Hol vagy Béla?

Publikálás dátuma
2017.07.05. 07:04

Hamisnak bizonyult a kormánylap Magyar Idők keddi címlapsztorija, miszerint a költségvetési csalással és kémkedéssel gyanúsított Kovács Béla Abháziában van gyógykezelésen, s ezért a legutóbbi gyanúsítotti kihallgatásán nem jelent meg. Néhány órával később a jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő egy fényképpel bizonyította, hogy nincs Abháziában, hanem Brüsszelben van, és ott dolgozik. Igaz, ezen a héten éppenséggel Strasbourgban kellene tevékenykednie EP-képviselőként, de orvosi kezelései - állítja - mégis Brüsszelben tartották.

Mindezek után az álhír vélhető forrása, Simon Richárd, a Központi Nyomozó Főügyészség helyettes szóvivője az Index-szel közölte: Kovács nemcsak nem jelent meg, de semmivel nem is mentette ki magát addig, míg védője, Szikinger István írásban arról tájékoztatta a nyomozókat, hogy az EP-képviselő június 23-án azért nem ment el a kihallgatásra, mert Abháziában gyógykezelik. Tehát az információ eredetileg Kovács Béla ügyvédjétől származik, amiről írásos bizonyítékuk is van. Ugyanakkor Simon Richárd arról is tájékoztatta a portált, hogy Szikinger semmilyen dokumentummal nem igazolta azt az állítását, amivel Kovács távolmaradását indokolta. (Érdekes egyébként, hogy Simon Richárd a Magyar Idők ominózus cikkében is nyilatkozott, de akkor nem kívánta kommentálni a lap értesülését, csak annyit mondott, hogy Kovács még nem vette át az állandó lakcímére küldött, július 19-re szóló idézését, legalábbis a tértivevény hétfőig nem érkezett vissza a főügyészségre. 

Kovács Bélát Brüsszelben értük el telefonon. A jobbikos EP-képviselő éppen az Európai Parlament orvosi rendelőjéből távozott, ahol - elmondása szerint - az orvos megerősítette az abház kollégák gyanúját: vérmérgezést kapott, ezért hiányzik az EP strasbourgi plenáris ülésszakáról is.

"A kémkedési vád nem fog megállni a lábán"

- Hol volt?

- Hazugság, amit Halász János Fidesz-szóvivő állít. Abháziában voltam hivatalos meghíváson. Az az Új Afoni Apátság hívott meg, ahol Európáról tartottam előadást.

- Honnan ismerik magát az Új Afoni Apátságban?

- Háromszor jártam már Abháziában. Független választási megfigyelő voltam parlamenti és elnökválasztáson.

- Most mennyi időt töltött ott?

- Körülbelül nyolc napot.

- Miért nem utazott haza a kihallgatására?

- Közvetlenül a tervezett hazautazásom előtt volt egy balesetem. Valószínűleg beleléptem valamibe a tengerparton, teljesen elfeketedett a lábam, nem is bírtam ráállni. Mentővel vittek kórházba, ahol egy napot töltöttem. Az orvosok valószínűsítették, hogy vérmérgezést kaptam.

- Miért nem értesített senkit, hogy nem tud elmenni a kihallgatásra?

- Mert Abháziában nem működnek sem a mobilhálózatok, sem az internet.

- Abházia állítólag az orosz titkosszolgák pihenőhelye. Találkozott orosz ügynökökkel?

- Hagyjuk ezt! Az oroszok magukra hagyták az abházokat. Ők teljesen függetlenek Oroszországtól.

- A Fidesz közleménye szerint ügyészi meghallgatáson eddig egyszer sem jelent meg. Miért nem?

- Ez sem igaz. Eddig hétszer idéztek be kihallgatásra, ebből az utolsón, a június 23-ikin nem tudtam részt venni az említett okok miatt. Utólag minden érintettől levélben kértem elnézést. A következő kihallgatáson, július 19-ikén, reggel 9 órakor ott leszek az ügyész úr hivatalában.

- Kémkedéssel és költségvetési csalással is gyanúsítják. Hol tartanak az ügyei?

- Sehol. Ennél többet nem tudok mondani. Csak annyit, hogy a kémkedési vád nem fog megállni a lábán. A másik ügyben pedig még nem kaptuk meg a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló határozatot az Európai Parlamenttől. Elismerem, hogy hibát követtem el, amikor néhány gyakornokot nem Brüsszelben, hanem budapesti, szatmárnémeti és beregszászi irodáimban foglalkoztattam. Ezért Martin Schulz, az EP korábbi elnöke úgy döntött, hogy megrovásban részesít. Ennél több nem történt.

- Az ösztöndíjukat sem kell visszafizetnie?

- Ezt nem írták elő. 15,989 euróról van szó. Higgye el, szívesen visszatérítettem volna, csak hogy lezáruljon az ügy.

