Visszájára fordult a Fidesz lejáratókampánya

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:01
Civilfutballperformansz a parlament előtt, június elején FOTÓ: TÓTH GERGŐ
A kormányzati civil ellenes hadjárat nyomán sokkal többen dolgoznának a jogvédőkkel, és erősödik a szervezetek közötti együttműködés.

Nemrégiben félszáznál több jogász jelentkezett a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) egyetlen álláshelyére. Dacára, hogy a TASZ egyike azoknak a szervezeteknek, amelyeket a kormánypolitika, és a propagandamédia folyamatosan azzal vádol, hogy államellenes tevékenységet folytat és a nemrég áterőltetett civiltörvénnyel arra akarja kényszeríteni, hogy „külföldről finanszírozott szervezetnek” tüntesse fel magát honlapján és kiadványain.

Szabó Máté Dániel, a TASZ jogi igazgatója szerint ugyan eddig is sokan jelentkeztek egy-egy TASZ-os állás után, ám az érezhető, hogy mostanában egyre kvalifikáltabb, felkészültebb jogászok jelentkeznek hozzájuk. Szabó Máté Dániel szerint kifejezetten érezhető, hogy a kormányzati támadások elindulása óta élénkült meg az érdeklődés a TASZ iránt.

„Régebben lehet, hogy kicsit jobban kellett keresnünk a jogászokat” - fogalmazott Szabó, aki arra a kérdésre, hogy most jobban hangzik-e az, hogy „civil” úgy vélte: „"bizonyos társaságokban nagyon jól hangzik, ha valaki azt mondhatja, hogy a TASZ-nál, vagy a jogvédőknél dolgozik". ”Szabó Máté Dániel hangsúlyozza: míg a fiatal, jogvédelem iránt érdeklődők körében megnőtt az érdeklődés a TASZ iránt addig a jogsértést elszenvedett ügyfeleiknél érezhető a félelem. „Vannak, akiknek segítségre van szükségük és abszolút függetlenek ők is és az ügyük is a politikától. Ők gyakran már tartanak attól, hogy mi segítünk. Ma már inkább azt kérik, hogy „óvatosabban segítsünk”, azaz inkább jogi tanácsot kérnek tőlünk és majd ők maguk elintézik az ügyüket – mondja Szabó.

Nem tántorította el az Amnesty International (AI) itteni több száz önkéntesét, támogatóját sem a kormánypárti gyűlöletkampány: nemrégiben a közgyűlésük egyhangúan döntött úgy, hogy amint a TASZ vagy a Helsinki Bizottság, úgy az AI sem veti alá magát a civiltörvény rendelkezéseinek. Demeter Áron, az AI szakértője úgy látja, hogy a civilellenes hadjárat nyomán jelentősen nőtt a civilszervezetek, így az AI ismertsége is.

„Megnövekedett a médiaérdeklődés a civilek iránt, aminek megvan az az előnye, hogy a civilszervezetek munkája könnyebben jut el a közvéleményhez. A társadalom jelentős része a civilek elleni támadást ugyanabban a kontextusban értelmezi, mint az Orbán kormány többi, jogállamiságot erodáló lépését. Van ilyen érdeklődés és ez nagyon jó lehetőség a civileknek arra, hogy megmutassák, ők mivel foglalkoznak.”

Demeter Áron úgy látja, hogy az utóbbi időszak támadásai nyomán megerősödött a civil szervezetek közötti összetartás és szolidaritás. „Ha bármi pozitív hozadéka van ennek a kormányzati lejárató kampánynak, akkor az éppen az, hogy a magyar civil szervezetek - függetlenül attól, végül alávetik-e magukat a civil törvénynek vagy sem - sokkal közelebbi munkakapcsolatba kerültek” - véli Demeter.

„Van a magyar civilek közös kampánya, a Civilizáció, amely többek között megszervezte a Hősök téri tízezres tömegtüntetést. Emellett napi szintű egyeztetés és együttműködés alakult ki a civilek között, a nagy jogvédőktől kezdve a kicsi, vidéki, helyben működő szervezetekig. A szolidaritás abszolút közös. Mindenki azt gondolja, hogy ez a jogszabály rossz, ez politikai manőver semmi köze az átláthatósághoz.”

