Diktátorsimogatóvá vált a magyar külpolitika

Publikálás dátuma
2017.07.05. 21:39
Részlet Orbán Viktor videójából Forrás: Facebook
Gyomlálni sem rest Orbán Viktor, ha "különösen értékes vendég" érkezik hozzá - az idézőjeles szavakkal illette Orbán a Budapestre látogató Abdel-Fattáh esz-Szíszit. Sok-sok más diktátor után tehát az egyiptomi elnök is megkapta a tiszteletet. Eközben a gazdaságilag értékes európai, nyugati kapcsolatok hanyatlanak.

Igaz ugyan, hogy Orbán Viktor csak az egyiptomi elnöki karaván érkezése előtt húzogatta ki a fővárosi Vigadó előtti járda repedéséből előéktelenkedő gyomnövényt - derült ki a kormányfő Facebook-ra feltöltött imázsvideójából, ám Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök odahaza egészen máshogy gyomlál: emberi jogi szervezetek szerint Egyiptomban ma mindennapos az ellenzékiek, újságírók tömeges bebörtönzése, eltüntetése, a rezsim bíróságai pedig tucatjával hozzák a halálos ítéleteket.

Orbán Viktor gyomlálása 0:55-től:

Csakhogy esz-Szíszi ilyetén fogadtatása már csak az EU-ban számít szokatlannak, Budapesten nem. A külföldre sohasem utazó Kim Dzsongun Észak koreai diktátor és Ramzan Kadirov csecsen hadúr hiányzik ugyanis már csak Orbán Viktor diktátorgyűjteményéből: rajtuk kívül az eurázsiai kontinens összes önkényurát fogadta a magyar miniszterelnök, vagy kormányának valamely magas rangú tagja az elmúlt időszakban.

Diktátorok barátja lett Orbán
Megfagyó nyugati kapcsolatrendszerünk ellensúlyozása és a NER önigazolási kényszere egyaránt szerepet játszik abban, hogy az Orbán-kormány rendre látványosan fogadja az újdonsült, Európán kívüli partnereit – mondja lapunknak Lakner Zoltán politikai elemző. Miközben ugyanis nyugati, szövetséges országból már csak elvétve jön hozzánk vendég, a harmadik Orbán-kormány visszafogottság nélkül építi a kapcsolatait Európában teljesen szalonképtelen rezsimekkel és diktátorokkal.
Orbán beszédeiben a Nyugatot rendre hanyatlónak, problémás helynek mutatja be. Autoriter vagy éppen nyíltan diktátor harmadik világbeli szövetségeseit ellenben felmagasztalja, nem ritkán afféle „mintaállamnak” mutatja be, ahogyan ezt tette Szíszivel és Egyiptommal is. Lakner úgy véli, hogy mindez a NER önmeghatározásának is a része: „mi más értelmezésű demokrácia próbálunk lenni és a kormány ezeket a politikusokat is olyannak mutatná be, mint akik dacolnak a különféle világtrendekkel és saját országuk érdekeit képviselik. Végül az új partnereink látványos fogadtatásával a hagyományos szövetségeseink mára nagyon megritkult látogatásait is pótolni próbálja az Orbán-kormány” - vélte az elemző. A diktátor "haverok" fogadásáról és budapesti fogadtatásáról az európai, vagy nyugati vezetőkkel ellentétben könnyű összeállítást készíteni.

A Orbán-kormány 2014 előtt még a keleti nyitással és külpolitikai pragmatizmussal – értékelvűség helyett érdekelvűséggel – magyarázta, hogy sorra tiszteletüket tették mind a kínai mind pedig az arab piacokon, nem is beszélve a magyar kabinet közismert, 2010 utáni Putyin- és oroszbarát fordulatáról. Ám ezeknek a találkozók hangvétele többnyire nem lépett túl az európia diplomáciában bevett határokon. A 2012-es azeri baltás-botrány - az örmény iskolatársát itt álmában, baltával megölő Ramil Safarov kiadása Azerbajdzsánnak, ahol nemzeti hőst csináltak a gyilkosból – még szintén inkább csak afféle pillanatnyi malőrnek hatott a 2014 utáni időszakhoz képest.

