A keleti nyitás leállt, a déli el sem indult

Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:02

A magyar export 80 százaléka az EU-ba irányul, az elmúlt hét évben nem változtak a hangsúlyok. A kereskedőházak inkább viszik a pénzt, mint üzletet hoznak.

Az évről évre hullámzó magyarországi eredmények közepette egy fix pontra évek óta rábukkanhatunk, s ez a külkereskedelmi mérleg pozitívuma, amely tavaly ismét történelmi rekordot döntött, ez azonban feltehetően hosszú ideig megmarad csúcsteljesítménynek. Erről tanúskodnak a legfrissebb, 2017. áprilisi (a második becslést tartalmazó) KSH-adatok, amelyekből kiderül, hogy az esztendő negyedik hónapjában, az euróban kifejezett export értéke 1,9, az importé pedig 0,6 százalékkal csökkent. A mérséklődés, mint látható csekély, de ezúttal az elemzők nem tévedtek, valamennyien mérséklődésre számítottak. Az már azonban elgondolkodtató, hogy ezen belül a hosszú ideje fix pontnak tekintett személyautóból is 10 százalékkal kevesebbet exportáltunk, pedig most már a modellváltásra sem lehetett hivatkozni, mint egy esztendeje, ugyanis ezen már túl vagyunk. Hasonló mértékű visszaesést mértek a gumiabroncsok kivitelekor is. Feltehetően az év hátralévő hónapjaiban az érintettek behozzák a lemaradást. Az viszont kétségtelenül örvendetes tény - vélik a szakértők -, hogy az energiahordozókból, változatlan villamos energia behozatal mellett, 15 százalékkal csökkent az importunk, s ami még feltűnőbb a kőolaj és kőolajtermékek behozatala közel harmadával lett kisebb.

Ennél az adatnál azonban érdemes megállni. Az közismert tény, hogy Magyarország kőolajból és földgázból nagyrészt importra szorul. Ezért sem közömbös számunkra, hogy mi is történik az energiahordozók világpiacán. Idén - bár az elmúlt egy-másfél évtizedhez képest nyomott szinten - erősen hullámzanak az árak, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) tagállamainak megállapodása a napi kitermelés mérsékléséből mégsem volt számottevő hatással, annak ellenére, hogy a tagországok 100 százalékra teljesítették a önként vállalt kötelezettségeiket. Igaz, hogy az OPEC részesedése a világ kőolajpiacából mára 40 százalék alá esett, és Libia valamint Nigéria nem is részese a megállapodásnak. A piacon bekövetkezett változás legfőbb befolyásoló tényezőinek egyike, hogy az Egyesült Államok felfüggesztette azt a korábbi döntését, hogy nem exportálnak szénhidrogén-származékokat. Ez az elhatározás előbb-utóbb akár közvetlenül is érintheti Magyarországot is.

Mindez közvetlen összefüggésben lehet politikai döntésekkel a tengerentúl és Magyarországon egyaránt. Az amerikai szenátus ugyanis arra készül, hogy az Oroszország elleni, az elmúlt napokban 2018. januárig meghosszabbított szankciót szigorítani kellene. Ha ez az elgondolás átmenne az Egyesült Államok kongresszusán, és elnyerné Donald Trump elnök jóváhagyását is, akkor ez alapjában befolyásolná egész Európa - beleértve Magyarországot is - energiapolitikáját. (Amerikában a szankciók ilyen irányú szigorítása korántsem örvend széles körű támogatásnak, hiszen ne feledjük a jelenlegi külügyminiszter Rex Tillerson korábban az Exxon Mobil vezérigazgatója volt, aki jól tudja, hogy ha az orosz energiaexportot korlátoznák, annak beláthatatlan következményei lennének, hiszen Oroszország legfőbb bevételi forrását érintené drasztikusan.) A nyugat-európai országok sem érdekeltek abban, hogy a Gazprom kivitelét korlátozzák, hiszen az orosz cégbirodalom szállítja kontinensünk gázszükségletének harmadát.

