Észak-Korea a világot fenyegeti

Phenjan tegnap bejelentette, hogy sikeres kísérletet hajtott végre hosszú hatótávolságú rakétával. Ez különösen az Egyesült Államoknak rossz hír.

Észak-Korea kedden büszkén jelentette be, hogy az ország vezetője, Kim Dzsong Un „felügyelete mellett” sikeres kísérletet hajtottak végre interkontinentális rakétával. Első ízben lőtt ki Phenjan hosszú hatótávolságú rakétát. A bejelentés ugyanakkor nem a tervek szerint zajlott, mert először azt közölte a sztálinista rezsim, hogy közepes hatótávolságú rakétát teszteltek, a kijelentést csak a reggeli órákban módosították.

A sikeres kísérlet egyértelmű jele annak, hogy viharos gyorsasággal fejlődik Észak-Korea ballisztikus rakétaprogramja. Hiába a nemzetközi szankciók, vagy Kína egyre erőteljesebb dörgedelmei, Kim Dzsong Un, a kis vezér ügyet sem vet a nemzetközi felháborodásra. A rakétakísérlet a lehető legrosszabb hír az Egyesült Államok számára. Amerikai szakértők szerint a lövedék akár 6600 kilométeres távolság megtételére is képes lehet, hosszú hatótávolságú rakétának, azaz ICBM-nek az számít, amely legalább 5500 kilométeres utat tesz meg.

A tegnapi, Hvaszong-14-esnek nevezett lövedék 933 kilométert tett meg, de amint arra japán illetékesek rámutattak, a 2800 kilométeres magasságot is elérte (Észak-Korea pontosan 2802 kilométerről tett említést), ami arra utal, hogy a phenjani állítások helytállóak. Mindez azt is jelenti, hogy az ország lövedékei már képesek elérni az Egyesült Államokat, egészen pontosan Alaszkát. Jeffrey Lewis, a Kelet-Ázsiai Leszerelési Program nevű intézet igazgatója is emlékeztet arra, hogy ez volt az eddigi leghosszabb hatótávolságú rakéta, amellyel Phenjan valaha is kísérletezett. A szakértő nem zárja ki a lehetőségét annak, hogy a lövedékkel akár Miami partjait is elérhetnék.

Bár Phenjan nukleáris töltetet még nem képes miniatürizálni, s rakétára szerelni, a jelek szerint ez csak idő kérdése. Ha ez is megtörténne, azzal Washington rémálma valósulna meg. Alighanem a kilövés időzítése sem véletlen: éppen az amerikaiak nemzeti ünnepén hajtották végre, ezzel is üzenve az ország polgárainak: ne érezzék biztonságban magát. A kilövés pillanatairól az észak-koreai KCTV is felvételeket mutatott be.

Donald Trump mindenesetre nem sokkal a kilövés után, tőle megszokott módon a Twitteren reagált a történtekre: „Nincs ennek a fickónak jobb dolga annál”, mint hogy rakétákkal kísérletezzen? – utalt Kim Dzsong Unra. Dél-Korea a kilövés után összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, Japán pedig hevesen tiltakozott Phenjan lépése ellen, mert a lövedék a Japán-tengerbe, az ország úgynevezett kizárólagos gazdasági zónájába csapódott be. Tokió emlékeztetett arra, hogy Phenjan ezzel ismételten megszegte az ENSZ határozatait. Abe Sinzo japán miniszterelnök újságírók előtt elmondta: az újabb rakétakísérlet azt bizonyítja, hogy tovább nőtt a fenyegetés a térségben. Nyilvánvaló, hogy ez az új fejlemény is témája lesz a G20-ak hétvégi, hamburgi tanácskozásának.

A Biztonsági Tanács legutóbb június elején terjesztette ki büntetőintézkedéseit az észak-koreai rezsimmel szemben. A BT egyebek mellett tiltja számára a ballisztikus rakétakísérletek végrehajtását.

Bár Kim Ir Szen és fia, Kim Dzsong Il alatt is az az alapelv uralkodott, hogy első a hadsereg, s minden a katonaságnak van alárendelve, Kim Dzsong Un minden korábbinál jelentősebb összegeket költ a fegyverkezésre, amit a nukleáris-, illetve rakétaprogram felgyorsítása is egyértelműen jelez. Phenjan saját állítása szerint 2006 óta öt kísérleti nukleáris föld alatti atomrobbantást hajtott végre, ebből kettőt az elmúlt évben. Az Egyesült Államok egyébként 28 ezer katonát állomásoztat Dél-Koreában.