A harmadik ciklusára azonban Orbán és kormánya, mondhatni teljesen elveszítette a gátlásait a harmadik világ diktátoraival szemben. Jellemző, hogy nemrégiben a kormányfő maga posztolta ki Facebook oldalára azt a fotót, amin az „egy út egy övezet” nevű pekingi munkaértekezleten Hszi Csin-Ping kínai miniszterelnök Orbánt, Vlagyimir Putyin orosz, Recep Tayyip Erdogan török, Alexander Lukasenka belorusz államfők - illetve diktátorok – színe elé vezeti.

Ám az utóbbi három évben gyakorlatilag egymásnak adták a kilincset Budapesten is a nyugati világban, különösen az Európai Unióban teljesen szalonképtelennek számító alakok, akik így rendre elmondhatták, hogy egy uniós ország fogadta őket.

A sort a közép-ázsiai nehézfiúk nyitották meg, így 2014-ben tette nálunk tiszteletét az államát korrupt családi gazdaságként vezető Ilham Aliyev azeri, és a személyi kultuszával Sztálint is messze leköröző Gurbanguly Berdimukhammedow türkmén diktátor – igaz, utóbbit csak Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök fogadta. 2015-ben viszont már maga Orbán vendégeskedett Nurszultan Nazarbajev kazah önkényúrnál, ahol uniós miniszterelnökként sikerült azt mondnia, hogy a magyarok Brüsszelben idegenek, ám Kazahsztánban otthon érzik magukat.

Az EU érdekeinek acélos képviselete másutt sem erőssége Orbánéknak: Szijjártó Péter külügyminiszter nemrég csapott a drogellenes harc jegyében halálosztagaival ezreket leölető Rodrigo Duerte filippin elnök kezébe, aki korábban a rá jellemző ékesszólással szimplán „kurvák gyermekeinek” nevezte az Európai Uniót amiért Brüsszel a kivégzések leállítására szólította fel az elnököt. „Együttműködni jöttünk, nem beavatkozni" – tette világossá Szijjártó a magyar irányvonalat.

A külkapcsolatokban egyébként is „érdekelvű pragmatizmust” követő Orbán-kormány itthon egyébként a kereszténység védelmezőjeként kíván föllépni, miközben 2011. óta udvarol Szaúd Arábiának, de a miniszterelnök megdicsérte Abdel-Fattah esz-Szíszit is, amiért megvédi a keresztényeket, dacára, hogy az ottani kopt keresztény kisebbséggel szemben is történnek atrocitások. Mindezt tetézhetik egyéb gesztusok: Orbán például szemrebbenés nélkül képes volt megkoszorúzni előbb a KGB-tisztből lett kazah diktátor Heydar Aliyev sírját, majd nemrégiben a Tienannen téren fejet hajtani a kommunista hősök emlékműve előtt, ott ahol a kínai rezsim 1989-ben brutálisan vérbe fojtotta a kínai diákok lázadását.

Orbán mondta...
2010-ben Viktor Fedorovics Janukovics ukrán államelnökről: „stabilizálja a régiót”
2015.-ben Kínáról: „a kínai modell kifejezetten egymás elfogadására épül”
2015-ben Kazahsztánról: „(...) származásunk alapján mégiscsak idegenek vagyunk ott, ha Brüsszelbe utazunk. Ott ugyanis nincsenek rokonaink. Ám, ha idejövünk, Kazahsztánban vannak rokonaink. Ez igencsak furcsa érzés (…)”
2015-ben Nurszultan Nazarbajev kazah diktátorról: „Figyeltük az ön döntését, hogy indul az elnökválasztáson, és úgy gondoljuk, hogy ezzel Kazahsztán stabilitása a jövőben is biztosítva van.”
2015-ben Szaúd Arábiáról: „Mi nem azért jövünk ide, hogy kioktassunk bárkit emberi jogokból vagy modern világfelfogásból. Mi azért jövünk ide, mert tiszteljük az arab kultúrát, és elismerjük azt, ahogyan ők berendezték és a világ egyik legsikeresebb részévé tették a saját világukat.”
2015-ben Iránról: „Nekünk, magyaroknak különleges élmény itt lennünk Teheránban. Egy nagy civilizáció központjában lehetünk"
2017-ben Oroszországról: „Magyarországon nem érezzük úgy, hogy Oroszország fenyegetné a biztonságunkat.”
2017-ban Erdogan diktatórikussá vált Törökországáról: „Magyarország kitart a barátai mellett, és Törökország oldalán áll”
2017.-ben Egyiptomról: „Egyiptom nemcsak egy közeli ország, hanem politikai értelemben a szomszédunk”


