G20-csúcs, tüntetésekkel - A rendőrség erősítést kért (Videók)

Publikálás dátuma
2017.07.07. 13:39

KATTINSTON A KÉPRE A TÖBBIÉRT - FOTÓK: THOMAS LOHNES/GETTY IMAGES 

Heves tüntetések közepette elkezdődött péntek délelőtt Hamburgban a világ 19 legnagyobb fejlett és felzárkózó gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport csúcstalálkozója - adja hírül az MTI. A németországi városban éjszaka összecsaptak a rendőrök és a globalizációellenes tüntetők.  Reggel több személyautót és rendőrautót felgyújtottak a találkozó helyszíne - a hamburgi nemzetközi vásár és kongresszusi központ területe - közelében fekvő Altona nevű negyedben. A belvárosban pedig az Alster folyó partján tüntetők blokád alá vettek egy utcát, amely Donald Trump szállása és a találkozó helyszíne között húzódik.  A rendőrség vízágyúval oszlatta fel a blokádot, mert az utca az amerikai elnök egyik lehetséges útvonalának része. Donald Trumpnak és kíséretének végül egy hosszabb útvonalon, a belvárost megkerülve kellett eljutnia a tanácskozásra. 

Vízágyúval számoltak fel egy másik blokádot is, amelyet a vásárvároshoz vezető egyik utcán alakítottak ki az úttestet elfoglaló tüntetők. Délelőtt Hamburg belvárosában számos további ponton is erőszakos akciók történtek, globalizációellenes, szélsőbaloldali demonstrálók rendőröket támadtak meg, kirakatokat törtek be és gyújtogattak. Egy rendőrségi helikopterre tűzijátékrakétát lőttek ki, és nem sokkal találtak mellé. Délig legkevesebb 28 rendőr sebesült meg a zavargásokban.

Az  tüntetők célja a tanácskozás akadályozása és a bejutás a résztvevők védelmében elzárt területekre. Fennakadást ugyan nem sikerült elérniük, valamennyi delegáció rendben elért a helyszínre, de a csúcstalálkozó egyik kísérőrendezvényét ellehetetlenítették; Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter biztonsági okokra hivatkozva lemondta részvételét a G20 Global-Classroom (G20 globális osztályterem) nevű kezdeményezés pénteki fórumán, amelyen diákokkal beszélgetett volna.

A G20 csoport kétnapos tanácskozásának biztosítására nagyjából 20 ezer rendőrt vontak össze Hamburgban más tartományokból és külföldről. Azonban pénteken, a zavargásokkal eltelt éjszaka után a tartományi rangú Hansa-város rendőrsége sürgősen további segítséget kért, arra hivatkozva, hogy alábecsülte a helyzetet - jelentette hírportálján a Die Welt című lap.

A zavargások csütörtök este kezdődtek, amikor a G20 - Üdv a pokolban (G20 - Welcome to Hell) elnevezésű tüntetésen a rendőrség megpróbálta leválasztani a feketébe öltözött, és a német szabályokkal ellentétben maszkot viselő tüntetők csoportját - az úgynevezett fekete blokkot - a békés demonstrálók tömegétől. Helyszíni jelentések szerint először a rendőrök kezdtek erőszakot alkalmazni.

A helyzet a demonstráció után egyre inkább elmérgesedett, a fekete blokk aktivistái és a rohamrendőrök a város számos pontján összecsaptak. Az adatok reggeli összesítése alapján 111 rendőr megsebesült, 29 tüntetőt előállítottak, 15-öt őrizetbe vettek. A megsebesült tüntetők számát nem tartalmazza a rendőrségi statisztika.

Közben megkeződött a tanácskozás

A Húszak a tanácskozás első napján két munkaülést és egy munkaebédet tartanak. Elsőként a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemről, majd a munkaebéden a világgazdaság helyzetéről és a nemzetközi kereskedelemről tárgyalnak, végül a fenntartható fejlődés, az éghajlatváltozás és az energia ügyét veszik napirendre. Ez utóbbi ülésről Donald Trump amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök várhatóan hiányzik majd, mert akkor tartják első hivatalos kétoldalú megbeszélésüket.
A programot este koncert zárja Hamburg új hangversenyközpontjában, az Elbphilharmonie-ban. A terrorizmus elleni harc ügyében az adatok egymás közti megosztásáról és a terrorista szervezetek pénzügyi támogatásának megakadályozásáról tárgyalnak.

Gazdasági ügyekben a pénzügyi rendszer szabályozásai kérdéseit tekintve német sajtóértesülések szerint teljes az egység a csoport tagjai között, a tanácskozás zárónyilatkozatának ez a része így el is készült.  A nemzetközi kereskedelem témája viszont továbbra is erősen vitatott. A konfliktust most éppen az okozza, hogy a Fehér Ház nemzetbiztonsági okokra hivatkozva új vámok vagy mennyiségi korlátozások bevezetését fontolgatja az importált acél esetében, ami példátlan lépés lenne a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) megalapítása, 1995 óta. Az amerikai intézkedés EU-s vállalkozásokat is sújtana. Ezzel kapcsolatban Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a tanácskozás előtt tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: az EU néhány napon belül ellenintézkedésekkel válaszol, ha Washington az acélipar uniós szereplőit sújtó döntést hoz.

