Erdogan Soros-Simicskája

Publikálás dátuma
2017.07.12 07:35
Fotó: Getty Images
Fotó: /

Törökországban a jelenlegi viszonyok közepette a demokratikus világi jogállam perspektívái rendkívül rosszak. A török lakosság pillanatnyilag a rossz és a kevésbé rossz között választhat, úgy, hogy hosszú távon mérlegelve nehezen mondható meg, melyik a rossz és melyik a rosszabb lehetőség.

Recep Tayyip Erdogan elnök már nem is leplezett egyeduralmi törekvése rossz, de a mögötte álló mérsékelten iszlamista, de liberális gazdaságpolitikát folytató és a legutóbbi időkig az ország európai uniós csatlakozását szorgalmazó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) annyira rászabott, hogy az elnök-pártelnök esetleges bukása, félreállítása esetén nem tudna megmaradni kormányzó vagy potenciális kormányváltó erőnek. Az AKP egyszemélyes párt, így csak addig veszélyes, míg Erdogan áll az élén.

A másik, pillanatnyilag jobbnak tűnő alternatíva nem más, mint Törökország első számú közellenségének kikiáltott hitszónok, Fethullah Gülen és mozgalma, a Hizmet. A Gülen-mozgalom mögött nincs párt, egy bizonyos parlamenti politikai erő, viszont abban igaza van a kormánypropagandának, hogy igen komoly a társadalmi beágyazottsága, olyannyira, hogy ha az Egyesült Államokban élő hitszónok elszánja magát a nyílt politikai szerepvállalásra, pártot alapít, az nagy esélyekkel szállhatna szembe Erdogan AKP-jával.

A parlamenti ellenzék gyenge, megosztott és mint minden totalitarizmusba hajló rezsimben, eszköztelen. Az abszolút többséggel és hatalommal rendelkező Erdogan-rezsim kénye-kedve szerint, érdekei mentén módosítja a jogrendet, uralja a médiát, így bármilyen választás esetén behozhatatlan versenyhátrányba taszítva az ellenzéket. A modern, szekuláris Törökország letéteményese, a Kemal Atatürk által alapított szociáldemokrata Köztársasági Néppárt, a vasárnapi félmilliós tiltakozó menetet is megszervező CHP ugyan 24 százalékos parlamenti erő, de ezt az eredményt még az Erdogan teljhatalmát lehetővé tevő áprilisi népszavazás és alkotmánymódosítás előtt szerezte, s vajmi kevés esélye maradt arra, hogy ezt megismételje, miközben sorra kerülnek rács mögé vezető politikusai. A szélsőjobboldali nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közel 12, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 10,4 százalékkal van jelen a parlamentben, de még e két formáció eleve nem potenciális kormányváltó erő.

Gülen és mozgalma viszont csak látszólag a jobb választás a szekuláris Törökország tekintetében. Fethullah Gülen jelenleg Törökország „Soros Györgye”, aki a regnáló hatalom megdöntésére törekszik, ám ugyanakkor ő a „török Simicska Lajos” is, aki Erdogan támogatójából és legfőbb támaszából lett az elnök legelszántabb ellenfele is. Az, amit ő képvisel, ideológiailag nem sokban különbözik az AKP ideológiájától, a hitszónok elsősorban az Erdogan körül kialakult, már-már legalizált családi-állami korrupció, nem pedig a szekuláris Törökország, a demokratikus világi jogállam fokozatos lebontása miatt fordult szembe egykori barátjával. Hosszú éveken át háttérből segítette Erdogan és az AKP hatalmi törekvéseit, és szava sem volt, amikor az AKP 2002-es hatalomra jutása után elkezdődtek a szekuláris Törökországot védelmező hadsereg vezetői-tagjai elleni boszorkányperek. Amit Gülen és a gülenizmus kínál hosszú távon Törökországnak, az nem az Európai Unió, hanem jó esetben egy korrupciómentes iszlám köztársaság.

