A feltámadásig fizetünk az egyházi ingatlanokért

Publikálás dátuma
2017.07.04 07:00
Angelo Sodano vatikáni bíboros-államtitkár és Horn Gyula aláírók: arra a szocialista miniszterelnök sem számíthatott, hogy a jár
Fotó: /
Csaknem 18 milliárd forintot kapnak idén ingatlanjáradék címén az egyházak. A vatikáni szerződés árát, úgy tűnik, mindörökké fizetni fogjuk.

Az egyházak imáikba foglalhatják Horn Gyula nevét. A szocialista miniszterelnök volt az, aki a „történelmi megbékélés” jegyében húsz évvel ezelőtt tető alá hozta a katolikus egyház finanszírozásáról szóló vatikáni szerződést. Az állam később a többi felekezet támogatását is ehhez a nagyvonalú, garantált juttatásokat tartalmazó megállapodáshoz igazította. A liberális SZDSZ tiltakozás ellenére elfogadott vatikáni (szentszéki) szerződés következménye az is, hogy a Rákosi-korszakban elvett ingatlanjaik egy része után az egyházak úgynevezett örökös járadékot kapnak.

A központi költségvetésben megjelent adat szerint márpedig az ingatlanjáradék összege idén 17 milliárd 720 millió forint. Az ingatlanrendezésben érintett egyházak számára több lehetőség adódott. Visszakérhették természetben az adott ingatlant, vagy igényt tarthattak annak ellenértékére. Harmadik lehetőségként úgy is dönthettek, hogy járadék fejében lemondanak az általuk meghatározott, volt ingatlanjaik tulajdonjogáról.

A járadékot azért vezették be, mert a költségvetés nem állt úgy, hogy belátható időn belül esély legyen végérvényesen rendezni az államosított egyházi ingatlanok helyzetét. (Az anyagi kártalanításon kívül a természetben visszaadott épületek is sok pénzbe kerültek: az ingatlan addigi használóinak – például iskoláknak – új helyet kellett például biztosítani.) A kormány kifejezetten kérte az egyházakat, hogy az ingatlanrendezéskor lehetőség szerint minél inkább a járadékot válasszák. Örökjáradékról van szó, amit elméletileg – hacsak az egyházak nem mondanak le önként a pénzről – az idők végezetéig fizet az állam. A rendszer beüzemelésének első évében, 1998-ban az ingatlanjáradék összege 3,2 milliárd forint volt. Az egyházak akkori áron számítva 67 milliárd forint értékű ingatlanvagyon tulajdonjogáról mondtak le.

Arra ugyanakkor Horn Gyula sem számíthatott, hogy az ingatlanjáradék összege a nem is olyan távoli jövőben a többszörösére emelkedik. Az infláció mértékének megfelelően amúgy is automatikusan növekszik a járadék, de a Fidesz nem elégedett meg ennyivel: az első Orbán-kormány jelentősen megemelte a korábban kialkudott tételeket. 2011-re az ingatlanjáradék összege az 1998-as induláshoz képest nagyjából ötszörösére, 3,2 milliárd forintól kis híján évi 16 milliárd forintra nőtt. Ma pedig már majdnem 18 milliárdnál tartunk. Számításaink szerint az egyházak eddig több mint 200 milliárd forintot kaptak ilyen címen.

Angelo Sodano vatikáni bíboros-államtitkár és Horn Gyula aláírók: arra a szocialista miniszterelnök sem számíthatott, hogy a járadék összege a többszörösére emelkedik. MTI FOTÓ: Soós Lajos

Angelo Sodano vatikáni bíboros-államtitkár és Horn Gyula aláírók: arra a szocialista miniszterelnök sem számíthatott, hogy a járadék összege a többszörösére emelkedik. MTI FOTÓ: Soós Lajos

Eredetileg a katolikus, a református és az evangélikus egyház, továbbá a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), a Budai Szerb Ortodox Egyházmegye és a baptista egyház részesült ingatlanjáradékban. A lista később az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel (EMIH) és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséggel bővült (a Mazsihisz támogatásának rovására). Létszámának megfelelően a katolikus egyháznak jut a legnagyobb szelet a járadéktortából.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) költségvetése felekezeti bontásban tartalmazza az idei első negyedévben fizetendő ingatlanjáradékok összegét. Ebből kiindulva a katolikusok 2017-ben több mint 11 milliárdot kapnak, a reformátusok – a számukra megítélt kiegészítő járadékkal együtt – nem egészen 3 milliárdot, az evangélikusok mintegy másfél milliárdot. A Mazsihisz részesedése meghaladja az 1,3 milliárd forintot. Az orthodox izraelita hitközség és az EMIH járadékbevétele 200 millió, a szerb ortodoxoké 100 millió forint körül mozog. A sort – az 50 milliótól is elmaradva – a baptisták zárják.

Ezek azonban még nem végleges adatok, az egy-egy felekezetekre jutó összeg az év során valamennyivel nőni fog. Reméltük persze, hogy az Emmitől pontos kimutatást kapunk. Múlt hét kedden küldtük el kérdéseinket a minisztériumnak, majd e-mailban és telefonon is érdeklődtünk: kedves biztatás érkezett, válasz nem. A volt egyházi ingatlanok tulajdonrendezése ugyanis elméletileg már véget ért, de a kormányt ez nem akadályozza meg abban, hogy időnként állami ingatlanokat adjon különféle felekezetek tulajdonába.

(Következő számunkban azzal foglalkozunk, hogy a közelmúltban mely egyházak számára, milyen ingatlanokat ítélt oda ingyenesen a parlament nemrégiben.)

