BL-selejtező - a csapatjáték dönthet a Beer-Sheva ellen

Erik van der Meer, a Budapest Honvéd vezetőedzője szerint nem az egyéni képességek, hanem a csapatjáték döntheti el a továbbjutást az izraeli Hapoel Beer-Sheva elleni labdarúgó Bajnokok Ligája-selejtezőben.

"Bár a Hapoel játékosai minőségben jobbak, a mérkőzést csapat nyeri meg, és a mi csapatszellemünk nagyon jó" - hangoztatta a júniusban érkezett holland szakember pénteken sajtótájékoztatón. Hozzátette: együttese annyiban lesz más, mint az előző edző, Marco Rossi idején, hogy nem akar csak az ellentámadásokra alapozni, szeretné, ha játékosai többet birtokolnák a labdát. Úgy érzi, már csak azért is fontos a jó fizikai állapot, hogy az egész csapat együtt tudjon támadni és védekezni.

George F. Hemingway, a kispesti klub tulajdonosa szerint a legutóbbi két izraeli bajnokságot megnyert Beer-Sheva magasabban jegyzett csapat, mint a Budapest Honvéd, ezért az esélytelenek nyugalmával készülhetnek a második fordulós párharcra.

Véleménye szerint Pölöskei Zsolt és Danilo érkezésével erősödött a Honvéd, amely nem lehajtott fejjel megy fel a pályára a szerda esti - magyar idő szerint 19 órakor kezdődő - izraeli első mérkőzésen.

"Nagy dicsőség lenne, ha továbbjutnánk, sőt ha sikerül, a következő körben lehet, hogy könnyebb ellenfelet kapnánk" - vélekedett Hemigway, aki közölte, már nem terveznek újabb játékosokat vásárolni, de elképzelhető, hogy augusztus végéig néhányat eladnak a jelenlegi keretből.

A nyáron érkezettek közül Danilo azt mondta, úgy érzi, öt év után a legjobb időpontban tért vissza a Honvédhoz. A brazil támadó tudja, hogy Eppel Márton és Davide Lanzafame személyében két jó csatár van a keretben, ezzel együtt szeretne bekerülni a csapatba.

A másik új szerzemény, Pölöskei úgy látja, karrierje szempontjából a legjobb döntést hozta, amikor a Honvédhoz igazolt. Elismerte, hogy erőnlétileg van egy kis lemaradása, ezért most arra törekszik, hogy ezt ledolgozza.

"Nagyon nehéz lesz a kinti mérkőzés, bízom benne, hogy helyt tudunk állni" - jelentette ki a Videotontól érkezett középpályás.
Djordje Kamber, a boszniai szerb középpályás szerint a Honvéd számára az elmúlt év egy csoda volt, s most a második csodára készülnek.

"A videoelemzések alapján a Beer-Sheva komoly ellenfél, amelynek van egy remek védekező középpályása és két nagyon jó, veszélyes csatára. Ha két lábbal a földön maradunk, jó eredményt érhetünk el Izraelben" - fogalmazott a játékos.

Hemingway emlékeztetett arra, hogy a július 19-én 21.15-kor a Bozsik Stadionban sorra kerülő visszavágót az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) fegyelmi bizottságának 2013-as döntése értelmében gyakorlatilag zárt kapuk mögött kell lejátszania a Budapest Honvédnak. A részleteket illetően kifejtette, az UEFA június 27-én úgy határozott, hogy kétszáz Beer-Sheva-szurkoló mégis bemehet majd a stadionba, amit ő személy szerint rossz döntésnek tart, de a belépőket már el is küldték az izraeli csapatnak. Hozzátette: a hazaiak részéről összesen 75-en lehetnek majd ott a lelátón, közülük 40-en közvetlenül a csapathoz tartozó személyek.

A klubtulajdonos egyúttal cáfolta azt az izraeli sajtóértesülést, amely szerint a Honvéd szurkolóinak rasszista magatartása miatt kapta volna a súlyos büntetést. A drukkerek két mérkőzésre vonatkozó kitiltását azért szabták ki - amint arra emlékeztetett -, mert egy osztrák csapat huligán szurkolói megtámadták a kispestiek biztonsági szolgálatát, amely az UEFA megítélése alapján "túlzott vehemenciával" válaszolt a felhívásra, majd a Vojvodina elleni 2013-as újvidéki Európa Liga-mérkőzés alatt a Honvéd drukkerei "az ellenfél szurkolóinak nemi hovatartozására tettek utalást".

Szerző

Folytatásos "KgBéla-sztori" - Az ügyészség szerint össze-vissza kamuzik

Publikálás dátuma
2017.07.07. 16:07
Forrás: Kovács Béla/facebook
 Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő továbbra sem igazolta, miért nem jelent meg a június 23-iki idézésekor - erről a Legfőbb Ügyészség szóvivője beszélt újságíróknak egy pénteki háttérbeszélgetésen.

