Zuhanyzóról álmodik a nógrádi „peremgyerek”

Publikálás dátuma
2017.07.08 07:05
Bajvívás az udvaron FOTÓK: MOLNÁR ÁDÁM
Fotó: /
Kilencven hátrányos helyzetű kisgyerek nyaralhatott Nógrádban ingyen egy hétig: legtöbben életükben itt használtak először kiépített fürdőszobát, s meglepődtek, mert egy nap hatszor kaptak enni.

Kukorica, bab, mogyoró, szárított csipkebogyó – ebből készül az epertorta, persze „játszásiból” a Nógrád megyei ráróspusztai ifjúsági központban, amely a Példakép tábornak adott helyet. A lányok, akikkel a virtuális epertortát sütjük, eljátszanak akár egy kis fazék babszemmel is. Nincsenek nagy vágyaik, nem kell nekik beszélő plüsselefánt vagy helikopteres Barbie. A babaarcú Ongai Anita leginkább most arról álmodik, hogy hazamehet Nógrádszakálra, és végre újra együtt lehet az édesanyjával, meg a három testvérével. Még sosem volt távol tőlük ilyen hosszú időre – egy hétre –, s az első napot végigsírta, annyira hiányzott neki a család. A Szécsényben élő Oláh Klaudia talpraesettebbnek tűnik, látszik, hogy ő valóban próbált erőt meríteni a táborból, amely azt igyekezett sugallni nekik: ha nehezen is, de ki lehet törni a peremlétből. A most negyedik osztályos kislány színésznő szeretne lenni, s azt mondja, vagy Pesten, vagy a Harvardon tanulja majd a szakmát. De az is lehet, hogy sztársminkes lesz, akár a nővére – teszi hozzá.

- Hol dolgozik a nővéred? - kérdezzük.

- Hát Salgótarjánban, oda megyek a jövő héten, ő vigyáz majd rám – feleli.

- S milyen sztárokat sminkel a testvéred Salgótarjánban?

- Nem tudom – válaszolja, majd kisvártatva hozzáteszi, hogy Győzike feleségét..., őt például igen. Klaudia közli, hogy azért szeretne színész lenni, mert a színészek szépek, okosak és jók, s hogy olyan sorozatokban játszhasson, mint a Violetta. Bárgyún nézhetünk, mert megbocsátón feleli: akármilyen sorozatban szívesen részt venne, ha nagy lesz. Megtudjuk még, hogy édesapja házépítő Pesten – vagyis segédmunkásként dolgozik építkezéseken, derül ki, amikor pontosítunk –, édesanyja pedig otthon van táppénzen.

A legtöbb gyereknek, közmunkások a szülei. Márkónak is, akivel később mézeskalácsot festünk együtt, s a szívsütemény közepére kérésére odaírjuk tojáshabbal, hogy „apa” és „anya”. A testvéreiét nem kell, nem férnének ki. Márkó hegesztő vagy szakács szeretne lenni, de ha most azonnal kellene választania, inkább ez utóbbi lenne, talán nem véletlenül: a táborban vendégül látták Oláh Gergely salgótarjáni mesterszakácsot; aki megmutatta nekik, milyen gusztusosan lehet feldíszíteni akár a legegyszerűbb ételeket, vagy milyen „cuki” a görög saláta. Ő is egy példakép volt azok közül, akiket az idei, sorrendben immár hatodik alkalommal rendezett táborba meghívtak a szervezők. Korábban jöttek orvosok, tűzoltók, rendőrök, volt náluk sportoló, asztalos, jogász, s az idén vendégül látták az énekes Radics Gigit is, aki a környékről, a szlovák határhoz közeli Endrefalváról származik, miként a táborlakók közül is jó néhányan.

Az országnak ezen a peremvidékén nemcsak a romák élnek hátrányos körülmények között: munkalehetőség híján szinte mindenki szegény. Saját erejükből nemigen nyaralnak az itteni családok, így már annak is örülnek, ha a gyerekek egy-egy hétre kiszakadhatnak a szerény körülmények közül.