2017.07.12 07:35

Medvét gázolt egy teherautó a román autópályán

Publikálás dátuma
2018.08.19 09:17
A kép illusztráció. Fotó: AFP
Fotó: /
Medvét ütött el egy kisteherautó a romániai A1-es autópályán Nagyszeben közelében - számolt be az Agerpres hírügynökség.
A péntek este történt szokatlan baleset következtében az állat elpusztult, a héttonnás kisteherautó pedig megrongálódott. A gépkocsi utasai nem sérültek meg - közölte az útkarbantartó cég illetékese. Ellenőrizték az autópálya két oldalára épített kerítést - amelynek éppen az a feladata, hogy megakadályozza az állatok bejutását a gyorsforgalmi útra - de nem talált megrongált szakaszt. A szóvivő szerint feltételezhető, hogy a medve egy felkanyarodó úton jutott a pályára. Romániában a Környezetvédelmi minisztérium a közelmúltban fogadta el a medvepopuláció megőrzését szolgáló cselekvési tervet, amely már az állomány túlszaporodására is megoldásokat jelöl ki. 
Szerző
2018.08.19 09:17

Trump most a közösségi médiának ment neki

Publikálás dátuma
2018.08.19 08:22
Donald Trump amerikai elnök
Fotó: AFP/ Brendan Smialowski
Az elnök szerint a közösségi oldalak diszkriminálják a jobboldaliakat, egyenesen a cenzúra szót használta. A Facebbokot mások is támadják, de épp azért, mert nem teszi átláthatóvá, mi történt a 2016-os elnökválasztási kampányban.
Donald Trump amerikai elnök szombaton több Twitter-bejegyzésben is a közösségi média szerinte diszkriminatív, a jobboldalt hátrányosan megkülönböztető gyakorlatát bírálta. Az elnök nemtetszését fejezte ki jobboldali vagy jobboldalinak tartott személyiségek egyes platformokon történt felfüggesztését, kitiltását. Nem nevezte meg ugyan, hogy kire vagy kikre gondolt, de bejegyzései közvetlenül azután jelentek meg, hogy több oldal is – köztük a Facebook vagy a Spotify – kitiltotta az összeesküvési elméleteiről ismert Alex Jones publicistát. Kedden a Twitter is felfüggesztette a kommentátort, de csak egy hétre. „A közösségi hálók teljes mértékben diszkriminálják a republikánus/konzervatív hangokat – írta Trump, majd megjegyezte, hogy a kormány ezt nem fogja annyiban hagyni. „Sok jobboldali ember véleményét elhallgattatják, miközben másokéval semmit sem tesznek” – közölte, majd egy másik Twitter-bejegyzésben azt hangoztatta, hogy „a cenzúra nagyon veszélyes valami”. Egy harmadik bejegyzésében pedig leszögezte: „nincs még egy olyan hamishír-gyártó, mint a CNN vagy az MSNBC, és én mégsem kérem, hogy hagyjanak fel beteges magatartásukkal”. Trump már júliusban bejelentette: kormánya megvizsgálja a közösségi platformok gyakorlatát, amely szerinte elnyomja, alig láthatóvá zsugorítja konzervatív személyiségek vagy csoportok jelenlétét. Közben az NBC televízió szombaton hosszú riportot közölt arról, hogy a Facebook az elmúlt hónapokban ugyan jelentős lépéseket tett az átláthatóság érdekében, de bizonyos információkat változatlanul visszatart. Így például a 2016-ban, az amerikai elnökválasztási kampány idején a platformon megjelent információk és közlőik kiléte továbbra sem kutatható. A közösségi oldalt működtető vállalat vezetése a múlt hónapban jelentette be, hogy akadémiai kutatóknak lehetővé teszi a hozzáférést az adatbázisához, tanulmányozhatóvá válik számukra, hogy kik, hogyan és mit osztanak meg platformon és így kutathatóvá válik az is, hogyan terjednek a kacsák, álhírek, a kifejezetten dezinformációs céllal megszerkesztett bejegyzések vagy reklámanyagok. A tudósok hozzáférhetnek olyan adatokhoz és cikkekhez, amelyeket legalább hússzor megosztottak, és tanulmányozhatják az adatokat megosztó felhasználók életkorát, nemét és lakhelyét is. A 2017 januárja előtti adatbázishoz azonban a szakemberek nem férhetnek hozzá. „Ezzel a döntéssel nyilvánvalóan azokat a legfontosabb adatokat zárják el a kutatók elől, amelyeket pedig minden szakember látni szeretne” – nyilatkozta az NBC-nek Sarah Oates, a Maryland Egyetem médiatanszékének Oroszországgal és orosz propagandával foglalkozó oktatója. A Facebook vezetői nem kommentálták az NBC riportját és nem nyilatkoztak döntésük okairól sem.
2018.08.19 08:22