Zuhanyzóról álmodik a nógrádi „peremgyerek”

Publikálás dátuma
2017.07.08 07:05
Bajvívás az udvaron FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Kilencven hátrányos helyzetű kisgyerek nyaralhatott Nógrádban ingyen egy hétig: legtöbben életükben itt használtak először kiépített fürdőszobát, s meglepődtek, mert egy nap hatszor kaptak enni.

Kukorica, bab, mogyoró, szárított csipkebogyó – ebből készül az epertorta, persze „játszásiból” a Nógrád megyei ráróspusztai ifjúsági központban, amely a Példakép tábornak adott helyet. A lányok, akikkel a virtuális epertortát sütjük, eljátszanak akár egy kis fazék babszemmel is. Nincsenek nagy vágyaik, nem kell nekik beszélő plüsselefánt vagy helikopteres Barbie. A babaarcú Ongai Anita leginkább most arról álmodik, hogy hazamehet Nógrádszakálra, és végre újra együtt lehet az édesanyjával, meg a három testvérével. Még sosem volt távol tőlük ilyen hosszú időre – egy hétre –, s az első napot végigsírta, annyira hiányzott neki a család. A Szécsényben élő Oláh Klaudia talpraesettebbnek tűnik, látszik, hogy ő valóban próbált erőt meríteni a táborból, amely azt igyekezett sugallni nekik: ha nehezen is, de ki lehet törni a peremlétből. A most negyedik osztályos kislány színésznő szeretne lenni, s azt mondja, vagy Pesten, vagy a Harvardon tanulja majd a szakmát. De az is lehet, hogy sztársminkes lesz, akár a nővére – teszi hozzá.

- Hol dolgozik a nővéred? - kérdezzük.

- Hát Salgótarjánban, oda megyek a jövő héten, ő vigyáz majd rám – feleli.

- S milyen sztárokat sminkel a testvéred Salgótarjánban?

- Nem tudom – válaszolja, majd kisvártatva hozzáteszi, hogy Győzike feleségét..., őt például igen. Klaudia közli, hogy azért szeretne színész lenni, mert a színészek szépek, okosak és jók, s hogy olyan sorozatokban játszhasson, mint a Violetta. Bárgyún nézhetünk, mert megbocsátón feleli: akármilyen sorozatban szívesen részt venne, ha nagy lesz. Megtudjuk még, hogy édesapja házépítő Pesten – vagyis segédmunkásként dolgozik építkezéseken, derül ki, amikor pontosítunk –, édesanyja pedig otthon van táppénzen.

A legtöbb gyereknek, közmunkások a szülei. Márkónak is, akivel később mézeskalácsot festünk együtt, s a szívsütemény közepére kérésére odaírjuk tojáshabbal, hogy „apa” és „anya”. A testvéreiét nem kell, nem férnének ki. Márkó hegesztő vagy szakács szeretne lenni, de ha most azonnal kellene választania, inkább ez utóbbi lenne, talán nem véletlenül: a táborban vendégül látták Oláh Gergely salgótarjáni mesterszakácsot; aki megmutatta nekik, milyen gusztusosan lehet feldíszíteni akár a legegyszerűbb ételeket, vagy milyen „cuki” a görög saláta. Ő is egy példakép volt azok közül, akiket az idei, sorrendben immár hatodik alkalommal rendezett táborba meghívtak a szervezők. Korábban jöttek orvosok, tűzoltók, rendőrök, volt náluk sportoló, asztalos, jogász, s az idén vendégül látták az énekes Radics Gigit is, aki a környékről, a szlovák határhoz közeli Endrefalváról származik, miként a táborlakók közül is jó néhányan.

Az országnak ezen a peremvidékén nemcsak a romák élnek hátrányos körülmények között: munkalehetőség híján szinte mindenki szegény. Saját erejükből nemigen nyaralnak az itteni családok, így már annak is örülnek, ha a gyerekek egy-egy hétre kiszakadhatnak a szerény körülmények közül.