Theresa May ellen lázad pártja

Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:31
A konzervatívok terve szerint utódját már nem azonosítaná a közvélemény a nehézségekkel FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT CARDY
Akárhová fordul is Theresa May, ellenállást tapasztal, egyes konzervatív vezetők ráadásul nyomás alá helyezték, hogy döntse végre el: mikor adja át a kormányrudat.

A kudarccal felérő június 8-i parlamenti választás óta – amely a Konzervatív Párt abszolút többségének elvesztésével járt – Theresa May támadások kereszttüzében áll. A politikai centrumtól jobbra és balra elhelyezkedő lapok egyaránt arról tudósítanak, hogy az előrehozott voks ötletéért felelős kormányfő tekintélye alaposan megcsappant a Downing Street 10.-ben, és ami korábban nem fordulhatott volna elő, a kabinet meghatározó tagjai nyíltan hangoztatják a hivatalos vonallal ellenkező nézeteiket.

A lázadás leghatásosabb terepe jelenleg a közalkalmazottak fizetése: 2010-ben a munkáspárti kormány leváltása után tátongó költségvetési hiányra derült fény, s a Konzervatív Párt azóta visszafogta, pontosabban egy százalékra korlátozta a közalkalmazottak, nővérek, tanárok, tűzoltók és a fegyveres erők tagjainak éves fizetésemelését. Theresa May mindeddig e gyakorlat folytatása mellett állt ki, de múlt héten egy ponton úgy tűnt, teljes fordulatot hajt végre. Először az egyik kormányszóvívő utalt arra, hogy May asszony „meghallotta” a szavazók hangját, s hallgatni fog a közszolgák fizetésének szabályozásával foglalkozó testületekre. Röviddel ezután azonban a kormányfő szóvivője kijelentette: „A bérpolitika semmit nem változott”. Egy nem sokkal későbbi – azóta sem megerősített vagy cáfolt – bejelentés szerint pedig Theresa May mégis hajlandónak mutatkozik a négyéves csúcsra érkezett, 2,9 százalékos inflációtól alaposan elmaradó béremelési limit kiigazítására.

Az ellentmondó üzenetek közepette a legnagyobb példányszámú minőségi, s a legnépszerűbb bulvárlap – azaz a The Daily Telegraph és a The Sun – is úgy tudja, a Konzervatív Párt orákulumai egyre nagyobb nyomást helyeznek Theresa May-re, hogy mielőbb jelezze: meddig kívánja magánál tartani a Downing Street 10. kulcsát. Kormányzati források szerint a pártban ideálisnak tartanák, ha Theresa May 2019. március 30-ig, a Brexit életbe lépéséig hivatalban maradna. Ez kiszámíthatóvá tenné, egyben erősítené a szigetország tárgyalási pozícióját az Európai Unióval. Abban a pillanatban azonban, hogy a kilépés valósággá válik, szeretnék, ha May beindítaná a konzervatív vezetőválasztási kampányt. E forgatókönyv szerint a kormányfő utódának elég ideje maradna felkészülni a 2022-es parlamenti választásra. E terv szerint Theresa May vinné el a „Brexit-balhét”, így utódját már nem azonosítaná a közvélemény az uniónak mondott búcsúval járó nehézségekkel, főleg az elkerülhetetlennek látszó végkielégítési csekk átadásával.

A The Sun tudomása szerint a kormányfő kevés megmaradt híve már azt is kiszámította, hogy May miniszterelnöki posztban töltött ideje meghaladja Gordon Brown mindössze két év és tíz hónapos kormányzását, ami a legrövidebb volt Anthony Eden 1955-ös szolgálata óta. Vannak sürgetőbb hangok is: Nicky Morgan – May minden ceremónia nélkül kiakolbólított egykori kulturális minisztere – szerint a kormányfő 2018 őszére túl lesz már a Brexit piszkos munkáján, így a párt nyugodtan elgondolkozhat azon, ki lesz a következő vezetője. Az biztos, hogy a mostani választási kampány, majd a sorozatos tragédiák – különösen a Grenfell Tower leégése és a Finsbury Park-i mecset közelében történt terrorista akció – során felszínre került rossz ítélőképessége, gyenge vezetési készsége, zárkózottsága és látszólagos empátiahiánya alkalmatlanná teszik egy újabb korteshadjárat levezénylésére.

