Meleg férfiak a Hír TV-n

Levetíti a Hír TV a Meleg Férfiak Hideg Diktatúrák című dokumentumfilmet vasárnap este 11 órakor, a Pride hetének utolsó napján.

A Takács Mária rendezte film hét férfi személyes élményei és titkosszolgálati akták segítségével azt mutatja be, milyen volt a rendszerváltás előtt melegként élni. A 2015-os filmet azért adja le a Hír TV, mert a szintén Simicska Lajos érdekeltségéhez tartozó Mahir nem vette fel az alkotók hirdetését, amelyben a történetüket megosztó meleg férfiakat kerestek. Az alkotók az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz fordultak, a tévé közös egyezségként vetíti le a filmet.

Szerző

Novellák a megállóban

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:48
A pályázatra beérkezett legjobb novellákat olvashatjuk a megállóban FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat győztes műveit olvashatjuk júliustól várakozás közben a busz- és villamosmegállókban. A JCDecaux pályázatára beérkezett novellák közül a legjobb hússzal Budapest több pontján találkozhat a közönség. Az első díjat Somogyi Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-magyar tanári szakos hallgatója nyerte el Katicabogár című novellájával. A második helyezést Orosz Adél kapta – aki tervezőgrafikusként váltott irodalomra, már kötete is jelent meg –, Kapcsolás című írásáért.

A harmadik helyezett Somogyi Boglárka (Somogyi Katalin testvére) lett Néha nem baj, hogy lerombolsz kicsit című írásával. A szerzők 300-200-100 ezer forintot is kaptak az elismerés mellett. A szövegek angol fordításban is olvashatóak, így a külföldiek is bepillantást nyerhetnek a magyar írók műveibe. A kihelyezett novellák a jcdecauxnovella.blog.hu oldalon olvashatóak magyarul, valamint a jcdecauxshortstories.blog.hu oldalon angolul, a közönségdíjas a két oldal szavazatai alapján kerül ki. „Nincs veszve semmi, ha ilyen tömegek vágynak rá, hogy dolgozzanak a nyelvvel, ha ennyi embert érdekel a történet, a magyar mondat, akkor van remény, akkor az irodalom nem a múlt önkifejezési formája” – mondta el Grecsó Krisztián, József Attila-díjas író, a zsűri elnöke.

Szerző

Budapesti fotós romantika

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:47
A pályázatra a fiók mélyén, vagy a családi fotóalbumban gondosan őrzött képeket vártak, Knoll Szilvia nyertes projektje FOTÓ: MO
A XX. század sokarcú fővárosi miliőjét mutatják be a „Budapest romantikája” fotópályázat nyertes képei.

Gyerekek, családi ebédek, kirándulások, járművek, öltözködési stílusok a XX. századból – mind-mind a Budapest romantikája fotópályázatra beérkezett képek témáját képezik, bemutatva a kort és körülményeket, amelyben készültek. A pályázatra Budapesten vagy Budapestről készült korábban még nem publikált, a fiók mélyén, vagy a családi fotóalbumban gondosan őrzött képeket vártak, amelyek közül több mint negyvenet állítottak ki a Városliget Café teraszán. Egy törékeny nő ül a Gellérthegy szélén, háttérben a Gellért fürdő, a Műegyetem, a Szabadság híd és a Duna.

„Persze, hogy kicsit giccshatár, mondhatjuk azt, hogy ez már kicsit sok a jóból, de a romantikának ez az egyik lényege, hogy nagyon nehéz azon a borotvaélen eldönteni, hogy az mennyire édes, vagy mennyire nem.” – értékelte a nyertes képet Saly Noémi a zsűri egyik tagja a díjátadón. Knoll Szilvia – aki a fődíj mellett egy különdíjat is kapott – nagypapája képeit küldte be a pályázatra, a törékeny nő a képen Szilvia nagymamája. A második helyezett kép Nagy Zsolté, amelyen a Fővárosi pavilonban tolongó tömeg látható, s mint azt Simonovics Ildikó divattörténész a díjátadón elmondta, a képről felismerhető az 1908 és 1910 közötti női kalapviselet is. A harmadik helyet és különdíjat Kozák Albert kapta, aki saját képeivel pályázott. Dobogós képe az ötvenegyes villamos végállomásánál készült 1975-ben, ahol akkor még egy gémeskút is állt. Saly Noémi szerint a kép különlegessége, hogy két homlokegyenest ellentétes világ találkozását mutatja be.

Különdíjat kapott továbbá Kovásznai Nóra, a közönségdíjas Búsi Sándor lett. Saly Noémi a pályázatot értékelve elmondta: „Nagyon fontos, hogy megőrződjenek a hétköznapjaink, főleg manapság, amikor az ember úgy törli le a telefonjáról a képeket, hogy nyoma sem marad. Nagy kérdés, hogy száz év múlva a mi utódaink majd mit fognak nézegetni.”

Barangolás a Fortepanon
Létezik egy online fotóarchívum, a Fortepan, ahol egy időskálán mozogva barangolhatunk az 1900-tól 90-ig terjedő időszak magyarországi képei között. Mivel az archívum önkéntes szerkesztők és segítők munkájára épül, így bárki beküldheti képeit, azzal a jelenlegi nyolcvanötezer képet tartalmazó gyűjteményt gyarapítva.



Szerző