Vizes vb - Lehet még 30 milliárddal több?

A közhiedelem szerint a budapesti vizes világbajnokság és az annak kapcsán megvalósuló fejlesztések költségei valahol nettó 100 milliárd forint felett járnak. Ahogy Seszták Miklós, a világbajnokság szervezőbizottságának elnöke elmondta, az összköltség 130,6 milliárd forint. De igen valószínű, hogy a valóságban ez még nettónak is kevés, bruttóban pedig 170 milliárd forint felett jár a számla - írja az Index.

Ugyanis van egy igen jelentős tétel, ami eddig a számításból kimaradt. Nem is csoda, hiszen nincsenek róla nyilvános értesítők, és a szervezők részéről is legfeljebb csak elszólás szintjén esett róla szó. Hiába mondta épp Seszták miniszter, hogy „minden költés publikus”, ez a pár tízmilliárd, úgy tűnik, mégis elfelejtődött valahogy.

Ha nem ilyen irgalmatlanul nagy a vébés beszerzési dömping, talán feltűnőbb lett volna, hogy az emlegetett 130 milliárdos keretben nem nagyon találni olyat, ami például a világbajnokság tévés közvetítéséhez szükséges technológiai feltételek – mint a világítás – megteremtésére vonatkozott volna. Ahogy szintén semmi nyoma nincs az internetes kapcsolat kiépítéséhez szükséges beruházásoknak sem. Pedig közvetítés és internet is lesz rogyásig, és mindkettő hátterének kiépítése igen jelentős forrásokat igényelt.

Mindehhez még hozzátartozik a rendszer működtetéséhez szükséges szoftveres háttér, illetve bónuszként a csomagba került a részvevők digitális eszközökkel való kistafírozása is. Az Index ismeretei szerint ez 1400 mobiltelefont és 600 laptopot jelent, amit a versenyzők, a FINA képviselői és az önkéntesek egy része között osztanak ki.

Mindez így összesen nagyjából 30 milliárdnyi szerződést ér (nettó), aminek döntő többségét az állami Antenna Hungária (AH) kaphatta, vagy ahogy mondják, inkább ráosztották a feladatot, illetve kisebb részben – legalábbis Füreden – az MVM Net.

Amennyiben van kedve tovább számolni, a teljes cikket itt olvashatja.