Demeter Áron szerint az minden szervezet saját döntése, hogy végül alávetik-e magukat a törvény rendelkezéseinek és kiteszik-e a „külföldről finanszírozott szervezet” jelzést a honlapjukra és kiadványaikra. Korábban a Magyar Vöröskereszt – évente több tízmillió forintot kap külföldről – már úgy döntött, hogy eleget tesz a törvénynek. Rövidesen meglépi ezt a Transparency International is, Ligeti Miklós jogi igazgató szerint a törvény elfogadása óta nem lett kevesebb támogatójuk. Sőt, a TI több olyan képzést is folytat, amelyben állami szereplők is részt vesznek. „Szakmai szinten teljesen korrekt volt az együttműködést” - mondta Ligeti.

Egyelőre semmiféle fennakadás nem volt ezekkel a programokkal. Igaz, ezek mind olyan projektek, amikhez a kormánynak csak formai köze van, így például az M6-os autópálya meghosszabbítása kapcsán, vagy a közvetlenül az EU Bizottság választotta ki a TI Magyarországot a közbeszerzés felügyeletébe.

Ceglédi Zoltán: A tét lett nagyobb

- Lehetséges a civilekre ráerőszakolt „külföldről finanszírozott” címkét valahogy pozitív tartalmúvá formálni?

- Elméletileg működhet, de gyakorlatban szerintem nem. Elvileg a közélettel egyáltalán nem foglalkozó, politikán felül álló civil szervezeteknek – például igen sok nem politizáló jótékony szervezet is kap külföldről támogatást - lehetne olyan reklámkampányuk, amiben elmondják, hogy külföldről finanszírozottak vagyunk és segítünk, jótékony civil szervezetek vagyunk.

Azonban személy szerint én nem látok valódi esélyt arra, hogy ezt a címkét pozitív üzenetté lehetne formálni. A kutatások azt mutatják, hogy a közvéleményben, főleg annak kormánypárti részében alaposan megtapadt az a üzenet, hogy a külföldről finanszírozás rossz, sőt – ahogy ezt fideszes politikusok is hangoztatják - kifejezetten az alkotmányos rend megdöntésére irányuló gonosz dolog lenne. Szerintem ha a civilek ennek a címkének, jelzőnek, az átkeretezésével próbálkoznak, úgy valójában óhatatlanul is a kormánynak segítenek, mivel onnantól a kormány értelmezési tartományában mozognak. A civilek egyetlen lehetősége az, ha nem próbálják így vagy úgy megmagyarázni, hogy mit jelent a címke, hanem tartják magukat ahhoz, hogy nem fogadják el a megbélyegzést, nem regisztrálnak, mivel ez egy egyértelmű, erőszakos, antidemokratikus támadás a civilszféra ellen.

- Több szervezetnél is jelezték, hogy amióta megindult a kormányzat civil ellenes hadjárata, többen jönnének hozzájuk dolgozni. Ellentétébe fordulhat a kampánya?

- Úgy mondanám, hogy most szélesebb körben látják, hogy milyen súlyos a tét. Sokan felismerték, milyen kormányzati cselekvési politika részese a civilek elleni szembeni hadjárat. Nem feltétlenül gondoltak korábban rosszabbat, kevesebbet a civilekről, hanem csak azt gondolták, hogy a civil szervezetek nélkülük is el tudják látni a vállalt feladatukat. Most viszont ezek az emberek abban akarnak segíteni, hogy ne tűnjön el minden, ami kialakult az eltelt 27 évben. Most meg akarják védeni a civileket. Most a tét lett magasabb, súlyosabb. Valószínűleg ezért van a sokkal erősebb szándék.

- Megmozdult volna a társadalom immunrendszere?

