E-recept személyivel és taj-kártyával

Ősszel indítja a kormányzat az elektronikus gyógyszer receptek bevezető kampányát, addig is abban bíznak, hogy a sajtó majd kedvet csinál a betegnek az új vények használatához. Ez derült ki azon a zuglói bemutatón, ahol Hankó Zoltán, a gyógyszerész kamara elnöke, Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, és Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt bizonygatta, milyen remekül működik a gyógyszer-kiszolgálást segítő új program.

A vendéglátó gyógyszertár dolgozóinak tapasztalatait ugyanakkor nem sikerült megismerni, mert az éppen csak egy hete odatelepített szoftverrel eddig csak a patika vezetője ismerkedett. Több ezer vényt ellenben már beváltottak azokban a patikákban, amelyek önkéntesen részt vesznek a rendszer próbájában - állította Ónodi-Szűcs Zoltán, aki szerint az e-recept biztonságosabb, kényelmesebb és megbízhatóbb gyógyszerellátást biztosíthat a lakosságnak. A jövőben, ha valaki elveszti a receptjét, a személyi igazolványa és a taj-kártyájának a bemutatása után az ország bármely patikájában kiválthatja az orvosságát. A gyógyszerész azt is látja majd, ha több orvos egyidejűleg olyan terápiákat rendel egy betegnek, amelyek együtt szedése nem ajánlott.

Rétvári Bence szerint az elektronikus adattér biztonsága erősebb lesz, mint a bankkártyáké. Az orvos és patikus is csak e-személyivel, vagy személyes biztonsági kóddal (tokennel) tud belépni az E-térbe. A beteg novembertől a gyógyszerét vagy hagyományos vénnyel, vagy recept nélkül e-személyivel, továbbá hagyományos személyivel és taj-kártyával tudja majd csak kiváltani.

Az orvos minden egyes gyógyszer rendelésről kiállít majd egy felírási igazolást, amely 2018. december 31-ig azonos az eddigi papír alapú recepttel. Ezt követően azonban már csak úgynevezett felírási igazolást kaphat a beteg. Ez utóbbi dokumentumra főként akkor van szükség, ha valaki nem személyesen váltja be a receptjeit. Akkor ugyanis a gyógyszer kiváltójának ezt kell bemutatnia a gyógyszerésznek. Egy alkalommal ugyanazon gyógyszerből több vény is rendelhető lesz, de az orvos vissza is vonhatja a gyógyszer rendelését, ez utóbbi esetben a beteg nem tudja majd kiváltani azt.

A magánrendelőkben az e-recept csak 2019-től lesz kötelező, addig ez a rendszer a magánorvosok számára opcionális. A papíralapú vényírás lehetősége pedig később sem szűnik meg teljesen, például a beteg lakásán történő gyógyszer-rendelésnél és abban az esetben is, amikor az orvos a családjának, vagy magának ír fel úgynevezett "pro familia" formában medicinákat.

Szerző
Témák
e-recept

Tiltott vizeken ne kalózkodj!

Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:17
FOTÓ: THINKSTOCK
A nyári hőségben nemcsak a strandok telnek meg, a frissülésre vágyók a tavak és a folyók partját is benépesítik. A bányatavakban, szabad vizeken veszélyes a fürdőzés.

A kánikula beköszöntével a pihenni vágyók egyre nagyobb számban keresik fel természetes és mesterséges vizek partjait. Bár sokan nehezen fogadják el, a legtöbb bányatóban nem lehet fürdeni, a hatóságok nem véletlenül vezették be a tiltást: ezek a mesterséges vizek jóval több veszélyt rejtenek az ellenőrzött strandoknál. Hirtelen mélyülnek, általában csak a felszínük meleg, nem higiénikusak és vízimentő-szolgálatot sem teljesít senki a partjaiknál.

A bányatavak medre általában nagyon mély, ráadásul hirtelen változik, akár a parttól néhány lépésnyire is több métert süllyedhetünk. A nagy víztömeg nem tud átmelegedni, a felszín alatti hideg víztömeg izomgörcsöt, de akár szívmegállást is okozhat. A bányatavak medrében előfordulhatnak az ipari tevékenység következtében nagyobb méretű fém hulladékok, amelyek az óvatlan fürdőzőknek sérülést okozhatnak.

Aki a tiltás ellenére fürdőzik, szabálysértést követ el és 5-től 150 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. A helyszíni bírság 5 és 50 ezer forint közötti összeg. Szabálysértési bírságot a rendőrség, a közterület-felügyelők, a természetvédelmi őr és az önkormányzati természetvédelmi őr szabhat ki.

