Észak-Korea kedden büszkén jelentette be, hogy az ország vezetője, Kim Dzsong Un „felügyelete mellett” sikeres kísérletet hajtottak végre interkontinentális rakétával. Első ízben lőtt ki Phenjan hosszú hatótávolságú rakétát. A bejelentés ugyanakkor nem a tervek szerint zajlott, mert először azt közölte a sztálinista rezsim, hogy közepes hatótávolságú rakétát teszteltek, a kijelentést csak a reggeli órákban módosították.
A sikeres kísérlet egyértelmű jele annak, hogy viharos gyorsasággal fejlődik Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramja. Hiába a nemzetközi szankciók, vagy Kína egyre erőteljesebb dörgedelmei, Kim Dzsong Un, a kis vezér ügyet sem vet a nemzetközi felháborodásra. A rakétakísérlet a lehető legrosszabb hír az Egyesült Államok számára. Amerikai szakértők szerint a lövedék akár 6600 kilométeres távolság megtételére is képes lehet, hosszú hatótávolságú rakétának, azaz ICBM-nek az számít, amely legalább 5500 kilométeres utat tesz meg.
A tegnapi, Hvaszong-14-esnek nevezett lövedék 933 kilométert tett meg, de amint arra japán illetékesek rámutattak, a 2800 kilométeres magasságot is elérte (Észak-Korea pontosan 2802 kilométerről tett említést), ami arra utal, hogy a phenjani állítások helytállóak. Mindez azt is jelenti, hogy az ország lövedékei már képesek elérni az Egyesült Államokat, egészen pontosan Alaszkát. Jeffrey Lewis, a Kelet-Ázsiai Leszerelési Program nevű intézet igazgatója is emlékeztet arra, hogy ez volt az eddigi leghosszabb hatótávolságú rakéta, amellyel Phenjan valaha is kísérletezett. A szakértő nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a lövedékkel akár Miami partjait is elérhetnék.
Bár Phenjan nukleáris töltetet még nem képes miniatürizálni, s rakétára szerelni, a jelek szerint ez csak idő kérdése. Ha ez is megtörténne, azzal Washington rémálma valósulna meg. Alighanem a kilövés időzítése sem véletlen: éppen az amerikaiak nemzeti ünnepén hajtották végre, ezzel is üzenve az ország polgárainak: ne érezzék biztonságban magát. A kilövés pillanatairól az észak-koreai KCTV is felvételeket mutatott be.
Donald Trump mindenesetre nem sokkal a kilövés után, tőle megszokott módon a Twitteren reagált a történtekre: „Nincs ennek a fickónak jobb dolga annál”, mint hogy rakétákkal kísérletezzen? – utalt Kim Dzsong Unra. Dél-Korea a kilövés után összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, Japán pedig hevesen tiltakozott Phenjan lépése ellen, mert a lövedék a Japán-tengerbe, az ország úgynevezett kizárólagos gazdasági zónájába csapódott be. Tokió emlékeztetett arra, hogy Phenjan ezzel ismételten megszegte az ENSZ határozatait. Abe Sinzo japán miniszterelnök újságírók előtt elmondta: az újabb rakétakísérlet azt bizonyítja, hogy tovább nőtt a fenyegetés a térségben. Nyilvánvaló, hogy ez az új fejlemény is témája lesz a G20-ak hétvégi, hamburgi tanácskozásának.
A Biztonsági Tanács legutóbb június elején terjesztette ki büntetőintézkedéseit az észak-koreai rezsimmel szemben. A BT egyebek mellett tiltja számára a ballisztikus rakétakísérletek végrehajtását.
Bár Kim Ir Szen és fia, Kim Dzsong Il alatt is az az alapelv uralkodott, hogy első a hadsereg, s minden a katonaságnak van alárendelve, Kim Dzsong Un minden korábbinál jelentősebb összegeket költ a fegyverkezésre, amit a nukleáris-, illetve rakétaprogram felgyorsítása is egyértelműen jelez. Phenjan saját állítása szerint 2006 óta öt kísérleti nukleáris föld alatti atomrobbantást hajtott végre, ebből kettőt az elmúlt évben. Az Egyesült Államok egyébként 28 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában.