A Példakép tábort a bajor CSU-hoz köthető Hanns Seidel Alapítvány finanszírozza évről évre. Fő profiljuk a felnőtt továbbképzés, de 2010 óta bekapcsolódnak a roma felzárkóztatásba is – mondja Fixl Renáta, az alapítvány itteni képviselője. Részben nekik köszönhető a Roma Szakkollégiumok működése, de hat éve „kijárták”, hogy gyerekprojekteket is indíthassanak – ez lett a ráróspusztai tábor. Minden évnek más a tematikája: az önkéntesség, a tolerancia, a munka világa vagy épp a népek barátsága is volt már téma. A pénzzel való bánásmód minden évben jelen van, Varga Krisztina táborvezető szerint azért, hogy az élet dolgaira készítsék fel a gyerekeket. Minden jó feladatért, minden szépen kitakarított szobáért, udvarias mondatért példakép-tallért kapnak, amelyet a tábor végén elkölthetnek, valódi ajándékokra, írószerre vagy épp plüssállatra, bizsura váltva be a papírpénzt. Volt olyan gyerek, aki szinte stresszes állapotba került attól, hogy mennyi mindent megvehet. „Életre nevelési céllal” az összegyűjtött tallérok 30 százalékát előbb levonják tőlük „rezsire”, s csak a fennmaradó hetven százalékot lehet elkölteni, hisz az áram, a víz, a villany, az étkezés az életben is pénzbe kerül. Akadt kisfiú, akinél eltört a mécses, amikor az öt százaléknyi „vízdíjat” levonták tőle, azt mondta, ez nem igazságos, hisz sokkal kevesebbet fürdött, mint a többiek. Ami egyébként nagy szó, mert itt a zuhanyzás volt az egyik legnagyobb sláger: azokban a komfort nélküli, faluszéli lakásokban, ahonnét ők jöttek, csak álom a mások számára hétköznapi kényelmi szolgáltatás. Jellemző az is, hogy ezek a nyolc-tízévesek a családjuk minden tagját meg akarták lepni valamilyen aprósággal, sokan pedig játékok helyett inkább írószerekre, tolltartóra vagy épp rajztömbökre váltották a tallért. Azt mondták, milyen jó, legalább szeptemberben erre nem kell költeni az anyjuknak, és így több marad ételre.

2017.07.08 07:05

Máshol már leszerepelt az MKB szoftvere

Publikálás dátuma
2018.08.22 06:00

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Az MKB Bankban frissen bevezetett Flexcube rendszert korábban két Magyarországon is működő bank megvásárolta már, de a Népszava információi szerint mindkét esetben súlyos problémák voltak vele. Erről az MKB vezetői is tudhattak.
Öt napra bezárt június 29-én az MKB Bank és az online szolgáltatások sem voltak elérhetőek, mert a pénzintézetben a teljes informatikai rendszert lecserélték. Bár a bank július 5-én közleményben azt tudatta, hogy az átállás sikeres volt és minden az előzetes terveknek megfelelően történt, néhány nappal később az Azenpenzem.hu szakportál mégis arról számolt be, hogy számos olvasójuk jelezte: azóta sem tudja megfelelően használni a bank szolgáltatásait, például nem tud pénzt utalni. Ezért július 18-án a bank vezetői sajtótájékoztatót tartottak, ahol Kovács Larissza, a bank „ügyfélélmény igazgatója” azt mondta, csak kevés számú hibajelentés érkezett hozzájuk, de ezeket is már megoldották, és volt „néhány elszigetelt bejelentés” (hogy ez pontosan mit jelent, az nem derült ki a tudósításokból), amin akkor még dolgoztak. Ehhez képest a 24.hu még hetekkel később is azt írta, hogy olvasóik rendszeres problémákról számolnak be, volt aki nem tudott pénzt felvenni a vállalkozói számlájáról az ATM-terminálból, más pedig azt írta: a beérkező utalásainak csak az összegét látja, hogy honnan jön a pénz, azt nem. Az elmúlt napokban banki és az MKB rendszerét ismerő informatikai szakemberrel is beszéltünk a működési zavarok lehetséges okairól. A megkérdezettek hangsúlyozták, hogy egy olyan informatikai váltás, amire az MKB vállalkozott, minden bank esetében kritikus helyzetet jelent, mert olyan mennyiségű adatot kell exportálni egyik rendszerből a másikba, hogy azt előzetesen teljeskörűen tesztelni egyszerűen nem lehet, így sok minden élesben történik a váltás során. Forrásaink szerint ugyanakkor az MKB által megvásárolt Flexcube rendszerrel már korábban is adódtak problémák és ez nem volt ismeretlen a hazai bankszektor egyetlen vezetője előtt sem. Egy forrásunk szerint két Magyarországon is működő bank használta a Flexcube-ot évekkel ezelőtt, de végül mindkét pénzintézet vezetői úgy döntöttek, hogy inkább megszabadulnak tőle, mert folyamatos problémákkal szembesültek. - A banki informatika az egyik legbonyolultabb rendszer még az informatikán belül is, ez tény, de így is olyan mennyiségű hibával szembesültünk, hogy végül a váltás mellett döntöttünk - mondta egy forrásunk. Ő a következő példával illusztrálta a helyzetet: egy 25 évre megkötött lakáshitel szerződésnél a bank informatikai rendszerének a kamatok és egyéb költségek alapján 25 évre előre ki kell tudnia számolnia a havi törlesztőrészleteket, majd a törlesztések beérkezésével ezt folyamatosan újrakalkulálni, ha esetleg elmaradás vagy éppen túlfizetés van. Ezek az informatikai műveletek a bankfiókok zárása és a másnapi nyitás között történnek meg, azonban informátorunk szerint előfordult, hogy az említett rendszer egyszerűen nem volt képes időre végezni, így reggel késve tudtak csak kinyitni. Igaz, forrásunk azt is hozzátette, hogy ez még az említett Flexcube rendszer egy korábbi változata volt, azóta nyilván történtek fejlesztések a rendszeren. Egy informatikai cég vezetője azt mondta, egy ilyen nagyságrendű váltás-fejlesztés egy MKB szintű bank esetében nagyságrendileg 80 és 120 millió dollár (22,7-34 milliárd forint) közötti összegbe kerül, ő úgy becsüli, a bank az új rendszerre körülbelül 50 milliót költhetett.
2018.08.22 06:00
Frissítve: 2018.08.22 06:00

