Szakcsi-születésnap

Szakcsi Lakatos Béla az 1970-es évek kultikus – és tavaly újjászervezett – zenekarával, a Rákfogóval ad születésnapi koncertet július 6-án, csütörtökön este a Budapest Jazz Clubban.

„Nem összegzek, egyáltalán nem gondolkodom a koromon” – mondja a jövőre 75 éves Szakcsi Lakatos Béla. „Mindenkinek van egy életpályája, amin végig kell menni. Az embernek születése pillanatában már megvannak az adottságai, jók és rosszabbak, amelyek másokat vonzanak vagy taszítanak. A zenész számára – ha amúgy a tehetsége megvan – ezek a személyiségjegyek határozzák meg, hogyan tud együtt dolgozni zenésztársakkal, szervezőkkel, menedzserekkel. Nekem az Isten adott tehetséget, amely a körülmények ellenére is utat tört magának. Az örökkévalóságban élek, ezért nem is érdekel, hány éves vagyok. Aki kesereg, az a múltban él, és csak az öregszik meg, aki folyton a régi dolgokról beszél. Nemrég megkérdezték, miért játszom többnyire fiatalokkal. Nagyképűnek tűnhetett a válaszom, de azt feleltem, hogy nincsenek hetvenéves partnerek, akik azt a zenét tudnák játszani, ami engem érdekel. Szerencsés vagyok, mert 74 évesen is arra van igényem, hogy minél modernebb zenét játsszak” – vallja Szakcsi, s elismeri, hogy mostanában gyakran merít inspirációt a nála 35 évvel fiatalabb amerikai zongorista-zeneszerző, Robert Glasper muzsikájából.

Több mint négy évtizede a Rákfogó teljesen megújította a magyar jazzt és jazz-rockot. A klasszikus felállásban Szakcsi mellett Babos Gyula gitározott, Kőszegi Imre dobolt, Orszáczky Miklós basszusgitározott és Ráduly Mihály szaxofonozott. A zenekar tavaly újjáalakult és hatalmas sikerrel koncertezett a Müpában. „Egykor Európa sok országában ünnepeltek, Lengyelországban etalonként tartottak számon minket. De ez már nem érdekel, erről nincs mit beszélni” – mondja Szakcsi. A tavalyi újjászervezéskor maga mellé vette Babost és Kőszegit, de mivel Orszáczky Jackie meghalt, a jóval fiatalabb Orbán Györgyöt hívta, aki nem is basszusgitáron, hanem nagybőgőn játszik. Ráduly Mihály pedig már visszavonult a hangszerjátéktól, így helyére nem szaxofonost, hanem trombitást keresett; a zeneszerzőként-zenekarvezetőként is kiváló Fekete-Kovács Kornél személyében. Ezáltal a hangzás még csak nem is emlékeztet a hetvenes évekre, szakít a bebop hagyományaival, összehasonlíthatatlanul modernebb. „Ez nem emlékzenekar” – mondja Szakcsi, aki alaposan újragondolta a régi darabokat, néhány új kompozíciót is írt, Fekete-Kovács kedvéért pedig Miles Davis repertoárjából is szívesen csemegéznek.

Az évad művésze

A Müpa a 2017/18-as szezonra a jövőre 75. születésnapját ünneplő Szakcsit választotta Az évad művészének. Ez a koncertsorozat újabb lehetőséget ad számára sokoldalúságának bemutatására: lesz klasszikus és népzene, gipsy jazz és modern elektronikus kompozíciók. Az első hangversenyen (2017. október 1.) Szakcsi két zongorista fiával (Bélával és Róberttel), valamint remek tengerentúli zenészekekkel – Chris Potter (szaxofon), Gerard Presencer (trombita), Robert Hurst (bőgő) és Marcus Gilmore (dob) – lép színpadra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.