Semmiféle hasznot nem hoztak 

A magyar gazdaság számára semmiféle hasznot nem hoztak a "Keleti Nyitás" keretében a harmadik világ egyes diktatúráival kiépülő, szorosabb kapcsolatok - szögezte le Szentpéteri Nagy Richard politológus. Legfeljebb a magyar, illetve a kinti elit egyes tagjai számára lehet kifizetődő a közös üzletelés, ám az ország egésze számára semmiképpen. Az autoriter "partnerországok" számára Magyarország csak annyiban érdekes, hogy EU-tag és így felmutathatják, hogy egy uniós országgal baráti is kapcsolatokat ápolnak. Ugyanakkor Szentpéteri Nagy felhívta a figyelmet, hogy érdemes azt is megnézni, idő közben hány meghatározó nyugati politikus ejtette útba Magyarországot: jóval rövidebb ez a lista. Márpedig az Orbán-kormány újsütetű keleti fordulatával a magyar külpolitika ezer éves nyugati orientációjának mond ellent. "Sürgősen vissza kellene fordulni erről az útról" - mondta a politológus.

Közpénzből szépülnek az egyházi iskolák

Bruttó 22 milliárd forintot adna a kormány a Piarista Rend Magyar Tartományának öt iskola felújítására - derül ki egy kormánynak szóló előterjesztéséből. 

Az Indexhez eljutott dokumentum szerint a beruházások megvalósulása több mint 2 500 gyermek és tanuló számára megfelelő színvonalú nevelési-oktatási környezetet tesz elérhetővé.

Az Emmi által készített előterjesztés szerint azért van szükség ekkora támogatásra, mert "sem az intézmények maguk, sem a Piarista Rend Magyar Tartománya, a fenti intézmények fenntartója nem rendelkezik az érintett intézmények ingatlanjainak átfogó felújításához elegendő forrással". 

Szerző

Megszüntették az eljárást az aktivistát fenyegető csecsen ellen

Publikálás dátuma
2017.07.05. 20:04
Forrás: Youtube/168 Óra
Bűncselekmény hiányában megszüntette az eljárást Budapesti Rendőr-főkapitányság a Szabadság-téri orosz hősi emlékművet megdobáló aktivistával bocsánatkérő videót készíttető csecsen Magomed Daszajevvel szemben - írta meg a 24.hu. 

A rendőrség ugyanis nem talált bizonyítékot, hogy a csecsen vállalkozó kényszerítette volna a videóra Komáromy Gergelyt.

Mint ismert: Komáromy Gergő nyilvánosan, egy videóban kért bocsánatotSzabadság téri emlékmű megdobálása miatt, ám a civil aktivista azt is hozzátette, hogy felkereste egy Magyarországon élő csecsen férfi, aki azzal fenyegette, hogy - ha nem kér bocsánatot - ismer egy csomó embert, „akik másmilyenek, mint ő, és most teljesen fel vannak dúlva, és veszélyben vagyok én is meg a családom is” – mondta a 168 óra videójában.

Az ügyben Tényi István, a fel-és bejelentéseiről ismert magánszemély tett feljelentést kényszerítés gyanújával az V. Kerületi Ügyészségen.

A Magyarországon évek óta vállalkozóként dolgozó Daszajevvel szemben korábban a bevándorlási hatóság és a titkosszolgálatok is vizsgálatot indítottak, ám egyelőre nem tudni, hogy milyen eredménnyel.

vodka behozatalával foglalkozó grozniji férfi egyébként egy Budapesten élő, jól menő üzletember, több mint egy évtizede kapott letelepedési engedélyt Magyarországon. Magyar Nemzet korábban kiderítette, hogy Magomednek van egy magyar ügyvéd-üzlettársa is, aki több kormányzati pályázatot is nyert. A Lánchíd Rádiónak pedig korábban azt mondta a csecsen férfi, hogy van barátja a magyar parlamentben. A Fidesz erről semmit nem tud, de azt ígérték, mindenkit megvédenek. „Magyarország minden állampolgárát megvédi, és igyekszünk a határon túl is így járni, az üggyel kapcsolatban szeretnék egy idézettel válaszolni: a harcot, amelyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés” – reagált még áprilisban az emlékmű dobálására Hidvégi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Szerző