A magyar álláspontról a Népszava megkérdezte Szabó Lászlót, a külgazdasági és külügyi tárca miniszterhelyettesét. Hazánk jövendő washingtoni nagykövete, aki a közeli napokban utazik állomáshelyére az amerikai fővárosba, úgy fogalmazott, hogy Magyarország eminens célja az energiabiztonság, amelyből az következik, hogy a kormány arra törekszik, hogy minél több forrásból jusson hozzá a számunkra fontos energiahordozókból. Azt pedig, hogy melyik forrást részesítjük előnyben az ár dönti el, ezért a különböző ajánlatokat versenyeztetni fogják. Ebből a szempontból nem lehet kizárni az amerikai importot sem. Mindennek az a feltétele, hogy végre megépüljön Horvátországban (Krk-szigetén) az a cseppfolyós gázt (LNG) fogadni tudó terminál, amelynek átadására már mi is évek óta várunk. A várható befejezés dátumáról keveset lehet tudni - mondta a miniszterhelyettes -, de meglátása szerint évekről beszélhetünk.

A magyar külgazdaság orientációja nem közömbös. Azt már az Orbán-kormány sem tagadja, hogy az Európai Unió országainak prioritása megkérdőjelezhetetlen, részarányuk az elmúlt évben még növekedett is, a 80 százalékhoz közeledve. Azonban még mindig nem tettek le arról, amit Orbán Viktor célként jelölte meg: a magyar export egyharmada Keletre menjen, mivel - a kormányzat értelmezése szerint - a változó világban a magyar gazdaság fellendülésében kulcsszerepe lehet a diverzifikáltabb exportszerkezetnek. A miniszterelnök azt is elismerte, hogy a kormány célkitűzése eddig nem sikerült, azonban mindent elkövetnek azért, hogy a keleti nyitás minél sikeresebb legyen. Szabó László erre irányuló kérdésünkre árnyaltabban fogalmazott. A tárca álláspontja szerint ugyanis, amikor a keleti nyitás lehetséges eredményeit számba vették, nem számoltak azzal, hogy az Oroszország elleni szankció ilyen hosszú ideig eltart, és az Ukrajnával való kereskedelmünk se a tervek szerint alakul. Éppen ezért - annak ellenére, hogy a keleti piacok részaránya nem hogy nőtt volna, hanem éppenséggel csökkent -, a jövendő washingtoni nagykövet kifejezetten sikeresnek ítéli meg Magyarország ebbe az irányba tett törekvéseit. Ugyanakkor szavaiból az tetszett ki, hogy látványos eredményre nem számít a tárca. A déli nyitásról pedig úgy vélekedett a miniszterhelyettes, hogy itt egy teljesen új terepen kell helytállni, ezért még csak a kezdeteknél tartunk.


Szakértők szerint ennél kedvezőtlenebb a helyzet. A terület jó ismerői szerint a déli nyitásból egyvalami hiányzott, de az nagyon, mégpedig a külkapcsolati háló kiépítése. Ugyanakkor az is kétségtelen tény, amire Szabó László is utalt, itt még az építkezés fázisánál tartunk. Ez azt is jelenti, hogy jelenleg az államközi, intézményi kapcsolatok kiépítésének a stádiumában vagyunk, ahol a szakmai megállapodásoknak jut a főszerep. Valódi, a gazdasági kapcsolatok bővülését is tükröző eredmények csak évek múlva várhatóak. Talán ezzel magyarázható az is, hogy az Afrikába irányuló kivitelünk az elmúlt években 10 százalékkal csökkent. (Ázsia esetében 15 százalékról 13 százalékra mérséklődött, és példának okáért visszaesés volt tapasztalható például a reményteljesnek tartott török vagy a brazil kivitelben is. )

Az is elgondolkodtató, hogy Magyarország a külföldi működő (FDI) tőke számára egyre kevésbé vonzó. Egy friss statisztikai adat szerint 2008 és 2016 között Magyarország nettó FDI-állománya 7,5 milliárd euróval csökkent, ami a GDP közel 10 százalékának felel meg. Ez már az egész gazdaság számára súlyos veszteség, és a jövő megalapozása szempontjából kedvezőtlen. Vagyis a befektetők számára valóban vonzó társasági adókulcs ellenére nem sikerült azt az Orbán-kormánnyal szembeni erős, külföldi fenntartásokat eloszlatni, amely a magyar kormányfőnek feltehetően a célja volt.

