Novellák a megállóban

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:48
A pályázatra beérkezett legjobb novellákat olvashatjuk a megállóban FOTÓ: TÓTH GERGŐ

Az Álljon meg egy novellára! nevű irodalmi pályázat győztes műveit olvashatjuk júliustól várakozás közben a busz- és villamosmegállókban. A JCDecaux pályázatára beérkezett novellák közül a legjobb hússzal Budapest több pontján találkozhat a közönség. Az első díjat Somogyi Katalin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem angol-magyar tanári szakos hallgatója nyerte el Katicabogár című novellájával. A második helyezést Orosz Adél kapta – aki tervezőgrafikusként váltott irodalomra, már kötete is jelent meg –, Kapcsolás című írásáért.

A harmadik helyezett Somogyi Boglárka (Somogyi Katalin testvére) lett Néha nem baj, hogy lerombolsz kicsit című írásával. A szerzők 300-200-100 ezer forintot is kaptak az elismerés mellett. A szövegek angol fordításban is olvashatóak, így a külföldiek is bepillantást nyerhetnek a magyar írók műveibe. A kihelyezett novellák a jcdecauxnovella.blog.hu oldalon olvashatóak magyarul, valamint a jcdecauxshortstories.blog.hu oldalon angolul, a közönségdíjas a két oldal szavazatai alapján kerül ki. „Nincs veszve semmi, ha ilyen tömegek vágynak rá, hogy dolgozzanak a nyelvvel, ha ennyi embert érdekel a történet, a magyar mondat, akkor van remény, akkor az irodalom nem a múlt önkifejezési formája” – mondta el Grecsó Krisztián, József Attila-díjas író, a zsűri elnöke.

Szerző

Budapesti fotós romantika

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:47
A pályázatra a fiók mélyén, vagy a családi fotóalbumban gondosan őrzött képeket vártak, Knoll Szilvia nyertes projektje FOTÓ: MO
A XX. század sokarcú fővárosi miliőjét mutatják be a „Budapest romantikája” fotópályázat nyertes képei.

Gyerekek, családi ebédek, kirándulások, járművek, öltözködési stílusok a XX. századból – mind-mind a Budapest romantikája fotópályázatra beérkezett képek témáját képezik, bemutatva a kort és körülményeket, amelyben készültek. A pályázatra Budapesten vagy Budapestről készült korábban még nem publikált, a fiók mélyén, vagy a családi fotóalbumban gondosan őrzött képeket vártak, amelyek közül több mint negyvenet állítottak ki a Városliget Café teraszán. Egy törékeny nő ül a Gellérthegy szélén, háttérben a Gellért fürdő, a Műegyetem, a Szabadság híd és a Duna.

„Persze, hogy kicsit giccshatár, mondhatjuk azt, hogy ez már kicsit sok a jóból, de a romantikának ez az egyik lényege, hogy nagyon nehéz azon a borotvaélen eldönteni, hogy az mennyire édes, vagy mennyire nem.” – értékelte a nyertes képet Saly Noémi a zsűri egyik tagja a díjátadón. Knoll Szilvia – aki a fődíj mellett egy különdíjat is kapott – nagypapája képeit küldte be a pályázatra, a törékeny nő a képen Szilvia nagymamája. A második helyezett kép Nagy Zsolté, amelyen a Fővárosi pavilonban tolongó tömeg látható, s mint azt Simonovics Ildikó divattörténész a díjátadón elmondta, a képről felismerhető az 1908 és 1910 közötti női kalapviselet is. A harmadik helyet és különdíjat Kozák Albert kapta, aki saját képeivel pályázott. Dobogós képe az ötvenegyes villamos végállomásánál készült 1975-ben, ahol akkor még egy gémeskút is állt. Saly Noémi szerint a kép különlegessége, hogy két homlokegyenest ellentétes világ találkozását mutatja be.

Különdíjat kapott továbbá Kovásznai Nóra, a közönségdíjas Búsi Sándor lett. Saly Noémi a pályázatot értékelve elmondta: „Nagyon fontos, hogy megőrződjenek a hétköznapjaink, főleg manapság, amikor az ember úgy törli le a telefonjáról a képeket, hogy nyoma sem marad. Nagy kérdés, hogy száz év múlva a mi utódaink majd mit fognak nézegetni.”

