Röviden azt mondhatjuk, hogy az általunk írt képelemző program megpróbálja megtanulni, hogyan reprezentálja a szakember a tudást, vagyis mik azok a kulcsfontosságú jellemzők, amelyek a leginkább meghatározzák a döntéseit – magyarázta Horváth Péter, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetéhez tartozó Szintetikus és Rendszerbiológiai Egység tudományos főmunkatársa.
A tanulási folyamat végeredményeként a program alkalmassá válik arra, hogy potenciálisan új sejttípusokat fedezzen fel sok millió mikroszkópos kép többmilliárdnyi sejtje között – olyanokat, amelyek az elemzés klasszikus módszereivel valószínűleg rejtve maradnának az emberi szem elől. A minden eddiginél mélyrehatóbb, sejtszintű mikroszkópos adatelemzés persze nem jelenti azt, hogy a szakember idővel feleslegessé válna, hiszen a program által felfedezett új sejttípusok diagnosztikai és terápiás jelentőségének értékeléséhez továbbra is nélkülözhetetlen az emberi szaktudás.
Ígéretes eszköz a daganatok elleni küzdelemben
A kutatók a Zürichi Gyermekklinikával együttműködésben vizsgálják a szoftver gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit. Akut limfoid leukémiás betegektől származó vérmintákon hatvanféle hatóanyagot teszteltek (zömmel engedélyezett gyógyszereket, de preklinikai fejlesztés alatt álló vegyületeket is), és a gyógyszerhatást mikroszkópos képelemzéssel követték. Az eredmények azt mutatták, hogy a program megbízható képet adott arról, hogy a különböző hatóanyagok alkalmazása mellett milyen arányban élték túl a kezelést a leukémiás, illetve a csontvelői őssejtek. Ez lehetőséget ad a gyógyszeres kezelés optimalizálására úgy, hogy a rosszindulatúan átalakult fehérvérsejtek elpusztítása mellett a lehető legnagyobb mértékben védjék a csontvelői őssejteket.
A szegedi kutatók képelemző programját bemutató közleményt a rendszerbiológia területének egyik legrangosabb nemzetközi folyóirata, a Cell Systems tette közzé.
A teljes cikk itt olvasható.