Soros György szóvivője: "Európa-ellenes a Fidesz uszítása"

Publikálás dátuma
2017.07.11. 19:36
FOTÓ: Molnár Ádám
Soros György szóvivője közleményben utasította vissza a magyar kormány plakátkampányát, amely, mint hangsúlyozza, „Európa legsötétebb időszakát idézi fel”. 

Michael Vachon közleményében megemlíti, hogy a 12,9 millió dolláros propagandakampány világos antiszemita felhangjai miatt felháborította a magyar zsidó közösséget. A Mazsihisz, akárcsak Izrael budapesti nagykövete a plakátok azonnal eltávolítását követeli.

A közlemény rámutat, az antiszemitizmus vádját visszautasító Fidesz meghamisítja Soros György nézeteit a migrációs válság és a menekültügy kérdésében. A Holocaust-túlélő milliárdos első kézből tudja, mit jelent halálos veszélyben élni, visszaemlékszik arra, hogy a nemzetközi közösség elutasította a nácik elől menekülő zsidók befogadását, s empátiával viseltetik a háború sújtotta Szíriából és máshonnan menekülők problémáival szemben.

Soros azt javasolja, hogy részesítsék támogatásban azokat a fejlődő országokat, amelyek a menedékkérők 89 százalékát befogadják, s azt javasolja, hogy Európa legálisan ellenőrzött, átvilágított menekülteket fogadjon be. „A magyar kormány idegengyűlölete és a menekültek démonizálása Európa-ellenes” – mutat rá a közlemény, hozzátéve: Orbán Viktor fantáziájában létezik az az állítás, hogy Soros egymillió illegális bevándorló európai befogadását sürgetné. 

Szerző
Frissítve: 2017.07.11. 19:50

Áder János szerint nem fütyülték ki őt a Déliben

Publikálás dátuma
2017.07.11. 18:49
FOTÓ: Népszava
Cáfolta Áder János köztársasági elnök a hvg.hu minapi cikkét, miszerint Áder a napokban a Déli pályaudvaron barátkozni próbált a vonatra várakozókkal, ám többen kifütyülték őt. Az elnöki közlemény szerint nem volt füttyszó – még a kalauzé sem - az édesanyák emlegetésének pedig sem szem, „sem fültanúja, sem érintettje nem volt”, ő pusztán a lányát várta a peronon. Az államfő saját történetét egy Deák Ferencről szóló adomához hasonlította.

Mint a Népszava is beszámolt a hírről: a köztársasági elnök egy biztonsági őr kíséretében, vélhetően nem hivatalos programként sétált végig vasárnap délután egy Balatonra tartó és már késésben lévő vonat mellett. Sokakkal szót váltott, de váratlan gesztusa sem nyerte el az utazóközönség tetszését. Többen fütyülni kezdtek, amikor meglátták az utóbbi időben több vitatott jogszabályt (lex CEU, civiltörvény, plakáttörvény) aláíró államfőt, aki – a hvg.hu szerint – inkább visszavonulót fújt. 

Áder úgy javította ki az írást, hogy nem indult, hanem érkezett a vonat. "Nem sétáltam végig a vonat mellett, hanem a peron végén vártam. Nem beszéltem egyetlen utassal sem, csak néhány – szintén a gyermekére váró – szülővel. Füttyszó – még a kalauzé sem – nem hallatszott. Az édesanyák emlegetésének sem szem, sem fültanúja, sem érintettje nem voltam. A történet minden további elemében igaz" - írta, majd Deák Ferenc egyik korábbi sztorijával illusztrálta, hogyan szoktak ferdíteni az újságok.

"Nemcsak manapság fordulnak elő ilyen furcsaságok, arra jó példa Deák Ferenc esete. Egy pesti újság 1870-ben a következő tréfás történetkét közölte. „Deák Ferenc a tavaszi napok beállta óta ismét rendes vendége a városligetnek. Legújabban azonban az állatkertet látogatja, s különösen egy új vendég, a bozontos medve nyerte meg hajlamát. Deák Ferenc fölzsemlyézve szokta fölkeresni a medve-ketrecet: esernyője végére szúr egy-egy darabot, s úgy nyújtja be pártfogoltjának. A minap ismét egy nagy darab zsemlyét tűzött az esernyő végére; hanem a mackó ez úttal nagyon udvariatlanul viselte magát, mert nemcsak a zsemlyét, de az egész esernyőt is bekapta a ketrecbe, s darabokra szakgatá. Az „öreg úr” jóízűt nevetve mondá: – Ejh, ejh, hát a medvevilág is tud hálátlan lenni! És esernyő nélkül távozott.”