Ahol kint van az úszást, fürdést tiltó tábla, ott nem csak fürödni tilos, hanem például gumimatraccal, vízibiciklivel bemenni és ezekről vízbe ugrani is. Pest megye csaknem 40 bányatavából mindössze kilencben engedélyezett a fürdés.

A bányatavak mellett a folyóknál is fokozottan figyelni kell, mert a meder mélysége kiszámíthatatlan, az erős sodrás és az örvények pedig még a gyakorlott úszók számára is veszélyesek lehetnek. Természetes vizeknél mindenképp ajánlatos a kijelölt helyeket választani, mert ott a strandüzemeltetők kötelessége biztosítani vízi mentésben jártas úszómesteri ügyeletet, megfelelően karbantartott mentőcsónakkal és naprakész felszereléssel.

A Balaton is tartogathat nem várt veszélyeket, itt elsősorban a viharjelzésre kell figyelni, mert a vihar rövid idő alatt, hirtelen csaphat le a fürdőzőkre, szörfösökre. Minden fürdőzőre vonatkozik az uniós szabályoknak megfelelő, kétfokozatú viharjelző rendszer: az I. fokozatnál csak a strandok bójákkal határolt területén belül, valamint a parttól maximum 500 méter távolságra szabad fürödni - ilyenkor a sárgás fény percenként 45-ször villan fel. A II. fokozatnál a fény percenként 90 alkalommal villan, ez már azt jelzi, hogy tilos a vízben tartózkodni.

Kijelölt fürdőhelyek a Duna mentén
Göd, Horány, Dunaújváros Szalki-sziget, Dunabogdány, Szigetcsúcs (Kisoroszi), Nagymaros

Miért nincs Budapesten?

Annak ellenére, hogy több Duna menti partszakasz is alkalmas lehetne szabad strandok kialakítására Budapesten, egyetlen legálisan használható fürdőhely sincs a fővárosban. Pedig a Duna Budapesten kívüli szakaszain szabad fürödni, sőt északi és déli szomszédainknál a fővárosokban is engedélyezett.

A bécsi Dunasziget - amelyet az osztrák főváros "zöld oázisának" is neveznek - 42 kilométer hosszú homokos, kavicsos, füves szakaszán, több családi strandon például végig szabad a fürdőzés, a víz minősége is kiváló. Szerbiában, a belgrádi szabad strandokon a parton horgonyzó labor-hajók naponta mérik a vízminőséget, így a strandolás - szigorúan csak a kijelölt területeken - ott is megoldott.

Az ÁNTSZ korábban lapunknak elmondta: a főváros területén több ponton is jut tisztított szennyvíz a Dunába, amely a kezelés ellenére is tartalmazhat az emberi egészségre veszélyt jelentő számban kórokozókat, ami fertőzésveszélyt jelenthet. A nem kijelölt fürdőhelyeken balesetvédelmi okokból sem engedélyezett a fürdés.

A vízi rendészet figyelmeztetése szerint a Duna mint "nemzetközi vízi út" számos veszélyt rejt magában: uszadékot sodor, a jelentős hajóforgalom és az épített partfalak miatt a városokban erős a hullámzás. A népszerű, ámde illegális fővárosi fürdőhelyek - Margitsziget, Római-part, Hajógyári-sziget, Kopaszi-gát - így különösen veszélyesek.

Szerző
Témák
fürdőzés

Akadályokat gördítenek a szivárványcsaládok elé

Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:16
FOTÓK: THINKSTOCK
Egyre több meleg és leszbikus pár nevel gyermeket, a magyar jogrendszer azonban nem vesz tudomást ezekről a családokról.

A 2010-es állapotokhoz képest duplájára, 18-ról 36 százalékra nőtt az azonos nemű párok között a gyermeket nevelők aránya Magyarországon - derült ki a Háttér Társaság 2016 folyamán, illetve 2017 elején végzett kutatásából, amelyeket hétfőn mutattak be a Budapest Pride Fesztivál keretében. A projekt célja az volt, hogy feltérképezzék a magyarországi jogi és társadalmi környezetet, illetve hogy kiadványokkal segítsék az azonos nemű szülők és gyermekeik alkotta, úgynevezett szivárványcsaládok láthatóságát, érdekérvényesítését.

Az ILGA-Europe (az ILGA nemzetközi leszbikus, meleg, biszexuális, transz és interszexuális ernyőszervezet európai regionális szervezete) támogatásával készült felmérés néhány pozitív irányba mutató folyamatra is rávilágított, például a válaszadók többsége (62 százaléka) tervezi, hogy a jövőben gyermeket vállal. A gyermeket vállalni akaró férfiak 38 százaléka, a nők 24 százaléka úgy tervez, hogy örökbefogadás útján vállal majd gyermeket. A válaszadók között kifejezetten magas azok aránya, akik nehezen örökbe adható (idősebb, roma származású) gyermeket is örökbe fogadnának. A megkérdezettek 9 százaléka már konkrét lépéseket is tett a gyermekvállalás érdekében.

