Lassult a fogyasztói árak növekedésének folyamata júniusban. A Központi Statisztikai Hivatal éves átlagban mindössze 1,9 százalékos inflációt mért, így megállapítható, hogy egyre távolabb kerülünk a februári 2,9 százalékos értéktől, amikor a szakértők többsége még attól tartott, hogy átlépjük a jegybank által megszabott 3 százalékos inflációs küszöböt. Mostanában ettől nem kell tartani - mondták egybehangzóan a lapunk által megkérdezett elemzők. Ugyanakkor figyelmeztető jel, hogy az úgynevezett maginfláció, vagyis az, amely az élelmiszer- és energiaárak változását nem tartalmazza, júniusban 2,4 százalékra csaknem 3 éves csúcsára nőtt. (A maginfláció alakulására a jegybank monetáris politikája közvetlen hatással van.) Jobbágy Sándor, a CIB elemzője utalt arra, hogy a tavaly december óta lényegében folyamatosan emelkedő maginfláció is megerősíti azt a következtetést, hogy inflációs fordulatról nincs szó, s várhatóan a fő inflációs mutató is hamarosan újra az emelkedő tendenciát fogja tükrözni.
A júniusi fogyasztói árindex kedvező alakulásában oroszlánrésze volt annak, hogy az üzemanyagárak 1,7 százalékos csökkenést mutattak. Jóval kisebb mértékben, de csökkent a tartós fogyasztási cikkek ára is. Az ármozgásban ugyanakkor a szeszes italok és dohányáruk erőteljesen fölfelé húzták az átlagos árszintet. Az élelmiszerek ára 3,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a sertéshúsé 15,7, a cukoré 10,7, a sajté 9,2, a párizsi, kolbászé 7,9, a kenyéré 4,8 százalékkal nőtt a tavaly júniusi árakhoz képest. Bár nem tartozott az áfacsökkentés hatása alá, de érdemes megemlíteni, hogy januárban 250 gramm őrölt kávé 681 forint volt, júniusban pedig már 723 forintba került. A szárnyasok ára viszont 15,8 százalékkal csökkent, azaz itt érezhető az áfacsökkentés hatása.
A CIB elemzői úgy látják, hogy 2017 egészét tekintve továbbra is jellemzően 2-3 százalék között ingadozhat a fogyasztói árindex, az éves átlagos inflációt így 2,3-2,5 százalék közelébe várják. A béremelkedések és részben ehhez kapcsolódóan a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az infláció újbóli emelkedéséhez és az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja.
Hasonlóképpen vélekedett a Népszava által megkérdezett Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, hogy a maginfláció júniusi 0,5 százalékpontos emelkedése már jelezte a kiterjedt béremelések begyűrűző hatását. A szakember szerint az év hátralévő hónapjaiban ez a folyamat folytatódhat. Mivel a versenyszférában a termelékenység nem nő az emelkedő bérek mértékében - esetleg egyáltalán nem nő -, ez is gerjeszti az inflációt. Ennek hatására 2018 tavaszára a maginfláció megközelítheti a 3 százalékot is. Ezt kompenzálandó Virovácz Péter szerint egyáltalán nem kizárt, hogy az országgyűlési választásokat megelőzően a kormány - kihasználva a kedvező világpiaci energiaárakat -, újabb rezsicsökkentést hajt végre, ami tartósan alacsony szintre, 2,5 százalékra állíthatná be a maginfláció mértékét, így a jegybankot semmi se késztetné arra, hogy a 0,9 százalékos alapkamatot emeljen. Az ING Bank szakértője emlékeztetett arra is, hogy a kormány 2018-tól öt éves, összesen 40 százalékos reálbérnövelési szándékot jelentett be. Ez azt jelenti, hogy évente átlagosan 8 százalékkal emelnék ennek a mutatónak az értékét. Ha átlagosan évi 3 százalékos inflációval számolunk, akkor évente átlagosan 11 százalékos béremelésre lehetne számítani. Magyarországon nincs olyan vállalat - állította Virovácz Péter -, amely ekkora termelékenység növelésre lenne képes, így arra lehet számítani, hogy középtávon az árak folyamatosan növekedni fognak.