Azt nehéz lenne vitatni, hogy ha egy ország erős gazdasági függőségbe kerül egy másikkal szemben, ez esetünkben Németországgal, illetve szélesebb értelemben az egész Európai Unióval, akkor sérülékenyebbé válik, mintha piacait nagyobb mértékben diverzifikálta volna. Ugyanakkor két dologról nem szabad megfeledkezni. Az egyik, hogy a Magyarországról a gazdasági világválság óta Németországba irányuló kivitel mindig jobb számokat tudott felmutatni, mint az ottani gazdasági bővülés mértéke. Ennek oka az, hogy például a magyar gépkocsi kivitel, amelyben sajnálatosan alacsony a magyar hozzáadott érték aránya, főként nem a német piacokon talál gazdára, hanem a továbbexportálást követően elsősorban Kínában. Vagyis áttételesen kivitelünk dinamizmusa jobban függ az ázsiai óriásbirodalom felvevő piacának állapotától, mint a német konjunktúra pillanatnyi helyzetétől. A másik oka annak, hogy kevésbé érzékeny a magyar kivitel a német GDP-bővülésre, mint az kézenfekvő lenne, hogy a hazai gazdaság nagysága nem olyan számottevő, amelyre jelentős mértékben hatna a felvevőpiacok állapota. Ne feledjük, hogy Magyarország az Eurostat összesítése szerint a 2016-os GDP adatok alapján 18. helyen áll az unióban, ami az EU összesített teljesítményének 0,7 százaléka.

Kereskedőházak: Mészáros Lőrinc besegít
Nagyon sok kritika éri a külföldön működő, magyar kereskedőházak tevékenységét. Ezek a többnyire helyi vállalkozások tulajdonában lévő intézmények sok milliárd forintot felemésztenek, ugyanakkor az eredményességük elég soványka. Számuk mára elérte a hatvanat és a világ számos pontján megjelentek. A környező országok magyarlakta részeitől kezdve az afrikai földrészen át Észak és Dél-Amerikában, valamint Ázsiában is működnek. Ám az a pénz, sőt sokkal több, mint amennyit korábban a magyar külkereskedelmi kirendeltségeinek a működésére költött az ország, most magánzsebekbe vándorol. A 24.hu írt arról, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH), amelynek feladata elvileg a hazai kkv-k külpiacra segítése lenne, 2015-ös beszámolója szerint csaknem 6 milliárd forintos veszteséget produkált. Az internetes portál emlékeztet arra, hogy a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hórusz Faktorház, mint követeléskezelő kifizette egy Alma Cider nevű cég tartozását au MNKH-val szemben. Ennek összegét a 24.hu 2 milliárd forintra becsülte. A kereskedőház szokatlan módszerrel tűnő megsegítése végül is eltüntette a 2016. évi veszteséget.
Az MNKH erre úgy reagált az elmúlt hét végén, hogy "a magyar vállalkozók sikeréért dolgozik, soha nem termelt veszteséget, állami szolgáltatást végez, amelynek költségeit viseli, a bevétel és a profit pedig a magyar kis- és középvállalkozóknál keletkezik."
Ez nyílt beismerése a 24.hu állításának. Annak igazságtartalmában már kevésbé kételkedhetünk, hogy "a kereskedőház munkájára azért is szükség van, mert négy magyar kkv közül mindössze egynél van olyan szakember, aki valaha foglalkozott exporttal.

Csökkenő pályára állt a külkereskedelmi mérleg

Az export és az import egyenlegének alakulása, főképp az import mennyisége legtöbbször mutatja, hogy milyen a beruházási kedv az országban. Áprilisban megtört a tavaly október óta tartó exportdinamika, ami nem feltétlenül rossz előjel - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

- A KSH legfrissebb adataiból kitűnik, idén már nem lesz külkereskedelmi rekordunk...

