Szakcsi-születésnap

Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:47
FOTÓ: SZALMÁS PÉTER
Szakcsi Lakatos Béla az 1970-es évek kultikus – és tavaly újjászervezett – zenekarával, a Rákfogóval ad születésnapi koncertet július 6-án, csütörtökön este a Budapest Jazz Clubban.

„Nem összegzek, egyáltalán nem gondolkodom a koromon” – mondja a jövőre 75 éves Szakcsi Lakatos Béla. „Mindenkinek van egy életpályája, amin végig kell menni. Az embernek születése pillanatában már megvannak az adottságai, jók és rosszabbak, amelyek másokat vonzanak vagy taszítanak. A zenész számára – ha amúgy a tehetsége megvan – ezek a személyiségjegyek határozzák meg, hogyan tud együtt dolgozni zenésztársakkal, szervezőkkel, menedzserekkel. Nekem az Isten adott tehetséget, amely a körülmények ellenére is utat tört magának. Az örökkévalóságban élek, ezért nem is érdekel, hány éves vagyok. Aki kesereg, az a múltban él, és csak az öregszik meg, aki folyton a régi dolgokról beszél. Nemrég megkérdezték, miért játszom többnyire fiatalokkal. Nagyképűnek tűnhetett a válaszom, de azt feleltem, hogy nincsenek hetvenéves partnerek, akik azt a zenét tudnák játszani, ami engem érdekel. Szerencsés vagyok, mert 74 évesen is arra van igényem, hogy minél modernebb zenét játsszak” – vallja Szakcsi, s elismeri, hogy mostanában gyakran merít inspirációt a nála 35 évvel fiatalabb amerikai zongorista-zeneszerző, Robert Glasper muzsikájából.

Több mint négy évtizede a Rákfogó teljesen megújította a magyar jazzt és jazz-rockot. A klasszikus felállásban Szakcsi mellett Babos Gyula gitározott, Kőszegi Imre dobolt, Orszáczky Miklós basszusgitározott és Ráduly Mihály szaxofonozott. A zenekar tavaly újjáalakult és hatalmas sikerrel koncertezett a Müpában. „Egykor Európa sok országában ünnepeltek, Lengyelországban etalonként tartottak számon minket. De ez már nem érdekel, erről nincs mit beszélni” – mondja Szakcsi. A tavalyi újjászervezéskor maga mellé vette Babost és Kőszegit, de mivel Orszáczky Jackie meghalt, a jóval fiatalabb Orbán Györgyöt hívta, aki nem is basszusgitáron, hanem nagybőgőn játszik. Ráduly Mihály pedig már visszavonult a hangszerjátéktól, így helyére nem szaxofonost, hanem trombitást keresett; a zeneszerzőként-zenekarvezetőként is kiváló Fekete-Kovács Kornél személyében. Ezáltal a hangzás még csak nem is emlékeztet a hetvenes évekre, szakít a bebop hagyományaival, összehasonlíthatatlanul modernebb. „Ez nem emlékzenekar” – mondja Szakcsi, aki alaposan újragondolta a régi darabokat, néhány új kompozíciót is írt, Fekete-Kovács kedvéért pedig Miles Davis repertoárjából is szívesen csemegéznek.

Az évad művésze
A Müpa a 2017/18-as szezonra a jövőre 75. születésnapját ünneplő Szakcsit választotta Az évad művészének. Ez a koncertsorozat újabb lehetőséget ad számára sokoldalúságának bemutatására: lesz klasszikus és népzene, gipsy jazz és modern elektronikus kompozíciók. Az első hangversenyen (2017. október 1.) Szakcsi két zongorista fiával (Bélával és Róberttel), valamint remek tengerentúli zenészekekkel – Chris Potter (szaxofon), Gerard Presencer (trombita), Robert Hurst (bőgő) és Marcus Gilmore (dob) – lép színpadra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.



Sorszámozott mozifilmek

Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:46
Gal Gadot izraeli színésznő a legújabb képregényadaptáció, a Wonder Woman egyik jelenetében Forrás: DC Comics
Minden eddigi ciklusnál jobban tarolnak a képregény-adaptációk, a Marvel és a DC képregényekből készült filmek legutóbbija, a Wonder Woman nemrég átlépte a 700 millió dolláros bevételt.