Corbyn győztesen kerülhet ki a harcból
Múlt szombaton, ha nem is a Munkáspárt által előre beharangozott egymillióan, de több ezren vettek részt a londoni takarékosság- és megszorításellenes tüntetésen. A kormány legbefolyásosabb tagjai közül Michael Gove környezeti, majd Boris Johnson külügyminiszter foglalt állást amellett, hogy követni kell a szakmai szervezetek fizetésmódosítási javaslatait.
Mindketten megjegyezték, hogy a béremelést felelősségteljesen is végre lehet hajtani, anélkül, hogy keresztbe tennének a pénzügyminiszter, Philip Hammond tervének, miszerint a következő évtized közepéig megszünteti a költségvetési deficitet. A bérkorrekció komoly győzelmet jelentene Jeremy Corbyn munkáspárti vezető számára, aki a megszorítások felfüggesztését helyezte választási programja középpontjába.

Témák
toryk Theresa May

Menekültek - Nem marad magára Olaszország

 Az Európai Bizottság kedden Strasbourgban cselekvési tervet mutatott be Olaszország támogatása, az országot sújtó migrációs nyomás csökkentése és a szolidaritás fokozása érdekében.

Az uniós javaslattevő és végrehajtó testület tájékoztatása szerint úgy a tagállamoknak és az uniós intézményének, mint Olaszországnak fokozniuk és gyorsítaniuk kell fellépésüket a tengeri életmentés és a Földközi-tenger középső medencéjében kialakult útvonalon érkező, egyre nagyobb migrációs hullámok kezelése érdekében.

A bizottság javaslatai között szerepel egyebek között a tengeri mentési és koordinációs központ létrehozása Líbiában. Másrészt a testület leszögezi azt is, hogy az uniós tagállamoknak fel kell gyorsítaniuk az áthelyezéseket Olaszországból az onnan érkező kérelmek gyorsabb megválaszolása, valamint a befogadási vállalások növelése és rendszeresebbé tétele révén.

A bizottság javaslatában aláhúzta: elindít és finanszíroz egy új, Líbiából, Egyiptomból, Nigerből, Etiópiából és Szudánból történő áttelepítésre vonatkozó kampányt az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) együttműködésben, továbbá együtt dolgozik Líbiával és a Száhel-övezet országaival a déli határaik ellenőrzésének megerősítése érdekében.

A javaslat szerint a tagállamoknak nagyobb mértékben kell hozzájárulniuk az Uniós Szükséghelyzeti Alap Afrikáért forrásaihoz, valamint segíteniük kell Tunéziát, Egyiptomot és Algériát, hogy csatlakozzanak a Seahorse földközi-tengeri határőrizeti hálózathoz. Emellett fel kell gyorsítaniuk a dublini rendszer reformjáról szóló egyeztetéseket a menedékjog iránti kérelmek EU-n belüli elosztására vonatkozóan, az Európai Határ- és Parti Őrség kapacitásai mellett pedig mozgósítaniuk kell saját kapacitásaikat is az illegálisan érkezett migránsok Olaszországból való visszatérésének támogatása érdekében.

A bizottság szerint Olaszországnak ki kell dolgoznia a kutatási-mentési tevékenységet végző nem kormányzati szervezetek magatartási kódexét, teljesítenie kell a menedékkérők regisztrálásával és az áthelyezésükkel kapcsolatos adminisztratív feladatokat, és fel kell gyorsítania a visszatérést.

Ezek mellett végre kell hajtania a Marco Minniti olasz belügyminiszter nevéhez köthető törvényt, amely többek között a fogadóállomások kapacitásának növeléséről, valamint a menedékjog iránti kérelmek lényegesen gyorsabb elbírálásáról rendelkezik.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában hangsúlyozta: "nem hagyhatjuk magára Olaszországot". Erőfeszítéseink középpontjában a szolidaritásnak kell állnia. Szolidárisnak kell lennünk a háború és az üldöztetés elől menekülőkkel, valamint a legnagyobb nyomásnak kitett uniós tagállamokkal is".

Szerző