Barangolás a Fortepanon
Létezik egy online fotóarchívum, a Fortepan, ahol egy időskálán mozogva barangolhatunk az 1900-tól 90-ig terjedő időszak magyarországi képei között. Mivel az archívum önkéntes szerkesztők és segítők munkájára épül, így bárki beküldheti képeit, azzal a jelenlegi nyolcvanötezer képet tartalmazó gyűjteményt gyarapítva.



Szerző

Hitmagyarázat a párbeszéd jegyében

Publikálás dátuma
2017.07.06. 07:46
FOTÓ: VAJDA JÓZSEF
Izrael állam főrabbijának jelenlétében tartották meg a zsidó gondolkodást legautentikusabban ismertető Talmud új magyar fordításának bemutatóját, a kötet kiadását összefogás jellemezte.

Nagy napnak nevezte a tegnapit Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a Károly körúti Keren Or Központ zsinagógájában, ahol dugig telt az imaház azokkal, akik az új magyar Talmud-fordítás bemutatójára érkeztek. Köves azt is mondta, mindazok a sajtóképviselők és hívők, akik eljöttek a rendezvényre, jelenlétükkel is történelmet írtak, majd hozzátette: a Talmud újrafordítása azért is jelentős, mert a bemutatóig húsz év fordítás és lektorálás vezetett. Emlékeztetett rá, a Talmud a Tórához, a zsidóság szent könyvéhez írott magyarázatokat, vitákat és történeteket tartalmaz, valamint a zsidó gondolkodás bölcsője. A mostani fordítás kétkötetes, terjedelmét tekintve valamivel hosszabb ezer oldalnál. „A most lefordított tizenkilenc egység kicsivel több, mint egy cseppnyi ebből a nagy műből. Ha valaki csak azért veszi a kezébe, hogy belekóstoljon, az is remek, de a szöveg most először mutatja meg magyarul a jogi disputákat, ugyanakkor a Talmud mélységét is átadjuk” – fogalmazott a harmincnyolc éves ortodox rabbi.

Az EMIH gondozásában készült új Talmud-fordítás kapcsán tartott beszédében kiemelte, a zsidó nép az örök tanulást és tanítást tartja a legfőbb értéknek. Magyarországon háromszáz éves hagyománya van a Talmud-tanulásnak, a második világháborúig több száz Talmud-iskola működött, emlékeztetett rá. Mint mondta, noha a világháborút követően úgy tűnt, a magyarországi zsidó vallási-kulturális eredmények eltűnnek, jelenünket ezen a téren reneszánsz jellemzi. A rabbicsalád sarjaként felnőtt David Lau, Izrael állam főrabbija (édesapja, Israel Méir Lau szintén a zsidó állam főrabbija volt) kizárólag a kötetbemutatóra érkezett hazánkba, hangzott el a rendezvényen. Beszédében azt fogalmazta meg, hogy annak ellenére van értelme a művek könyvalapú kiadásának, hogy a társadalom jelentős része az internetet választja, ha információra, szórakozásra vágyik. „A zsidóság kultúrájában kiemelt szerepet kapott a könyv. Mellette szól az is, hogy az elektronikus formával szemben van egy tapintásbeli különbség, egyébként sábeszkor nem is nézhetnénk a számítógépmonitor kijelzőjét” – mondta Lau.

A Talmud-fordítás bemutatóján Köves Slomó többször hangsúlyozta, hogy remek párbeszéd jellemzi a zsidóságot és kereszténységet, azonban a Szentírás más értelmezése miatt kétezer éven keresztül konfliktus volt köztük. Soltész Miklós, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár is megerősítette az együttműködést, zsidó szervezetek és hívők mellett a magyar kormány is támogatta a munkát. A Talmud két hét múlva kerül kereskedelmi forgalmazásba, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége már kilenc évvel ezelőtt rendelt hatszáz példányt belőle, oktatási célra.