- Valóban, ha lassan is de, olvadni kezdett a többlet. Az uniós pénzek beáramlásának újbóli megindulása után várható volt, hogy a beruházások megnőnek, ami megnöveli az importot. Mi úgy számolunk, hogy a tavalyi 10 milliárd eurós aktívum 2017-re 8,5 milliárd euró körüli értékre fogyatkozik majd. Az év eddigi szakaszában észlelt tendencia még fokozódik is, hiszen négy hónap alatt összességében csak 100 milliárd forinttal romlott a mérleg. Arra lehet számítani, hogy az év hátralevő részében havonta 90-100 milliárd forint mínuszra gyorsul fel a csökkenés üteme.

- Milyen bizonytalansági tényezőkkel számolnak?

- Eddig az energiahordozók árváltozása kedvezőbbnek bizonyult a várakozásoknál. a nyersanyagok árfolyamának csökkenése is nagyobb lett. Ezek után nem könnyű megjósolni, hogy mikor és mekkora lesz a korrekció mértéke. Az energiahordozók ára nem érte el a hordónkénti 50 dollárt. A mezőgazdasági termékek ára viszont felfelé mutató kockázatot hordoz. Azonban mind a külkereskedelmi, mind a folyó fizetési mérlegünk is pozitív lesz az idén, annak ellenére, hogy a cserearányaink romlanak.

Szerző

Lex Taigetosz - "Már tudom, hogy nem hülye vagyok"

Publikálás dátuma
2017.07.03. 07:00

Nem a segítségre szoruló gyerekek kedvezményeinek elvétele, hanem megfelelő számú szakember biztosítása hozhat eredményt a tanulási problémákkal küzdők életében.

Lilla egészen gimnáziumig úgy volt kénytelen túlélni az iskolaéveket, hogy komoly tanulási nehézségekkel, teljesítmény-szorongással küzdött. Nem sokkal érettségi előtt vitték el egy szakemberhez, itt merült fel először, hogy valamilyen részképesség zavar állhat a háttérben. Lilla vizsgálata "kevert zavart" állapított meg; a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel (BTMN) küzdők kategóriájába sorolták, fejlesztő foglalkoztatásra küldték, emellett a magyar és az idegen nyelv, illetve a történelem tantárgyak esetében felmentést kapott a hagyományos értékelés alól, s engedélyezték számára, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli beszámolót tegyen.

A megfelelő kedvezmények jelentős tanulásbeli előrelépést eredményeztek: korábban problémái voltak például angolórákon, érettségijét mégis 90 százalékosra teljesítette úgy, hogy az írásbeli vizsgarészt szóbelivel válthatta ki. Ugyanígy történt a német nyelv esetében. "Ma már tudom, hogy nem hülye vagyok, csak nincs minden rendben" - fogalmazott Lilla a sikeres vizsgák után fejlesztőtanára, Czenner Júlia visszaemlékezései szerint. Lilla ma már egyetemre jár, a szakember szerint ha nem kapja meg a szükséges kedvezményeket, mentességeket, erre nem lett volna lehetősége, ahogy sok más sorstársának sem.

"Ellentmondásos megállapítások egy szakvéleményen belül"

"Ellentmondásos megállapítások egy szakvéleményen belül"

A kormány ennek ellenére azt tervezi, hogy 2018. szeptemberétől - a köznevelési törvény lex Taigetoszként elhíresült módosításával - ne kaphassanak mentesítést a hagyományos tantárgyi értékelés alól a BTMN-es gyerekek. Így akár meg is buktathatják őket (akik 2018. szeptemberig felmentést kapnak, azokat a módosítás - egyelőre - nem érinti). A kabinet ettől a lépéstől azt várja, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő diákok motiváltabbak legyenek a tanórákon. Az intézkedést több szakmai szervezet és szakember elhibázottnak tartja. Hangsúlyozták: bár a gyerekek felmentése valóban nem hosszútávú megoldás, a jelenlegi körülmények között megszüntetni ezt a lehetőséget nemcsak szakmaiatlan, de embertelen is. Súlyos hiány van gyógy- és fejlesztőpedagógusokból, a "hétköznapi" tanároknak pedig sem elég idejük, sem felkészültségük nincs ahhoz, hogy BTMN-es diákokkal szakszerűen foglalkozzanak - az eltérő tanulási képességek ugyanis eltérő tanítási módszereket kívánnak.