Virágkorukat érik a képregényfilmek: noha a szuperhősfilmműfaj első alkotása, a Zorro újabb kalandjai 1920-ban került az amerikai mozikba, az igazi átütő anyagi sikert, a dömpingszerű gyártást a 2000-es évek X-Men sorozata, majd a 2010-es évtized Marvel-adaptációi indították be. A Marvel Comics amerikai képregénykiadó legkeresettebb kiadványainak főszereplőiről, a Marvel-univerzum karaktereiről szóló filmek kultuszát mi sem mutatja jobban, minthogy a Bosszúállók a világ valaha készült ötödik legtöbb bevételt hozó filmje 1,5 milliárd dollárnyi világszerte összekalapozott bevétellel. A szuperhősfilm második része (Bosszúállók: Ultron kora) a valaha készült hetedik legtöbb bevételt produkálta a filmtörténetben, ugyanakkor a zsáner legutóbbi filmje, a Wonder Woman, amit június vége óta játszanak a magyar mozik, meghaladta a 700 millió dolláros bevételt.

Annak, hogy a szuperhősökről készült képregény adaptációkra az utóbbi öt évben ilyen nagy kereset lett, valószínűleg több oka van. „Az egyik az lehet, hogy az 1930-as évek végétől megalkotott amerikai képregény szuperhős-történeteket most élő szereplőkkel – sztárokkal – feljavítva lehet elmesélni. Az is közrejátszik, hogy a bölcs mozi-marketológusok kitalálták, milyen termékekkel lehet elérni a moziba járó különböző kor- és célcsoportokat az ovisoktól a középiskolásokig” – mondta lapunknak Réz András filmesztéta. „Képregény adaptációra nagyjából a képregény megjelenése óta van igénye a közönségnek, csak épp nem lehetett ezeket mindig jól elkészíteni, mert pénzügyi, ebből kifolyólag technikai akadályai voltak és egyszerűen gagyik maradtak” – Zsótér Indi Dániel filmes újságíró viszont így látja a jelenséget. Réz András hozzátette, a népszerűség mögött állhat az is, hogy az amerikai filmexport új piacok – például Kína – felé irányul. Tény és való: az Egyesült Államokban a ’20-as évek óta nem fogyott annyira kevés mozijegy, mint a tavalyi évben, míg 2016 Kína éve volt a moziban. Ezt mutatja az is, hogy a számítógépes játékból készült Warcraft: A kezdetek csúnyán elhasalt az amerikai mozikban, ahol 24,4 milliót termelt a nyitóhétvégén, Kínában viszont csengett a kassza, öt nap alatt hatszor annyit hozott. Az elmúlt öt évben a kínai mozibevétel 30 százalékkal nőtt, idén már valószínűleg kenterbe veri az észak-amerikai éves bevételt is.

Ugyanakkor a Marvel és a DC Comics alkotásaiból készült látványfilmek rekorddöntő fogadtatása mögött állhat az is, hogy ezek a filmek szinte egytől egyik sorozatszerűek. „A mozikban lassan csak sorszámozott filmek: előzmények, folytatások, mellékszálak maradnak. Amikor egy kritikus, blogger vagy vlogger véleményt alkot, a filmeket nem önmagukban, hanem az előzőkhöz, a korábbiakhoz képest minősíti. A néző pedig semmiképpen nem szeretne lemaradni a következő részről, szezonról” – véli Réz András. „Ez így nem teljesen igaz, mert mind a DC, mind a Marvel stúdiók nagyon ügyelnek arra, hogy a filmjeik önálló filmként is működjenek. Az eddigi Extended Universeben van négy film, amik lazán kapcsolódnak egymáshoz, de egyik sem előzménye vagy folytatása a másiknak, hanem egy nagy világ különböző történetei, amik kapcsolódnak egymáshoz” – egészítette ki Zsótér. Társadalmi szempontból több külföldi filmtörténész a későn érő fiatalok generációját teszi felelőssé a népszerűségért.

Réz András szerint azért nem fárad el a ciklus, mert „nagyjából most lehetünk a csúcson, és a szuperhősös filmek már-már olyan sűrűségben érkeznek, mint annak idején a képregény füzetek. Egyszerre nagy tömegben gyártják ezeket a filmeket. Még az is megesik, hogy egy-egy filmet csak az elkészülte után egy-két évvel mutatnak be. A kifáradás jelei azonban már látszanak” – nyilatkozta lapunknak az esztéta.

Témák
film képregény

Nádas is a fiatal írók között

Publikálás dátuma
2017.07.04. 07:49
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Bán Zsófia, Nádas Péter, Németh Gábor és Szálinger Balázs is részt vesz az idei, a Fiatal Írók Szövetsége által szervezett nyári tábor programjában. A Visegrádon július 19. és 23. között zajló, hatodik tábor prózaműhelyeit Szabó Róbert Csaba és Péterfy Gergely, a líraműhelyeket pedig Kukorelly Endre és Schein Gábor vezeti. Idén is lesz két kritikaműhely Károlyi Csaba és Szirák Péter vezetésével, a műfordítóműhelyt pedig Nádasdy Ádám fogja mentorálni.

Szerző