Az MTI tudósítása szerint Fazekas Géza felidézte: június 28-án Kovács Béla meghatalmazott ügyvédje telefonon, majd e-mailben is arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy védencét Abháziában kezelik, amiről - ismertetése szerint - Kovács Béla tájékoztatta őt. A szóvivő hozzátette: ez az utolsó hivatalos tájékoztatás, amit az ügyészség kapott, de ehhez sem csatoltak orvosi iratokat, más igazolást, így a vádhatóság egyelőre nem tudja, hogy Kovács Béla jogszerűen nem jelent meg a kihallgatásán vagy sem.

Azzal összefüggésben, hogy a héten ellentmondó információk láttak napvilágot Kovács Béla hollétéről, Fazekas Géza azt mondta: az ügyészség "nem tudja azt, hogy rendelkezésére áll-e az egyébként más ügyben kémkedés miatt gyanúsított Kovács Bélának térerő, faxkészülék, van-e internet kapcsolata, de tény az, hogy az elmúlt két hét alatt sem faxon, sem levélben, sem e-mailben nem volt módja és lehetősége arra, hogy a hatóságot tájékoztassa, ezzel szemben arra volt módja és lehetősége, hogy különböző interjúkat adjon".

Az EP-képviselő - Magyar Idők keddi cikkére reagálva, miután a lap valahogy az ügyészségtől megtudta az Abházia-sztorit - Facebook-oldalán, valamint az MTI-nek küldött közleményében azt közölte, hogy Brüsszelben van.

Fazekas Géza felidézte: Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. A szóvivő rámutatott: ebben az úgynevezett kémkedési ügyben bár a legfőbb ügyész már 2014 májusában kérte az Európai Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, arra csak 2015 októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig csak ezt követően, 2015 decemberében tudta gyanúsítottként kihallgatni. 

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett a mentelmi jog felfüggesztését. Bár a legfőbb ügyész már tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg - hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Fazekas Géza az időpontok felidézésével azokra a kritikai észrevételekre reagált, hogy Kovács Béla ügyében rendkívül lassan halad az eljárás.

Szerző

Folytatásos "KgBéla-sztori" - Az ügyészség szerint össze-vissza kamuzik

Publikálás dátuma
2017.07.07. 16:07
Forrás: Kovács Béla/facebook
 Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő továbbra sem igazolta, miért nem jelent meg a június 23-iki idézésekor - erről a Legfőbb Ügyészség szóvivője beszélt újságíróknak egy pénteki háttérbeszélgetésen.

Az MTI tudósítása szerint Fazekas Géza felidézte: június 28-án Kovács Béla meghatalmazott ügyvédje telefonon, majd e-mailben is arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy védencét Abháziában kezelik, amiről - ismertetése szerint - Kovács Béla tájékoztatta őt. A szóvivő hozzátette: ez az utolsó hivatalos tájékoztatás, amit az ügyészség kapott, de ehhez sem csatoltak orvosi iratokat, más igazolást, így a vádhatóság egyelőre nem tudja, hogy Kovács Béla jogszerűen nem jelent meg a kihallgatásán vagy sem.

Azzal összefüggésben, hogy a héten ellentmondó információk láttak napvilágot Kovács Béla hollétéről, Fazekas Géza azt mondta: az ügyészség "nem tudja azt, hogy rendelkezésére áll-e az egyébként más ügyben kémkedés miatt gyanúsított Kovács Bélának térerő, faxkészülék, van-e internet kapcsolata, de tény az, hogy az elmúlt két hét alatt sem faxon, sem levélben, sem e-mailben nem volt módja és lehetősége arra, hogy a hatóságot tájékoztassa, ezzel szemben arra volt módja és lehetősége, hogy különböző interjúkat adjon".

Az EP-képviselő - Magyar Idők keddi cikkére reagálva, miután a lap valahogy az ügyészségtől megtudta az Abházia-sztorit - Facebook-oldalán, valamint az MTI-nek küldött közleményében azt közölte, hogy Brüsszelben van.

Fazekas Géza felidézte: Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. A szóvivő rámutatott: ebben az úgynevezett kémkedési ügyben bár a legfőbb ügyész már 2014 májusában kérte az Európai Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, arra csak 2015 októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig csak ezt követően, 2015 decemberében tudta gyanúsítottként kihallgatni. 

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett a mentelmi jog felfüggesztését. Bár a legfőbb ügyész már tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg - hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Fazekas Géza az időpontok felidézésével azokra a kritikai észrevételekre reagált, hogy Kovács Béla ügyében rendkívül lassan halad az eljárás.

Szerző