CÖF - Jól teljesít a kamuvizsgán

Publikálás dátuma
2017.07.06 20:09
FOTÓ: Népszava
Ma is partnerként tekint a Kárpát-Haza Nemzetőrségre a Civil Összefogás Fórum (CÖF). Pedig az alapító már rég elismerte, hogy a szervezet kudarcba fulladt.

Igyekszünk hozzájárulni, hogy a kormánypárti Civil Összefogás Fórum (CÖF) képes legyen minél sikeresebben megtisztítani holdudvarát a nem létező szövetségesektől. Vannak is eredményeink. A közelmúltban például arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a CÖF még mindig együttműködő partnereként tünteti fel honlapján a Magyarországi Evangélikus Egyházat. Annak ellenére, hogy az evangélikusok országos irodája több mint egy évvel ezelőtt világossá tette: az egyház a „Civil Összefogás Fórummal sem szóban, sem pedig írásban nem kötött együttműködési, illetve partneri megállapodást”.

A Népszava cikkének megjelenése után a CÖF törölte partnerei sorából az evangélikus egyházat. Ugyanakkor akadna még tennivaló. A CÖF-fel együttműködő szervezetek listáján találjuk a Kárpát-Haza Nemzetőrséget is, amely Papp Lajos szívsebész kezdeményezésére jött létre 2007-ben (akkortájt, amikor a jobbikos Magyar Gárda). Csakhogy az alapító Papp Lajos 2012-ben maga számolt be arról, hogy a Kárpát-Haza Nemzetőrség „kudarcba fulladt”.

A „civil összefogás” már a reformátusokkal is megégette magát. A református zsinati iroda közölte, hogy „nem áll semmilyen hivatalos kapcsolatban a Civil Összefogás Fórummal (CÖF), így nem is vagyunk támogató szervezete". Azt, hogy a reformátusok is szerepelnek a támogatók között, Csizmadia László CÖF-vezető előbb az újságírói fantázia termékének minősítette. Majd – amikor szembesült azzal, hogy állításának az ellenkezője igaz – kihúzta a CÖF-ös listáról a református zsinati irodát. Csizmadia más szervezetekkel is kénytelen volt hasonlóan eljárni. Némelyik egyesület képviselője ugyanis (nem kis megrökönyödéssel) csak a sajtótól értesült arról, hogy támogatják a CÖF-öt. A partneri felsorolásból ennek hatására kikerült a Magyar Pumi Klub, az Ócsai Birkózókat Támogató Egyesület, a Magyar–Tadzsik Kulturális Kapcsolatok Egyesület, ahogyan a Rendészeti Kiképzők Szövetsége és – többek között – egy terézvárosi dalkör is.

A CÖF honlapján ma is felbukkanó polgári körök egy része esetében szintén erős kétségeink lehetnek. Miközben az interneten fellelhető híradások szerint a Pápai Polgári Kör például ma is működik, az egzotikus nevű Budai Családos Szeánsz Polgári Kör vagy a Magyar Zászló Polgári Kör régóta nem mutat életjelet. Pedig a CÖF-nek nem ártana tisztáznia, mi a valódi helyzet a polgári körökkel. A mozgalmat Orbán Viktor hívta életre, és ugyanő szorította háttérbe. A Klebesberg-kastély átadásakor azonban – mikor is „kivételes államférfiúnak” nevezte Horthy Miklóst – a kormányfő fontosnak tartotta, hogy külön köszöntse „polgári körös barátait”. Sosem lehet tudni: a Fidesz egyszer talán majd kérni fog tőlük valamit.

Nem külföldről támogatott
Az ellenzék lejáratására szánt kampányok és békemenetek szervezésére szakosodott CÖF tavaly rekord összeget, több mint félmilliárd forintot kapott az állami Magyar Villamos Művek Zrt.-től. Máskor a Fidesz pártalapítványa csorgatott hozzá tíz- és tízmilliókat. A közpénzek százmillióit elnyelő CÖF büszkén hirdeti, hogy „nem külföldről támogatott szervezet”. Saját esetében a CÖF nem szokott beszélni arról, hogy a pénzért cserébe valamilyen politikai elvárásnak kellene eleget tennie. Ilyesmivel csak a „külföldről támogatott”, átláthatóan működő, ám a kormánnyal kritikus szervezeteket vádolja. Csizmadia László nemrég még úgy vélte, hogy a – nagy tiltakozást kiváltó, megbélyegző – civil törvényt nem visszavonni, inkább szigorítani kellene. A CÖF most arra a felismerésre jutott, hogy a külföldről érkező támogatásokat „fontos tényezőknek” tekinti, amennyiben azok „nem a legitim kormányzás elleni fellépéseket, hanem Magyarország identitásának, szuverenitásának megőrzését, valamint a szubszidiaritás elvének kiterjesztését” szolgálják. A CÖF honlapján immáron nyilatkozni lehet arról, hogy a szervezetek „célszerűnek” tartják-e a civil törvényt. A magunk részéről nem zárnánk ki, hogy a kormány kifarolási kísérletének vagyunk tanúi.

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.