- Fontos hangsúlyozni, hogy a civil szervezetek megítélése csak a kormánypárti kemény magnál negatív, a társadalom egészében alapvetően jó, illetve sokkal jobb mint a politikáé. A civilek elleni támadás egy folyamat része. Az elmúlt hét év alatt folyamatosan csökken Magyarországon a szabadság. A kormány most sem csinál mást, minthogy fűnyíró-elv mentén az ő – mondjuk ki - önkényuralmi törekvéseit éppen leginkább korlátozóakat próbálja eltakarítani az útjából. Ma ugyanis a civileknél van jelen az a financiális és szellemi tőke, ami által a Fidesz által támadott jogállamot védeni lehet. A Fidesz tudja, hogy az Alkotmánybírósággal már nincs dolga, a pártemberekkel feltöltött, korábban független posztokkal – kiemelt felelőssége van ebben a körben Áder Jánosnak – nincs már feladata. Most éppen a civilek állnak az útjában.

Eltakarítja a propagandaplakátokat az Együtt
Engedélyezte a rendőrség az Együtt XVI. kerületi képviselőjének, Vajda Zoltánnak hogy vasárnap „kertvárosi nagytakarítás” címmel demonstráció keretében eltávolítsák a kormány, kerületet ellepő propagandaplakátjait.
„Semmi más nem kell, csak néhány vödör víz, festőhenger és spakli. Feláztatjuk a plakátokat és levakarjuk, a plakátmaradványokat pedig elárverezzük és az abból befolyó pénzt civil szervezeteknek utaljuk át” - írta a rendezvényről szóló Facebook-bejegyzésében Vajda Zoltán, aki lapunknak elmondta: a rendőrség megígérte nekik, hogy biztosítja a rendezvényt.


Egyre több a közérdekű adatkiadás iránti per

Tavalyhoz képest másfélszer annyi, 237 közérdekű adatkiadás iránti pert indítottak a Fővárosi Törvényszéken - hangzott el pénteken a bíróság sajtótájékoztatóján. Az adatkérők nagyjából azonos arányban újságírók, civil szervezetek és politikusok. A bíróság szerint mára kialakult, egységes bírói gyakorlat jellemző az ilyen ügyekre, a bíróság pedig az esetek döntő részében a kért adatok kiadására kötelezik az adatgazda állami, önkormányzati szervet vagy olyan magáncéget, amely állami forrásból, állami közvetítéssel jut közpénzhez.

Sínek közé vezet a látássérülteket segítő sáv a Balatonnál

Publikálás dátuma
2017.07.08. 07:00

Építési törmelék, rozsdás, még nem lefektetett sínek, félkész átjárók: ez vár Szántód-Kőröshegy és Balatonszentgyörgy között, az alig egy hónapja elkészült szakaszon.

Az már a vágányzár feloldásának bejelentésekor látszott, hogy kizárt, sikerül minden terepmunkával végezni, hiszen három nappal az első vonat érkezése előtt a balatonmáriafürdői peront még járólapozták, s a védőkorlátokat is akkor kezdték el felszerelni, ám az elmúlt hetekben sem történt előrelépés.

A munkások levonultak, s úgy tűnik, szeptemberig már nem is tervezik, hogy legalább minimálisan rendbe teszik az állomás környékét. Úgy tudjuk, Máriafürdő központjában is csak külön polgármesteri kérésre aszfaltozták le a vasúti átjárót, a kivitelező eredendően csak murvával akarta leszórni a kereszteződést.

Az állomás másik végén, a Nyugati-övcsatorna partján viszont maradt az építési állapot: a hevenyészve letett, különböző átjáró-korlátok között bokáig érő homokban lehet csak gázolni, s egy-egy vonat érkezésekor kisebb számum söpör végig a várakozókon és a környékbeli nyaralókon.

Hasonlóképpen nem feltétlenül 21. századi megoldás a peron végéhez illesztett mobil vaslépcső sem. Cseppet sem mellékesen, a meghosszabbított peron miatt a csatornapart felől érkezőknek az eddiginél is nagyobbat kell kerülniük, s arra is illett volna figyelni, hogy a korábbi, látássérülteket segítő sáv most ne a sínek közé vezessen.