Mindezt úgy, hogy mind a jogi, mind a társadalmi környezet számos akadályt gördít eléjük. Az Alaptörvény családmeghatározása eleve kirekeszti a család fogalmából az azonos nemű szülőket és gyermekeiket. Noha a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló jogszabály több területen is a házastársakkal azonos jogokat biztosít az azonos nemű bejegyzett élettársaknak, a vér szerinti gyermek közös vállalását, a közös örökbefogadást és a partner gyermeke örökbefogadását nem teszi lehetővé. Bár egyénileg örökbe lehet fogadni (sokan ezt az utat választják), ám ebben az esetben csak az egyik szülőhöz köti a gyermeket jogi kapcsolat.

Tehát a jogrendszer nem biztosítja, hogy az azonos nemű párok által nevelt gyermekek ugyanolyan jogokat élvezzenek, mint bármely más gyermek, akit két szülője nevel. Nem teszi lehetővé, hogy biztosak lehessenek abban, egyik szülőjük halála esetén a másik szülőjük nevelheti őket tovább, hogy nem vér szerinti szülőjükre szülőként tekintenek az oktatási és egészségügyi intézményekben, hogy ugyanúgy örökölhetnek mindkét szülőjük után, illetve ugyanúgy tartásdíjra jogosultak szüleik válása esetén, mint a különnemű párok vér szerinti és örökbefogadott gyermekei.

Az örökbefogadás mellett az egészségügyi intézményekben igénybe vehető mesterséges megtermékenyítést is szigorúan (a leszbikus párok esetében egyenesen diszkriminatívan) szabályozzák. Az egészségügyi törvény szerint csak házaspárok, különnemű élettársak vagy meddő, illetve - bizonyos feltételek mellett - egyedülálló nők vehetik igénybe. A házastársakra vonatkozó szabályok alkalmazását a bejegyzett élettársakra a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény e körben kifejezetten tiltja - vagyis a leszbikus pároknak itt is csak a kiskapuk használatára van lehetőségük (pl. a pár egyik tagja egyedülállóként veszi igénybe a mesterséges megtermékenyítést).

- A családalapítást az is nehezíti, hogy sokan még szűk családi körben is titkolják, hogy azonos nemű partnerük van - mutatott rá Sándor Bea kutatásvezető. A felmérés szerint a megkérdezettek mindössze 68 százalékát fogadják el a szülei. A gyermeket nevelő válaszadók pedig csupán 58 százaléka állította, hogy szülei teljes mértékben unokájukként tekintenek az azonos nemű partnerével nevelt gyermekére, gyermekeire.

A kutatás során arról is érdeklődtek, a megkérdezettek milyen változásokat látnak szükségesnek ahhoz, hogy jobb legyen a gyermeket nevelő és gyermekvállalásra készülő azonos nemű párok helyzete. A legtöbben annak a lehetőségnek örülnének, ha örökbe fogadhatnák partnerük gyermekét. Emellett szükségesnek tartják, hogy bevezetésre kerüljön a közös örökbefogadás; hogy tegyék lehetővé a mesterséges megtermékenyítést a leszbikus párok számára; hogy gondolják újra a béranyaság lehetőségeit. A Háttér Társaság mindezzel kapcsolatban ajánlásokat fogalmazott meg a kormány részére.

- Egész Európában terjed a szivárványcsaládok elfogadottsága. Németországban már 2005-ben lehetővé tették az azonos nemű szülők számára a partner vér szerinti gyermekének örökbefogadását, 2013-tól pedig az örökbefogadó szülő azonos nemű partnere is örökbe fogadhatja a közösen nevelt gyermeket, mert rájöttek, hogy nem lehet ilyen mértékű alkotmányos egyenlőtlenségeknek kitenni a gyerekeket - tette hozzá Sándor Bea.

Így megy máshol
Jelenleg 16 európai országban lehet egy azonos nemű szülőpár mindkét tagja teljes jogú szülő, illetve fogadhatnak örökbe mindketten gyermeket: Andorrában, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Izlandon, Luxemburgban, Máltán, Norvégiában, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban.
Három másik országban, Észtországban, Németországban és Szlovéniában az azonos nemű társszülők örökbe fogadhatják bejegyzett élettársuk vér szerinti, illetve egyes esetekben örökbefogadott gyermekét. Horvátországban az élettársak partnerük gyermekének társ-gondviselői lehetnek, ami sok tekintetben hasonlít a partner gyermekének örökbefogadására.



Szerző