2017.07.04 07:00

Na most akkor ki a keresztény? - megy az államalapítási adok-kapok

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:45

Fotó: AFP/hemis/ HAUSER Patrice
Folyamatosan frissülő cikkünkben az augusztus 20.-ai politikusi megnyilvánulások legvelősebb gondolatait szemlézzük.

Magyar szív, nyugati lelkiismeret

Áder János köztársasági elnök mérsékelten ügyelt a kormányzati kommunikációra, és nyomatékosította, hogy az államalapító király felerészben európai, pontosabban nyugat-európai volt. Íme: "Hazánk Szent Istvántól "magyar szívet és európai lelkiismeretet kapott", első királyunk tudta, hogy a béke megtartásának feltétele a nyugati civilizáció megőrzésében rejlik. Benne összetartozott a hazafiság és az európaiság, "magyar öntudata sosem kelt harcra európai szellemével" - fogalmazott az államfő, emlékeztetve: az államalapító az istenhite mellett az ahhoz tartozó nyugati keresztény műveltséget is vallotta, ahogy az európai népek egymásra utaltságát, a kölcsönös tisztelet erejét is.  

Szent István útját járja az MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke Szent István intelmeit citálja, miszerint egy király legfőbb erénye az alázat, és nem a gőg vagy a gyűlölség. Az áthallás után egyből a lényeg: a keresztény kormány megbélyegző matricákat ragaszt civil szervezetek irodáira, rendőröket küld a hajléktalanokra, rendőrökkel lakoltat ki családokat, hatszázezer fiatalt üldözött el külföldre és több tízezer családot taszított adós rabszolgaságba. Az MSZP azonban Szent István keresztény útját járja, úgyhogy küzd a bajok orvoslásáért. 
2018.08.20 09:45
Frissítve: 2018.08.20 09:45

Kövér László: a genderizmus náci tudomámyra hasonlít, a médiába be kell avatkozni

Publikálás dátuma
2018.08.20 09:28
Kövér László, az Országgyűlés elnöke
Fotó: / Vajda József
Valósággal sziporkázott az Echo TV-ben a fideszes szellemi erőtér központja: Kövér László házelnök náci időket emlegette a genderizmus kapcsán, a médiára szerinte törvényalkotással kell hatni, az irodalomban pedig elkél a politikai támogatás.
A nácik kedvelt "tudományához" hasonlította a genderizmust Kövér László. A házelnök Botond Bálint publicista írását idézve azt mondta, a társadalmi nemek kutatásával foglalkozó tudományág- amit nem mellesleg évek óta minisztériumi engedéllyel tanítanak az ELTE-n és a CEU-n is – semmivel sem jobb, mint a fajnemesítést célzó eugenetika - idézi szavait az atv.hu.
A házelnök a morál szempontjából érdekesnek tartja, hogy akik közpénzből tartják fenn intézményüket, úgy gondolják, senkinek nem kell elszámolniuk arról, hogy a forrást mire használták, ostobaságra, esetleg egyenesen "társadalomellenes" kísérletekre vagy arra, amire kapták. Az autonómia nem jelent társadalmon kívüliséget az akadémikusoknak vagy oktatóknak; ha olyan „szélsőségről” van szó, mint a gendertudományok beiktatása a hivatalos oktatás keretei közé, ott „fel kell lépni” - tette hozzá Kövér, ezzel  felelősségre vonva saját kormányát is.
Kövér augusztus 20. alkalmából adott interjújában arról is beszélt, hogy az akadémikusok sorában ott vannak azok, akiket erre tudományos tevékenységük nem jogosítana fel, de úgy döntött a politika 1990 előtt, hogy nekik be kell kerülniük.

Be kell avatkozni a felsőoktatásba, a médiába

A kulturális önrendelkezéssel kapcsolatos korábbi nyilatkozatáról is kérdezték Kövér Lászlót, aki előbb tisztázni próbálta a fogalmat:a kulturális önrendelkezés szerinte az, hogy egy közösség maga határozza meg, milyen értékrendet szeretne követendőként állítani a későbbi generációknak, és ebbe a tömegtájékoztatás éppúgy beletartozik, mint a köz- és felsőoktatás. Hozzátette, mindezekbe a területeknél szerinte szükség van a törvényalkotási beavatkozásra is. Hogy ezen konkrétan mit értett, nem egyértelmű, a kereskedelmi televíziózásról azonban mélységes megvetéssel beszélt, szerinte az elmúlt több mint húsz évben korlátlanul öntötték a nézők nyakába a mocskot a kereskedelmi tévék.
Az irodalommal kapcsolatos kérdésre úgy válaszolt: "nem mi tiltottunk be műveket, írókat", hanem azok a kommunisták, akik 1948 után a kezükbe ragadták a hatalmat és ők tartották fenn '90 után azt a kánont, amelyből kirekesztődtek bizonyos, valaha elismerést kivívott írók. 
Ha már a múltidézésnél tartunk, jó észben tartani, hogy Kövér László 1986-ban az MSZMP Központi Bizottság Társadalomtudományi Intézetének ifjúságkutató részlegén dolgozott, hogy aztán egy évig Soros-MTA ösztöndíjjal kutassa a közép-európai társadalmi mozgalmakat.
A házelnök életrajza itt érhető el. Kövér szerint egyébként „a gondolkodásunkban megfér Parti Nagy Lajos és Esterházy Péter is”, van, aki nagy költőnek, írónak tartja őket, van, aki nem. A házelnök úgy fogalmazott: az teremti meg annak a lehetőségét, hogy bárki a létező értékek alapján válogathasson a könyvespolcáról, hogy "újrarendezik az asztalt". Szerinte ugyanakkor nem lehet külső beavatkozás, politikai erőfeszítés nélkül megteremteni az esélyegyenlőséget.
2018.08.20 09:28
Frissítve: 2018.08.20 09:46