Halmai Katalin (Strasbourg)

Szerző

Londonban születnek a magyarok

A 29 ezer Magyarországon született kisgyermek mellett legalább 4875 külföldön jött világra az év első négy hónapjában – ismertette a legfrissebb adatokat tegnap az LMP. A párt ifjúsági szakszóvivője a Budapesti Kormányhivatal és a KSH adataira hivatkozva hozta nyilvánosságra, hogy a magyar gyerekek 15 százaléka, minden hetedik baba már nem itthon jön világra, hanem abban az országban, ahol a szülei dolgoznak. Kanász-Nagy Máté hozzátette, hogy 2010 óta az ismert adatok alapján több mint 81 ezer gyerek nem itthon született, s míg Magyarországon csökken a születésszám, addig a külföldön letelepedett fiatalok közt nő. Az LMP a köz- és felsőoktatás javításával, minőségi munkahelyek teremtésével, a többkulcsos adórendszer visszaállításával, járulékcsökkentéssel, állami bérlakásprogrammal, több bölcsődével, rugalmasabb foglalkoztatással és az egyszülős családok kiemelt támogatásával próbálná hazacsábítani a külföldön dolgozó fiatalokat.

Ha azonban reálisan nézzük, akkor persze látjuk, hogy erre nem sok esély van, 2011 óta folyamatosan nő a külföldön született gyerekek száma, azt mutatva, hogy a szülők hosszú távra rendezkednek be új lakóhelyükön. Minden szakértő biztos benne, hogy a valós gyerekszám külföldön még magasabb, mert a hivatalos adat csak azokat a csecsemőket rögzíti, akiknek szülei az adott ország magyar konzulátusán kérik a magyarországi anyakönyvezést is. Amikor azonban az apa vagy anya nem magyar, nem biztos, hogy igénylik a babának a magyar állampolgárságot, ráadásul a magyar párokat sem büntetik, ha egyáltalán nem, vagy csak évekkel a születést követően jelentik be a magyar hatóságoknak a kicsi létezését.

A fiatalok külföldi munkavállalása a gazdasági válság idején erősödött fel, 2014-ben már a gyermeket vállaló korosztály 7-8 százaléka élt más országban. Most ugyan erről nem jelent meg új adat, de biztosra vehető, hogy még többen vannak, hiszen 2010 minden idevágó statisztika erőteljes kivándorlási trendről árulkodik. Hetente 300 gyermek hazai anyakönyvezését kezdeményezik valamelyik konzulátuson, a legtöbbet Németországban és az Egyesült Királyságban.

Tovább szegényedtek a szegények
A kivándorlás főként megélhetési gondokra vezethető vissza, s ebből a szempontból nem sok jót ígér a GKI tegnap megjelent elemzése sem. Az Eurostat adataiból kiindulva ugyanis a gazdaságkutató megállapította, hogy a 2010-ben mért 20,2 százalékról 2016-ra 22,6 százalékra nőtt a magyar lakosság legjobban kereső 10 százalékának részesedése az összes jövedelemből és a többlet a legszegényebbeknél hiányzik. A társadalom legalsó tizede már csak a jövedelmek 3,3 százalékához jut hozzá, míg ez az arány 2010-ben még 4,2 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy 2006 óta ennek a majdnem egymilliós rétegnek mindössze 6 százalékkal nőtt az egy főre jutó – akkor 39 ezer 700 forintos havi jövedelme.

Szerző

Bíróságra készülnek a civilek

Állnak elébe a civilek a kormány által rövidesen elindítandó jogi eljárásoknak, de nem hajtják végre az őket „külföldi finanszírozásúnak" megbélyegző civil törvény előírásait – hangzott el az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet (EKINT) polgári engedetlenségről és civil bojkottról szóló, Átrium moziban nagy részvétel mellett megrendezett „gyorskonferenciáján".

Az ellenálló civilek ugyanis így rövidesen egy féltucat, különféle hazai és külföldi jogi fórumon adhatják majd elő a jogi érveiket – mondta Szabó Máté Dániel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakmai vezetője. „Ilyen értelemben racionális döntés az volt, hogy nem teszünk eleget a törvény előírásainak. Nem csinálunk mást, mint amit a saját ügyfeleinknek is mondanánk"- tette hozzá Szabó Máté Dániel. Pardavi Márta a Helsinki Bizottság vezetője szerint számukra morális kötelezettség is volt, hogy azok után, hogy kinyilvánították, hogy a civil törvény mind a hazai mind az európai jogokkal szembemegy, azok után ők sem fogadhatják el a törvényt magukra nézve kötelezőnek. Majtényi László az EKINT elnöke közölte: ha a helyzet odáig fajulna, hogy a hatalom a civil törvény miatt megszüntetne szervezeteket, úgy azok az EKINT jogi kereteiben tovább tudnak működni. A civil törvény ugyanis alapítványokra és az egyesületekre vonatkozik, míg az EKINT sok éve közhasznú Kft.-ként működik.

Somody Bernadette (EKINT) jogász előadta: a polgári engedetlenség mit írott jog ugyan tényleg nem létezik – ahogy ezt Orbán Viktor is állította – ám valóságban a bírói jogalkalmazás nagyon is figyelembe veszi a polgári ellenállást, mint a politikai szólásszabadság egyik formáját. Egy ilyen perben a bíróságnak kötelessége értelmezni a jogszabályt -így lesz majd a civil törvénnyel is – így kötelessége elküldeni azt alkotmánybíróságnak. „Egy ilyen procedúra végén nem születhet jogkorlátozó döntés – mondta Somody Bernadette - „A polgári engedetlenség ilyenformán egy eszköz, ami korrigálja a jogalkotó által elkövetett hibát."