Eddig a történet. Deák Ferenc, mikor baráti körben felolvasták előtte, ezt mondta rá:
“ – A dolog igaz. Magam láttam. Csak az a kis különbség van benne, hogy nem annyira velem történt, mint egy öreg asszonysággal. Aztán nem is medve volt a ketrecben, hanem majom. Aztán nem is az esernyőt kapta el, hanem az asszonyság kalapját. Az asszonyság nagyon sajnálta a kalapot; de hogy valamit szólt volna, azt nem hallottam… Egyéb részleteiben az egész történet való… – végezte alig észrevehető mosolygással.” - idézte az államfő Deák történetét a keh.hu-n.

Szerző
Frissítve: 2017.07.11. 21:25

Sukoró-ügy - A börtön gyorsabb volt a bíróságnál

Publikálás dátuma
2017.07.11. 18:05
Császy Zsolt - Tátrai Miklós FOTÓ: Tóth Gergő
Nyolc év után harminc nap alatt döntött a Kúria Császy Zsolt és Tátrai Miklós bűnösségéről, de további egy hónap sem volt elegendő az ítélet leírásához. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) volt vezetőit a Sukoró-ügy miatt ítélték szabadságvesztésre úgy, hogy korábban másodfokon bűncselekmény hiányában felmentették őket. 

Emelt fővel vonulnak börtönbe - mondták a Népszavának -, és politikai elítélteknek tartják magukat. Beszéltek az eljárás legsúlyosabb anomáliáiról is. Azt, hogy az állam gazdaságpolitikáját büntetőbíróság elé viszik, rendkívül aggályosnak találják. Ma derült ki: Tátrai már meg is kapta börtönbehívóját. Ennek fényében még izgalmasabb, amit lapunknak nyilatkoztak.

Tovább tart az ítélet írásba foglalása, mint az egész kúriai eljárás, ami azért több, mint furcsa – hívta fel a  figyelmet a lapunknak nyilatkozó Császy Zsolt és Tátrai Miklós, a júniusban börtönbüntetésre ítélt két egykori MNV-vezető. Hűtlen kezelés kísérletében találták bűnösnek őket, bár azt még az ügyészség sem állította, hogy bármi hasznuk, előnyük származhatott volna a sukorói beruházással kapcsolatban. 

Császy Zsolt - Tátrai Miklós FOTÓ: Tóth Gergő

Császy Zsolt - Tátrai Miklós FOTÓ: Tóth Gergő

A Kúriának ténylegesen egyetlen hónapja volt arra, hogy a több mint 40 ezer oldalnyi iratot – ugyanis nekik a teljes első és másodfokú eljárást felül kellett vizsgálniuk – három bíró teljes értékűen tanulmányozza, megeméssze és kialakítsa saját álláspontját. Erre egy hónap szerintük példátlanul kevés és nyilván nehezen hihető, hogy ez megtörtént, ennek ellenére született egy számukra súlyos döntés, amit ott elhadartak. Azóta bőven eltelt további egy hónap és még nem volt idejük leírni az ítéletet, ami önmagában gond, azért is, mert a szóbeli kihirdetéssel az ítélet jogerőssé vált. "Mi minden pillanatban várjuk a börtönbehívót, miközben a jogi lépéseket - felülvizsgálati eljárás, Alkotmánybíróság (AB) - nem tudjuk megtenni az írásos ítélet hiányában" - mondták.

„A börtönben - ahol nincs számítógép, nincs jogtár, nincs ügyvéd - kellene felkészülni arra, hogy a jogi lépéseket megtegyük, anélkül, hogy ennek bármilyen feltétele meglenne. Rossz érzésünk van, mert lehet, hogy ez szándékos is.”

* A beszélgetés a szerdai Népszavában, bővebben a Népszava online oldalán olvasható.

Szerző