult gyakorlatnak megfelelően pénteken késő éjjel, az európai és az amerikai piaczárások után jelenti be döntését Londonban.

A cég az általa alkalmazott felülvizsgálati eljárásrend alapján az idei évre is három időpontot jelölt ki: felülvizsgálati menetrendjében Magyarország először március 3-án szerepelt, és jövő péntek után október 20-án kerül harmadszor is sorra.
A márciusi időpontban a Moody's nem vizsgálta Magyarország államadós-besorolását, így akkor nem jelentett be osztályzatmódosítást sem.

Ez nem is kötelező a kitűzött időpontokban. Az EU csak annak előzetes beterjesztését írja elő a hitelminősítőknek, hogy az adott évben mikor kívánják végrehajtani az uniós államadósok besorolásainak felülvizsgálatát, de azt nem, hogy a kijelölt időpontokban módosítsák is a soron következő országok adósosztályzatait vagy azok kilátását.

A Moody's listáján Magyarország adósosztályzata így továbbra is "Baa3", stabil kilátással.

A cég által érvényben tartott magyar szuverén besorolás a befektetési ajánlású kategória alapszintje, és azonos a másik két nagy hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Fitch Ratings "BBB mínusz" szintű hosszú távú magyar államadós-osztályzatával.

A Moody's tavaly november 4-én emelte vissza a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadós-besorolást, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a lépést, hogy a magyar kormány elkötelezett az államadósság-teher csökkentése mellett, javul a magyar szuverén adósságállomány szerkezete és ezáltal csökkent a magyar gazdaság külső sérülékenysége.
A Moody's novemberi felminősítése óta a három piacvezető nemzetközi hitelminősítő mindegyike a befektetésre ajánlott osztályzati sávban tartja nyilván Magyarországot. A Standard & Poor's tavaly szeptemberben, a Fitch Ratings tavaly májusban sorolta át a befektetési ajánlású kategóriába a magyar államadósságot.

A Standard & Poor's és a Fitch felminősítései nyomán az intézményi befektetők szempontjából Magyarország már a Moody's hasonló novemberi döntése előtt is befektetésre ajánlott szuverén adósnak számított. A nemzetközi gyakorlat alapján ugyanis a befektetési társaságok általában két hitelminősítő osztályzatát veszik figyelembe annak meghatározásához, hogy egy adott szuverén vagy kereskedelmi adós besorolását befektetésre ajánlottnak tekintik-e.

Magyarország idei államadós-besorolásainak felülvizsgálati sorozatát a Standard & Poor's kezdte februárban, változatlan stabil kilátással megerősítve Magyarország államadós-besorolását. A Standard & Poor's két felülvizsgálati időpontot tűzött ki 2017-re: legközelebb augusztus 25-én vizsgálja ismét a magyar adósosztályzatokat.

A Fitch Ratings is két idei dátumot határozott meg: május 12-én szintén megerősítette változatlan stabil kilátással a devizában és forintban kibocsátott hosszú lejáratú magyar államadósság "BBB mínusz" szintű besorolását, és legközelebb november 10-én vizsgálja a magyar államadós-besorolásokat.

Szerző