Bizonytalan nyelvvizsgaszerzés
A vizsgálatokat végző szakembereknek rendelkezniük kellene a nyelvvizsgákra vonatkozó ismeretekkel is, hogy az SNI-s vagy BTMN-es diákokat kedvezményekkel tudják segíteni a sikeres vizsga teljesítésében - figyelmeztetett Czenner Júlia. Kedvezmények nélkül, a 2020-tól kötelező nyelvvizsga-követelmény majdhogynem megugorhatatlan kritérium a felsőoktatási felvételin. Ám a szakvélemények nem tartalmaznak erre vonatkozó utalásokat. Ez diszkriminatív, kizárhatja az érintetteket a továbbtanulásból.

"Nem tudom, miért fáj az bárkinek is, ha egy tanulási nehézséggel küzdő gyereket nem egytől ötig terjedő skálán, hanem szövegesen értékel a tanár. Nekik a kedvezmények mellett is keményen kell tanulniuk. A gyerekeket fejleszteni kell, igen, ám ezen a területen a szakemberhiány jelenti az egyik legsúlyosabb problémát. Pusztán jogalkotással ezen nem lehet változtatni, sőt ha ez a törvény a jelenlegi körülmények között életbe lép, szerintem csak rosszabb lesz a helyzet" - fogalmazott Czenner Júlia. A szakember szerint az iskolákban valóban előfordulhat olyan, hogy azokkal a gyerekekkel, akik mentesítést kaptak, nem foglalkoznak megfelelően, ám a lex Taigetosz nem oldja meg ezt a problémát. "Attól, hogy nem kapnak felmentést, a tanulási problémájuk megmarad. Nincs semmi garancia arra, hogy ott, ahol szakemberek híján mást nem tettek, csak beültették őket a hátsó padsorokba, ezt majd a törvénymódosítás hatására másként fogják csinálni" - vélekedett a szakértő.

A szakember szerint a diagnosztikán is sokat kellene javítani. A részképesség-zavarokra utaló jelek már korán, óvodás korban is megfigyelhetőek, ám tapasztalatai szerint gyakran nem tulajdonítanak nekik nagy jelentőséget. Az óvónők, de gyakran még a védőnők sem rendelkeznek kellő felkészültséggel, hogy észrevegyék a részképesség zavarokkal kapcsolatba hozható fejlődési eltéréseket. De a szakbizottságokban is követhetnek el súlyos szakmai hibákat. Egy lapunk által is megismert szakértői véleményben például egyértelműen kimutatták, hogy a gyerek szövegértési képességei és matematikai ismeretei elmaradnak az adott életkori átlagtól, ennek ellenére nem állapítottak meg semmilyen tanulási nehézséget, pusztán azért, mert a gyerek intelligenciája - 114-es IQ-t mértek nála - átlag feletti (lásd képünket - a szerk.).Hozzátette: attól, hogy a lex Taigetosz nem érinti a sajátos nevelési igényű (SNI) kategóriába tartozókat, nem lesz kisebb a probléma. Már csak azért sem, mert - mint fogalmazott - az, hogy kit hova sorolnak, jelenleg lényegében csak a szerencsén múlik. "Nagyon sok olyan gyerekkel foglalkoztam, akiknek SNI-szintű problémájuk van, mégis BTMN besorolást kaptak. Emögött több dolog állhat. Az SNI-s diákoknak legalább heti három fejlesztőóra járna, a BTMN-eseknek egy-kettő. Tudok olyan esetről is, hogy szóban megállapodott az iskolavezetés és szakbizottság, hány SNI-s diákot lehet besorolni egy osztályba" - mondta Czenner, rámutatva: a nem megfelelő ellátás nemcsak érdemjegyekben mérhető hátrányt okoz, hanem a diák pályaválasztását is negatívan befolyásolja, egész életére kihat.