A délutáni munkaülés témájával sincs teljes egyetértés, miután Donald Trump bejelentette, hogy hazája kilép a párizsi klímaegyezményből. Német értesülések szerint Trump elszigetelődött, a csoport többi 19 tagja mind ragaszkodik az éghajlatváltozás megfékezését célzó erőfeszítések nemzetközi összehangolásáról szóló megállapodáshoz. Pénteken, a tanácskozás előtt a legnagyobb feltörekvő országok - angol nevük kezdőbetűi alapján BRICS-nek nevezett - csoportja, azaz Brazília, Dél-Afrika, India, Kína és Oroszország is a párizsi egyezmény végrehajtását szorgalmazta, és kiállt a nyitott és méltányos kereskedelmi rendszer mellett.

A viták miatt előfordulhat, hogy a csúcstalálkozókat 2008 óta évente tartó G20 csoport történetében először a vezetők zárónyilatkozat elfogadása nélkül fejezik be értekezletüket, mert a dokumentumot a hagyományok szerint egyöntetű támogatással kell elfogadni. Az első nap számos kétoldalú megbeszélést is tartanak a tanácskozás alkalmából. A legnagyobb érdeklődés Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozóját övezi. A Húszak a tanácskozás második, befejező napján, szombaton a többi között a migrációról, Afrika fejlődésének támogatásáról és a nők munkaerőpiaci helyzetéről tárgyalnak.

A tüntetések aktuális állapota:

Andy Grote hamburgi belügyi szenátor - a tartományi kormány közbiztonsági ügyekért felelős tagja - kora délutáni sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a zavargások intenzitása a reggeli és délelőtti órákhoz képest csökkent. Az összecsapásokban legkevesebb 45 ember rendőr megsebesült, 15 tüntetőt őrizetbe vettek.



Szerző

A civil elment egy workshopra, és a börtönben kötött ki

Publikálás dátuma
2017.07.07. 12:57
Németország, Berlin - Még májusban tüntettek aktivisták, köztük a Riporterek Határok Nélkül és az Amnesty International munkatá
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökországban őrizetbe vettek 10 jogvédőt, azzal a gyanúval, hogy terrorszervezethez tartoznak - tudósít az Euronews.

A civilek egy digitális biztonságról szóló workshopon vettek részt szerdán, Büyükada szigetén, Isztambul mellett. Az őrizetbe vettek között van Idil Eser, az Amnesty International törökországi igazgatója. A nemzetközi jogvédő szervezet szerint megtagadták tőlük az ügyvédet, amihez a rendőrségnek 24 órán keresztül joga van.

Az Amnesty International főtitkára szerint a jogvédők őrizetbe vétele rávilágít arra, milyen körülmények között működnek a civilek Törökországban.Salil Shetty a hatalommal való visszaélés abszurd példájának nevezte a történteket, hangsúlyozva, hogy ez durva támadás a török civil szervezetek ellen. Hozzátette, hogy a világ vezetőinek föl kell emelniük ez ellen a szavukat a G20- csúcson, amelyen Erdogan elnök is részt vesz.

Idilt alig egy hónappal azután vették őrizetbe, hogy a hatóságok letartóztatták az Amnesty török elnökét. Taner Kilic azóta is fogságban van.A törökországi rendkívüli állapot miatt bevezetett rendelet alapján hét napig lehet valakit előzetesben tartani, amit az ügyész kérésére további egy héttel lehet meghosszabbítani.

Az Európai Unió bővítése biztosa, Johannes Hahn épp Ankarában tárgyal. Mint mondta, nem kapott kielégítő választ arra, hogy miért tartják fogva a jogvédőket. Hozzátette, hogy Törökországnak tiszteletben kell tartania a jogállamiságot.

A jogvédők szabadon bocsátására szólította fel Törökországot az ET

Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa pénteken felszólította a török hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon az Amnesty International törökországi szervezetének vezetőjét és hét másik jogvédőt, akit az előző napon vettek őrizetbe. A lett emberi jogi biztos "rendkívül súlyos" aggodalmát fejezte ki a csütörtöki őrizetbe vételek miatt, illetve arra sürgette Ankarát, hogy hagyjon fel a civil társadalom munkájába való önkényes beavatkozással. Egyre gyakoribb jelenség Törökországban, hogy büntetőeljárást indítanak emberi jogvédők ellen olyan tevékenységek miatt, amelyeknek védelmet kellene élvezniük az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmében - írja közleményéban az uniós biztos. Törökországban a tavaly nyári sikertelen puccskísérlet óta Recep Tayyip Erdogan államfő megszilárdította hatalmát és óriási tisztogatást hajtott végre a teljes államapparátusban. Körülbelül 50 ezer embert őrizetbe vettek őrizetbe. 

Szerző
Frissítve: 2017.07.07. 14:18

Többen meghaltak egy oroszországi bányában

Sújtólégrobbanás történt egy bányában az oroszországi Norilszkban, hárman meghaltak, néhányan megsérültek, 151 embert kimenekítettek - közölték pénteken a kelet-szibériai Krasznojarszki terület hatóságai.

A tájékoztatás szerint a Zapoljarnij bányában, 490 méteres mélységben 165-en dolgoztak. Százötvenegy embert a felszínre hoztak, tízen a mentési munkálatokban segédkeznek. Ez utóbbiak a bánya biztonságos részén tartózkodnak.

A helyszínen négy bányamentő alakulat dolgozik. Az előzetes adatok szerint az aknamélyítő munkálatok során berobbant a bánya légterébe került metángáz. Az Interfax hírügynökség a katasztrófavédelem forrásaira hivatkozva azt írta, hogy megszakadt a kapcsolat a robbanás közelében dolgozó öt bányásszal. További hét ember tartózkodási helyét felderítették, hamarosan kimenekítik őket.

Szerző