A helyiek másik nagy problémája a vasúti bemondó, mely a korábbinál sokkal hangosabban közli a vonatok érkezését, indulását, késését. Főleg persze utóbbiakat, hiszen elvétve akad szerelvény, mely menetrend szerint közlekedik, általában húsz-ötven perces késéssel járnak a vonatok. A hangosbemondó mindezeket ötpercenként jelzi, s nemcsak nappal, de éjszaka is – még a vasúttól három utcával lejjebb, a tóparton is hallani a tájékoztatást. A helyiek állítólag már többször is jelezték, elviselhetetlen a zaj – melyet az újonnan lefektetett síneken sivítva fékező vonatok tesznek teljessé -, s kérték, mivel üdülőövezetről, azaz a nyaralók nyugalmáról van szó, halkítsanak a hangosbeszélőn – egyelőre hiába. Így aztán sokan visszasírják a régi állapotokat: a vonatok akkor is késtek, de legalább csendben.

Orbán Viktor válaszolt a Mazsihisz elnökének

Publikálás dátuma
2017.07.07. 23:30
FOTÓ: Népszava
Az illegális migráció egyértelműen nemzetbiztonsági kérdés. Aki Magyarország biztonságára tör, azzal szemben származásra, vallási hovatartozásra, vagyoni állapotra tekintet nélkül érvényesítik a magyar állam politikai és jogi erejét - szögezi le Orbán Viktor a Heisler András Mazsihisz-elnöknek írt, Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke által az MTI rendelkezésére bocsátott levélben.

A pénteki keltezésű levélben a kormányfő a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökének levelére reagált, amelyben Heisler András a "sorosozó" kampány leállítását kérte Orbán Viktortól, mert szerinte a kampány alkalmas kontrollálatlan, többi között antiszemita indulatok keltésére.

Orbán Viktor a levélben előrebocsátja, hogy a tömeges illegális migráció Európát válaszút elé állította: vagy megvédi határait, megvédi több ezer éves kultúráját, a mindennapok biztonságát, a tolerancia, a vallási türelem és a nemzeti sokszínűség értékeit, valamint az európai jog uralmát, vagy felszámolja önmagát.

"A magyar emberek nagy többségének egybehangzó véleménye szerint az illegális migráció problémájára adott válaszon múlik Magyarország és az Európai Unió sorsa. Az egyre szaporodó terrorista merényletek és erőszakcselekmények az európai zsidó közösséget különösen is érintik. Itt és most mindannyiunk élete, gyermekeink, unokáink jövője a tét" - olvasható a dokumentumban.

A magyar álláspontról a miniszterelnök úgy fogalmaz: "megvédjük hazánkat, családjaink és mindennapjaink biztonságát, eredményeinket és kultúránkat. Csak a magyarok dönthetik el, hogy kikkel akarnak együtt élni és kikkel nem. Saját sorsunkról csak mi dönthetünk."

"Aki vagyonát, hatalmát, befolyását, az általa pénzelt NGO-k hálózatát arra használja, hogy Magyarországra és az Európai Unióba milliószámra telepítsen migránsokat, az a mi közös jövőnket éli fel. Soros György milliárdos spekuláns számtalanszor nyilvánvalóvá tette, hogy ő pontosan ezt akarja" - írja Orbán Viktor.

Hangsúlyozza: a magyar választók által közhatalommal felruházott miniszterelnökként "felelősségem, hogy megvédjem hazánkat és Magyarország polgárait". "Amíg én vagyok a miniszterelnök, addig minden erőmmel azon leszek, hogy ezen kötelességemnek eleget tegyek" - írja, hozzátéve: a magyar kormány védelmére a Magyarországon élő zsidó közösség is minden esetben számíthat.

"A magyar álláspont szerint az illegális migráció egyértelműen nemzetbiztonsági kérdés. Aki Magyarország biztonságára tör, azzal szemben mi származásra, vallási hovatartozásra, vagyoni állapotra való tekintet nélkül érvényesítjük a magyar állam politikai és jogi erejét. Ön sem akarhatja, hogy e tekintetben származásuk szerint különbséget tegyek Magyarország állampolgárai között" - áll a levélben.

Orbán Viktor kitér arra is: a civilizációs és vallási különbségek okán az illegális migrációval az intolerancia kultúráját és a növekvő antiszemitizmust importálják Európába. "Az illegális migráció ellen folytatott küzdelmünkért sem köszönetet, sem elismerést nem várok, de az Önök közösségétől egy kis segítség azért jól jönne" - zárja levelét a miniszterelnök.

Szerző
Frissítve: 2017.07.08. 09:57