Az, hogy a magas IQ-val rendelkezők nem küzdhetnek tanulási nehézségekkel, épp olyan súlyos tévedés, mint amikor egy SNI-s vagy BTMN-es gyereket butának, lustának mondanak. Czenner Júlia szerint nemcsak a gyógy- és a fejlesztőpedagógusok képzésében kellene jelentős javulást elérni, az egész pedagógusképzésre ki kellene terjeszteni ezeket az ismereteket. Hangsúlyozta: a változtatást ezzel, nem pedig a segítségre szoruló gyerekek kedvezményeinek elvételével kellene kezdeni.

Czenner Júlia
Képességfejlesztési és tanulástechnikai szakértő, angol tanár. Több mint tíz éve tanít angol nyelvet különböző életkorú és tudásszintű, tanulási nehézségekkel is küzdő diákoknak. 2013-ban került kapcsolatba a Serdülő- és Felnőtt Diszlexia Központtal, ahol a központ alapítója, Gyarmathy Éva szakpszichológus mentorálása alatt vált területének szakértőjévé.

Emmi: egy év elég a felkészülésre

"Az eddigi módosításokat előkészítő munkacsoport munkája nem fejeződött be. A kiegészítő intézkedések szakmai véglegesítése érdekében a munkacsoport tovább tevékenykedik, becsatornázva a szakmai és kormányzati fórumok véleményét is" - közölte érdeklődésünkre az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi). A tárcát arról kérdeztük, a lex Taigetosz bevezetésének idejére, azaz 2018. szeptemberére biztosítva lesznek-e azok a feltételek, amelyeket számos szakmai szervezet mellett a kormány tanárszervezete, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) is szükségesnek tart (összehangolt, proaktív intézkedéscsomag, megfelelő feltételrendszer az iskolákban, elegendő számú fejlesztőpedagógus, diagnosztikai eszköztár fejlesztése, protokoll egységesítése).

Az Emmi közlése szerint már idén szeptembertől módosul az a szabály, mely egyes korai (nyelv- és beszéd) szűréseket öt éves korról három éves korra szállít le, a problémák mihamarabbi felismerése és terápiába vétele érdekében. "A kifutó rendszerben történő kivezetés megkezdéséig rendelkezésre álló több mint egy éves időtartam megfelelő felkészülési időt biztosít mind a munkacsoportnak, mind a nevelési-oktatási intézményeknek és pedagógiai szakszolgálatoknak a szakmai lépések harmonizálására" - írták.

A szakértők egy része vitatja, hogy egy év elegendő lenne a szükséges feltételek megteremtésére. Korábban Horváth Péter, az NPK elnöke is úgy nyilatkozott lapunknak, csak reménykedhetünk, hogy egy év múlva jobb lesz a helyzet.

Szerző

Mészáros Riviérája a Balaton

Publikálás dátuma
2017.07.01. 07:01

A balatonberényi nudista kempingtől a becsődölt almádi szállodáig terjed a balatoni Mészáros-birodalom. Tucatnyi tóparti településre betette már a lábát a felcsúti gázszerelő, aki a fideszes válaszadók szerint is Orbánnak köszönheti gazdagodását.

Tiborcz István, Orbán Viktor veje még csak az „előőrs”, mondhatni Mészáros Lőrinc „szálláscsinálója” volt a Balatonnál, amikor az érdekeltsége két éve megszerezte a balatoni hajózási társaságtól a keszthelyi jachtkikötőt. Ma már Keszthelyen az a mondás járja, hogy néhány foghíj kivételével szinte a város egész Balaton-partját a miniszterelnökhöz köthető „új nemzeti burzsoázia” ellenőrzi, és mostanra már alig maradt tóparti település, ahol ne lenne valamilyen „Mészáros-érdekeltség”.

A szállodabizniszbe vágott bele először a milliárdos felcsúti gázszerelő-polgármester: a Hunguest-csoport felvásárlásával került hozzá az egykori balatonalmádi Ramada, mely ma már Hotel Bál Resort néven fut. A tágabb régióban, Hévízen, Tapolcán és Zalakaroson is övé lett egy-egy hotel, hogy azután a patinás, de felújítandó keszthelyi Hullám és Balaton szállók is a birodalom részei legyenek.