A Példakép tábort a bajor CSU-hoz köthető Hanns Seidel Alapítvány finanszírozza évről évre. Fő profiljuk a felnőtt továbbképzés, de 2010 óta bekapcsolódnak a roma felzárkóztatásba is – mondja Fixl Renáta, az alapítvány itteni képviselője. Részben nekik köszönhető a Roma Szakkollégiumok működése, de hat éve „kijárták”, hogy gyerekprojekteket is indíthassanak – ez lett a ráróspusztai tábor. Minden évnek más a tematikája: az önkéntesség, a tolerancia, a munka világa vagy épp a népek barátsága is volt már téma. A pénzzel való bánásmód minden évben jelen van, Varga Krisztina táborvezető szerint azért, hogy az élet dolgaira készítsék fel a gyerekeket. Minden jó feladatért, minden szépen kitakarított szobáért, udvarias mondatért példakép-tallért kapnak, amelyet a tábor végén elkölthetnek, valódi ajándékokra, írószerre vagy épp plüssállatra, bizsura váltva be a papírpénzt. Volt olyan gyerek, aki szinte stresszes állapotba került attól, hogy mennyi mindent megvehet. „Életre nevelési céllal” az összegyűjtött tallérok 30 százalékát előbb levonják tőlük „rezsire”, s csak a fennmaradó hetven százalékot lehet elkölteni, hisz az áram, a víz, a villany, az étkezés az életben is pénzbe kerül. Akadt kisfiú, akinél eltört a mécses, amikor az öt százaléknyi „vízdíjat” levonták tőle, azt mondta, ez nem igazságos, hisz sokkal kevesebbet fürdött, mint a többiek. Ami egyébként nagy szó, mert itt a zuhanyzás volt az egyik legnagyobb sláger: azokban a komfort nélküli, faluszéli lakásokban, ahonnét ők jöttek, csak álom a mások számára hétköznapi kényelmi szolgáltatás. Jellemző az is, hogy ezek a nyolc-tízévesek a családjuk minden tagját meg akarták lepni valamilyen aprósággal, sokan pedig játékok helyett inkább írószerekre, tolltartóra vagy épp rajztömbökre váltották a tallért. Azt mondták, milyen jó, legalább szeptemberben erre nem kell költeni az anyjuknak, és így több marad ételre.

2017.07.08 07:05

323,53 forinton az euró

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:52
Illusztráció: Shutterstock
Fotó: Shutterstock/
Erősödött a forint a bankközi piacon a főbb devizákkal szemben hétfő este a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése 323,53 forintra csökkent este háromnegyed hétre a reggel hét órakor jegyzett 324,27 forintról. Az euró hétfőn 323,37 és 324,39 forint között mozgott. A svájci frank árfolyama 287,71 forintról 285,77 forintra, a dolláré pedig 276,08 forintról 274,98 forintra csökkent. 
Szerző
2018.09.24 19:52

Sertéspestis: 4000 disznót vághatnak le Belgiumban

Publikálás dátuma
2018.09.24 19:50
A kép illusztráció
Fotó: Shutterstock/
Kilenc fertőzött vaddisznó miatt 630 négyzetkilométer minden sertését halálra ítélnék. Az Európai Bizottság üdvözölte a döntést.
Denis Ducarme belga agárminiszter javaslata alapján azon a mintegy 630 négyzetkilométeres területen, ahol szeptember közepén és azt követően a betegséget hordozó vaddisznókat találták, egészségi állapotuktól függetlenül minden sertést levágnának - írja az MTI. "Noha több ezer sertésről van szó, kivételes intézkedést kell hozni egy katasztrófa elkerülése és a belga húsexport védelme érdekében" - fogalmazott Ducarme.
A döntésre azt követően került sor, hogy az afrikai sertéspestis miatt Dél-Korea, Kína, Fehéroroszország, a Dél-Afrikai Köztársaság, Tajvan, Mexikó, a Fülöp-szigetek, Japán és Szingapúr a sertéshúsra, Ukrajna és Szerbia a sertéshús mellett más hústermékekre is embargót vezetett be azt követően, hogy kilenc afrikai sertéspestises vaddisznót találtak Belgium dél-keleti, Luxemburggal határos régiójában.
Az embargót bevezető országok közül Kína és Dél-Korea a belga sertéshúsexport mintegy 45 százalékát vásárolta.
Belgiumban mintegy 6 millió sertés tartanak, és ezzel az uniós országok között a nyolcadik helyen áll. A legtöbb sertést, a teljes belga állomány 93 százalékát Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű tartományában tartják, vágóhídjain több mint egymillió tonna sertéshúst dolgoznak fel évente. A hús mintegy kétharmadát szállítják külföldre.
Az Európai Bizottság üdvözölte a döntést, amely véleményük szerint az egész európai húsiparra nézve kedvezően hat majd. Anca Paduraru bizottsági szóvivő egy brüsszeli sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az intézkedéssel "a belga hatóságok helyes döntést hoznak". Hozzátette,
a sertéspestis elleni küzdelem uniós prioritásnak kell lennie, ugyanis a betegség az egész kontinens gazdasága számára fenyegetést jelent.
A belga sertéshúsnak az unió piacain mintegy 5 százalékos a részesedése. A teljes belga sertéshúsexport értéke tavaly elérte az 1,27 milliárd eurót.
Belgium egy héttel ezelőtt 63 ezer hektárra kiterjedően fakitermelésre és erdőjárásra vonatkozó tilalmat vezetett be az érintett régióban. Célja, hogy a vaddisznók ne riadjanak meg, és ne vándoroljanak át más területekre, vagy akár a szomszédos Németországba, vagy Luxemburgba. Az intézkedés október közepéig marad érvényben.
2018.09.24 19:50