"Okos" kormány-multi-kézfogás

Publikálás dátuma
2018.08.21 21:08

Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
Teljes immáron az összhang az Orbán-kabinet és az Elmű-ÉMÁSZ között – derült ki a Fidesz által korábban oly sokat támadott, német hátterű áramcsoport öt fővárosi „okososzlopának” keddi átadása során. 
Kaderják Péter, az innovációs és technológiai tárca energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára, illetve Marie-Theres Thiell, az Elmű-ÉMÁSZ elnöke egyaránt azt hangsúlyozta, hogy a fejlesztés illeszkedik a kormányzat innovációs, környezetvédelmi és vállalkozásfejlesztési elképzeléseihez. A ferencvárosi Lechner Ödön fasorra telepített oszlopok a közvilágítás mellett alkalmasak többek között e-autók – egyelőre ingyenes – gyorstöltésére, tér- és forgalomfigyelésre, időjárás-, levegőminőség- és napsugárzásmérésre, sugároznak wifit, van rajtuk vészjelzőgomb és egy, akár hirdetések elhelyezésére alkalmas ledtábla is. Az oszlop a fővárosi hátterű BDK Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. tulajdona, a beruházó az Elmű-ÉMÁSZ, a szállító a magyar Hofeka, közreműködött a Netvisor és a Vodafone. Az öt oszlop ára körülbelül ötvenmillió forint, a megtérülési lehetőségeket még vizsgálják – tudtuk meg Jászay Tamás vállalatfejlesztési igazgatótól. A sok dicséretbe rejtve Kaderják Péter bejelentette: az Innovációs és Technológiai Minisztériumon (ITM) belül létrehozzák az Energetikai Innovációs Tanácsot, ahhoz kapcsolódó pedig innovációs alprogramokat alkotnak, többek között az áramtárolás, a napenergia-, biomassza- és földhő-erőforrások hasznosítása, az energetikai ügyintézés informatikája, illetve a fogyasztók „piaci részvétele” ösztönzése témakörében. Az okososzlopok telepítése a BDK 7 ezer fővárosi lámpa ledesítését célzó programjának része – jelentette be Papp Zoltán, a BDK ügyvezetője. Az elektromos autók töltésének jövőbeni költségére vonatkozó kérdés kapcsán Marie-Theres Thiell megjegyezte: várják az erre vonatkozó törvényt, amit az ITM az ősz végére ígért. Addig töltőállomásaikon várhatóan továbbra is ingyenes lesz a töltést, amire egy fajta befektetésként tekintenek. Kaderják Péter szintén nem tartotta fenntarthatónak az elektromos töltéssel kapcsolatos jelenlegi, tisztázatlan helyzetet, amin a maguk részéről a szabályozás eszközeivel igyekeznek változtatni. Céljuk az átlátható, kiszámítható, a befektetők számára kiszámítható jogi környezet kialakítása – fogalmazott. (E megjegyzéseket akár megszokottnak is nevezhetnénk, ha nem mutatnának hangsúlyaikban éles ellentétet a Fidesz korábbi rezsikampányaival.) Az Elmű-ÉMÁSZ országszerte immáron közel száz, nyilvános ,illetve bárki által megközelíthető elektromosautó-töltőt üzemeltet – közölte kérdésünkre Jászay Tamástól.
2018.08.21 21:08
Frissítve: 2018.08.21 21:10