Repülőjárat indul Budapest és New York között

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:24

Jövő májustól heti hat közvetlen járatot indít Budapestről New Yorkba és Chicagóba a lengyel LOT légitársaság, ezzel hatéves szünet után ismét lesz közvetlen légi összeköttetés az Egyesült Államok és Magyarország között.

A lengyel légitársaság mindkét nagyvárosba a világ egyik legkorszerűbb repülőgépével, az amerikai Boeing 787-es Dreamlinerrel teljesíti a járatokat - jelentette be tegnap Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter, valamint Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök-helyettes.

Szerző

Perlik az államot a könyvkiadók

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:22
Kocsis András Sándor érvelése szerint a nyomdába szerzői joggal együtt érkezik a könyv, így ott termék készül FOTÓ: Vajda József
A bizonytalan joggyakorlat miatt vetettek ki több százmillió forintos adót a könyvkiadókra, ami könnyen ellehetetleníti a tevékenységüket, ezért perre mentek.

Továbbra sem született döntés a Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon pénteken abban a perben, amelyet 16 könyvkiadó indított az iparűzési adó értelmezéséből adódó, több mint 350 millió forint kiróható büntetés miatt. (A következő tárgyalási napot november közepére tűzte ki az eljáró bíró.) A per megindítására az adott okot, hogy illetékes önkormányzati hatóságok megítélése szerint a helyi iparűzésiadó-alap (hipa) megállapításakor a könyvkiadók hibásan könyveltek, szolgáltatás helyett termékként kellett volna feltüntetniük az általuk kiadott könyveket. A vita tárgya, hogy a könyvek nyomása során a nyomdák szolgáltatást nyújtanak, vagy kész terméket állítanak elő. (Az előbbi esetben a kiadóknak kell a hipát megfizetniük, míg az utóbbiban a nyomdáknak.)

Az ügy másfél éve járja a különböző bírói fórumokat. Az önkormányzati adóhatóság a 2009 és 2013 közötti időszakot áttekintve marasztalt el 16 kiadót - köztük az Osirist, a Kossuthot, a Pagonyt, az Agavet és az Atheneumot - az általuk vélelmezett adószabálytalanságok miatt, és ennek az alacsonyabb szintű bíróságok helyt is adtak. Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke, a Kossuth Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója attól tart, hogy számukra kedvezőtlen ítélet az egész könyves szakmát tönkreteheti. Könyvkiadók százával kényszerülhetnének felhagyni tevékenységükkel, de a velük kapcsolatban lévő nyomdákat is érzékenyen érinthetné egy számukra kedvezőtlen döntés.

A per során kiderült, hogy a könyvkiadók hipa-fizetési kötelezettségének jogi szabályozása meglehetősen hézagos. A bíróság aligha fogadhatja el jogalapként az egykori Pénzügyminisztériumból származó főosztályvezetői állásfoglalást, amelyre az adóhatóság a kiadók megadóztatást alapozza - érvelt az MKKE elnöke, aki valamennyi érintett könyvkiadót is képviselte a Fővárosi Törvényszéken. Kocsis András Sándor beszámolt arról, hogy kikérték a Nemzetközi Kiadói Szövetség és az Európai Könyvesek Szövetsége véleményét is. E szervezetek csodálkoztak azon, hogy Magyarországon a hipa egyáltalán létezik, s emellett egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy a nyomdai tevékenység nem a szolgáltatásnyújtási tevékenység körébe tartozik, hanem terméket állít elő, viszont a dolgok mai állása szerint a kiadó nem vonhatja le a hipá-ból anyagköltségként a nyomdai költségeket.