Keszthelynél maradva: a Mészáros-Tiborcz-köröket emlegetik az idén nyáron még nyitva tartó, de teljes átépítésre váró „SZOT-os”, retró hangulatú Hotel Helikon, valamint a bezárt és egyre pusztuló Hotel Via új gazdájaként is. Kevéssel arrébb ott a vitorláskikötő, melynek tulajdonosai közül ugyan az Orbán-vő idővel kiszállt, de az emberei bent maradtak. A keszthelyi kép a Zala Kemping és Üdülőfalu bekebelezésével lett teljes. Merthogy az évtizede még az SCD Group elnökeként kempingfejlesztést ígérő Jászai Gellért által vezetett Konzum-csoport - ide vásárolta be magát Mészáros Lőrinc - BLT Group Zrt. nevű leányvállalata megvette a tucatnyi balatoni kempinget üzemeltető Balatontouristot. Ezzel, s a Hunguest szállodalánc korábbi megvásárlásával a legnagyobb hazai turisztikai vállalkozás jött létre.

A veszprémi központú, 66 éves Balatontouristtal 106 hektárnyi Balaton-parthoz jutott a Mészáros-Jászai kettős. A cég kínálatában jelenleg tizenkét kemping van körben tó partján, 5200 kempinghellyel, 500 bungalóval, 200 mobilházzal. (Fontos azonban tudni, hogy a kempingeknek csak üzemeltetője, nem pedig tulajdonosa a Balatontourist.) E szálláshelyeken tavaly 183 ezer vendég 630 ezer vendégéjszakát töltött el, a cég ezzel a balatoni régió vendégforgalmának mintegy hetedét tudhatta magáénak. A Balatontourist egyébként a mérlegadatok szerint nyereségesen üzemeltette a kempingeket: 2015-ben 1,6 milliárd forint árbevétel mellett 123 milliós adózott eredményt ért el. A badacsonyörsi kempinget nem a Balatontourist üzemeltette, annak területét e csomagon felül szerezték meg Mészárosék, nem mást, mint Leisztinger Tamást kiszorítva onnan.

Mészáros kempingjei kapcsán fontos megjegyezni: a múlt év végén elfogadott 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési csomagból ötmilliárdot különítettek el kempingfejlesztésére. Sokan pedig azon sem sokan csodálkoznának a tóparton, ha rövidesen úgy módosulna a Balaton-törvény, hogy lehetővé tenné a kempingek mostaninál nagyobb arányú beépíthetőségét.

Ami pedig nyilván már csak hab a tortán: a Badacsonyi Pincegazdaság, ezáltal a zánkai Borhotel is Mészáros Lőrinc érdekeltsége lett.

Minden hasznot hajt neki
Második kompjárat a Balatonon Badacsony és Fonyód között, új Sió-zsilip, vasútfejlesztés, élménypark – jelentősebb tételek a tavaly év végén kormányhatározatba foglalt 365 milliárd forintos Balaton-fejlesztési keretből. És persze ötmilliárd forint a kempingeknek. S ha már Mészáros Lőrinc meg balatoni fejlesztések: a 365 milliárdos hazai forrásból álló keretből közel százmilliárd esik a jelenleg is zajló déli parti vasútfejlesztésre, a kivitelező konzorcium egyik tagja pedig a felcsúti polgármester érdekeltsége, az R-Kord Kft.
Ha közvetve is, de a térség fejlesztése Mészáros turisztikai érdekeltségeinek is hasznot hajthat. Jut 2,1 milliárd kikötőfejlesztésre, 4,9 milliárd új hajók beszerzésére, a Fonyód és Badacsony közé tervezett második kompra pedig 5,9 milliárd forint. A tervek szerint turisztikai fejlesztésekre összesen 26,7 milliárdot, a vízminőség- és biztonság javítására 38,3 milliárdot, közlekedésre pedig 122,6 milliárdot fordítanak majd.