Kocsis András Sándor szerint elfogadhatatlan a gazdasági tárca egyik korábbi helyettes államtitkára által is képviselt álláspont, amely szerint a kiadó rendelkezik a könyvben megjelenő szellemi termék felhasználói jogával, a nyomda pedig a könyvkiadási tevékenység egy részfolyamatát végzi el, vagyis szolgáltatás nyújt a kiadónak. Az MKKE viszont nem ért egyet az állásfoglalással, amely ellentmond többek között az általános forgalmi adóról rendelkező törvénynek is, mivel abból azt következik, hogy a könyv termék. Szintén ellentmond a helyettes államtitkári állásfoglalásnak az, hogy ha egy magyar kiadó nemzetközi együttműködés keretében, külföldi társkiadóval közösen ad ki könyvet, és az így született kinyomtatott könyv harmadik országból érkezik, termékként vonják vámeljárás alá. A magyar könyvszakma konzervatív, abszolút jogkövetők vagyunk és jogkövetők szeretnénk maradni, tisztázatlan jogi környezetben nem tudunk létezni – fogalmazott Kocsis András Sándor. Az MKKE arra törekszik, hogy pontosítsák a vonatkozó jogszabályokat. Adózási szakértők szerint a hipa törvény nem határozza meg pontosan az anyagköltséget, hanem egy kerettörvényre, a számviteli törvényre utal, amelyben viszont nincs definiálva sem a termék, sem a szolgáltatás fogalma. Mindez különböző értelmezésekre ad lehetőséget. Az elnök elmondta, hogy mind az EMMI-vel, mind az NGM-mel tárgyalásban vannak, mindeddig eredmény nélkül. Hoppál Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára nemrégiben a Népszavának azt mondta, hogy vállalta a közvetítést a könyvszakma és a kormány között. "Találkoztam Kocsis András Sándorral, és hat pontban foglalták össze megoldási javaslataikat a könyvszakma válságával kapcsolatban a kormány számára. Ennek eddig nem volt gazdája, ezért vállaltam, hogy lesz egy-két olyan pont, amelyeket megpróbálunk a kormányzati rendszerben érvényesíteni. Az állam segít ebben az ügyben, miközben nem lenne feladata, a könyvkiadás alapvetően piaci kérdés" - vélekedett Hoppál Péter.

A Népszavának a helyzet tarthatatlanságáról Kocsis András Sándor elmondta, vajon ilyen szigorúan jár-e el az adóhatóság az állam 100 százalékos tulajdonában lévő Nemzeti Tankönyvkiadóval, a szakma legnagyobbjával szemben is?

Úgy tudjuk, amennyiben a helyzet nem javul, a szervezet a strasbourgi bírósághoz fordul.

Szerző

Dinnyeháború és bérharc a Tescóval

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:21
Illusztráció: Thinkstock
Kétfrontos harcra készülhet a Tesco: szombaton a dolgozók déltől a budapesti Fogarasi úti áruház előtt demonstrálnak a magasabb bérekért, az agrárkamara és az ágazati szakmai szervezet pedig a kilónként 99 forintos akciós görögdinnye ár miatt támadja a céget. Az áruházlánc pénteki közleményében kifejtette, egy olyan fizetési mátrix kialakításán dolgozik, amely tükrözi a pozíciók összetettségét és a betöltésükhöz szükséges tapasztalati szintet. Nem tudni ez elég lesz-e a háborgó szakszervezetek meggyőzéséhez.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) hatósági és etikai eljárást kezdeményez a Tescóval szemben, mert felháborítónak tartja, hogy az áruházlánc csütörtöktől vasárnapig kilogrammonként 99 forintért kínálja a dinnyét a korábbi 249 forint helyett. A testület a beszállítókkal szembeni tisztességtelen forgalmazói magatartása, diszkriminatív árképzése, erőfölényével való visszaélése miatt panaszolta be a Tescót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál. A kamara azt is vizsgálja, hogy az akció mennyiben ellentétes az ő üzleti etikai szabályzatával.

A NAK közleménye szerint nem kizárt, hogy a dinnyetermelők, ahogy a korábbi években már megesett, újra az áruházlánc üzletei előtt tiltakoznak majd az árcsökkentés ellen.

A kamara kezdeményezéséhez csatlakozott a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Termék Tanács is. Hiába terem várhatóan idén az 5000 hektáron a kedvező időjárásnak köszönhetően 200-220 ezer tonna jó minőségű görögdinnye, amiből exportra is jutna, az alacsony akciós ár miatt a hazai láncok és a külföldi kereskedők is nyomott átvételi árakat kínálhatnak - figyelmeztetett Ledó Ferenc, a szakmai szervezet elnöke. Ez pedig a termelők talpon maradását veszélyezteti. Jelenleg a talajtakarásos, csepegtető öntözéssel termesztett dinnye kilónkénti önköltségi ára 60-70 forint - jegyezte meg Ledó Ferenc a Népszavának. Nagyjából 145-150 forintos fogyasztói árnál lenne pénzénél a gazda. A hagyományos módon termelt dinnye július közepe után jelenhet meg a piacon. Addigra az önköltség is átlagosan 35 forintra mérséklődhet. Ám az a termelő, aki nem fektet be a korszerűbb technológiákba, technikákba, az éghajlatváltozás okozta szélsőségesebb időjárás miatt is, versenyképtelenné válhat.

A jobb árak elérése érdekében az olasz és a spanyol termelőkhöz hasonlóan a magyar dinnyéseknek is szövetkezeteket kellene létrehozniuk és akkor a mainál jóval erősebb érdekérvényesítő képességgel tárgyalhatnának a kereskedőkkel - fogalmazott lapunknak Magda Sándor, a mezőgazdasági tudományok doktora, aki maga is foglalkozott dinnyetermesztéssel.

Szerző