A Balatontourist által üzemeltetett kempingek közül a balatonfüredinek és a balatonberényinek a helyi önkormányzat a tulajdonosa. Berény független polgármestere, Horváth László, ekként vélekedett arról, hogy már Mészáros-érdekeltség üzemelteti a létesítményt:

– Egész Európában híre van a naturista kempingnek, nekünk az idegenforgalmi adó bevételen túl az évi tízmilliós bérleti díj a fontos, legyen bárki is az üzemeltető. A község egyébként minden évben a tízből kétmilliót a nudistakemping fejlesztésére fordít. Nekem, független polgármesterként is mindenkire mosolyogni kell: aki pénzt ad, arra azért, aki meg lehet, hogy pénzt fog adni, arra azért.

Balatonszemes a Vadvirág üdülőteleppel érdekelt a Mészáros-féle kempingbizniszben. A település független polgármestere, Takács József azt mondta érdeklődésünkre: ha nem ők az üzemeltetők, akkor számukra mindegy, hogy ki az.

Ruzsics Ferenc, Keszthely fideszes polgármestere viszont a mai napig nem árulja el, hogy vajon kikre gondolhatott, amikor az idei szezonnyitó köszöntőjében arról beszélt, „egyesek mások becsapásával, félrevezetésével, újabban a pályázati rendszer kiskapuinak a kihasználásával próbálnak haszonra szert tenni, nagyjából munka nélkül és utána ezt a hasznot felelőtlenül élvezik mások kárára”.

Barátjának köszönheti gazdagodását
A teljes népesség mindössze 6, de a fideszeseknek is csak a 14 százaléka gondolja úgy, hogy Mészáros Lőrinc a saját erejéből gazdagodott meg - derül ki a Republikon Intézet által a 24.hu megbízásából készített felmérésből. Az összes megkérdezett 71 százaléka szerint a felcsúti polgármester, aki egy év alatt százmilliárd forinttal növelte a vagyonát, Orbán Viktornak köszönheti a meggazdagodását. A Fidesz szavazói között is többségben (53 százaléknyian) vannak, akik a kormányfőnek tulajdonítják gyarapodását. Így látja a bizonytalanok 68 százaléka és a baloldali-liberális (91 százalék), illetve jobbikos válaszadók (89 százalék) elsöprő többsége. Mészáros kivételes ismertségnek örvend: a teljes népesség 71 százaléka tudja, ki ő.

Ha nem ébred időben a nép... 

Mészáros Lőrinc Siófokon még csak két kempinget üzemeltet, de a város független polgármestere, a Balatoni Szövetség alelnöke, Lengyel Róbert aggodalommal nézi a semmiből feltűntek mesés gyarapodását.

- Találkozott már Mészáros Lőrinccel?

- Nem találkoztunk. Ellenben tudok róla, hogy a közelmúltban kétszer is a városban járt, először az utánpótlás számára TAO-pénzből és önkormányzati támogatásból felépült szivacskézilabda-csarnok avatásán, majd a Siófok-Puskás Akadémia NB II-es futballmeccsen, Orbán Viktor társaságában. Akkor Facebook-posztomban fel is tettem a kérdést: mibe fog ez kerülni nekünk? Nos, rövidesen megkaptam a választ: a képviselő-testület fideszes többsége beterjesztette, majd a vétóm ellenére meg is szavazta a terjedő hírek szerint Garancsi István közelébe került helyi futballklub támogatásának a növelését.

- Ráadásul felcsúti kollégája nem csak meccsre jár, két kemping révén már Siófokon is megvetette a lábát...

- Piacgazdaságban, ha valakinek tőkéje van, akkor azt vásárol, amit akar. Az már más kérdés, ahogy sokan, úgy én is aggodalommal nézem a semmiből feltűntek mesés gyarapodását, tündöklését.

- Miért aggódik?

- Mert nagyon kezdünk hasonlítani a Mátyás király halála utáni időkre, amikor tizen-egynéhány oligarchacsalád tartotta kezében az országot, gyakorlatilag tőlük függött minden és mindenki. Ma is egy szűk kör szövi át gazdasági befolyásával az egész országot. Ha nem ébred időben a nép, annak következményei beláthatatlanok.