Nem engednek Katar ügyében

Továbbra is nyomás alatt tartja Katart a négy arab szövetséges, Szaúd-Arábia, Bahrein, Egyiptom, valamint az Arab Emírségek. Az állami médiumokban felolvasott közlemény szerint fenntartják a kis állammal szemben hozott intézkedéseiket és továbbra is figyelemmel kísérik azt, mennyire veszi komolyan Doha a terror elleni harcot.

Előzőleg az Egyesült Államok és Katar terrorellenes megállapodást kötöttek egymással és kifejtették, hatékonyabban lépnek majd fel azért, hogy a különféle terrorcsoportoktól elzárják a pénzforrásokat.

Az említett négy ország mintegy hónapja függesztették fel a diplomáciai és gazdasági kapcsolatokat Katarral, s blokád alá helyezték az országot arra hivatkozva, hogy a terrort támogatja, s kapcsolatokat tart fenn a szaúdiak térségbeli ellenfelével, Iránnal. Kérdéses, hogy Katarnak amerikaiakkal megkötött megállapodása nyomán változik-e a helyzet.

Szerző
Témák
blokád Katar

Gülen vállalná kiadatását

Publikálás dátuma
2017.07.12. 11:16
Tüntetők is követelik Gülen kiadatását. FOTÓ: Getty Images, : Erhan Ortac

Az Egyesült Államokbeli Pennsylvaniában élő Fethullah Gülen elfogadná, ha kiadnák hazájának, Törökországnak. A konzervatív prédikátor, akit Recep Tayyip Erdogan elnök a július 15-én végrehajtott puccskísérlet agytrösztjének tart, a Reuters hírügynökségnek elmondta: „Ha az Egyesült Államok úgy látja jónak, ki kell adni engem, akkor mennék is". Tagadta ugyanakkor az ankarai kormánynak azt a vádját, amely szerint Kanadába készül menekülni, hogy így kerülje el a kiadatást. „Ezek az állítások egyáltalán nem felelnek meg a valóságnak" - hangoztatta.

Ankara már tavaly kérvényezte Gülen kiadatását az Egyesült Államoktól. Amerikai kormányzati illetékesek azonban már többször hangoztatták, hogy a török kormány nem támasztotta alá kellő bizonyítékkal Gülen bűnrészességét a tavalyi puccsban. A prédikátor az interjúban ismételten visszautasította a vádakat. „Sosem támogattam semmiféle puccsot" – szögezte le. Hozzátette, minden Erdogan eltávolítására tett kísérletnek demokratikus folyamatok között kell megtörténnie, békés tüntetések, vagy választás révén. Gülen élesen bírálta, hogy Erdogan teljhatalomra tett szert, a diktátorokhoz hasonlította. Úgy vélte, az amerikai, illetve az európai kormányoknak elkötelezettebben kellene síkra szállniuk, hogy Törökországban ismét érvényesüljenek a szabadságjogok.

Törökországban a puccskísérlet óta több mint 150 ezer embert tartóztattak le, s 150 ezer embert függesztettek fel, vagy bocsátottak el állásából.

Szerző

Stabil a szíriai tűzszünet

Az amerikai külügyminisztérium általában stabilnak nevezte a múlt vasárnap Szíria délnyugati részén életbe lépett tűzszünetet. Heather Nauert, a külügyminisztérium szóvivőjének közlése szerint a felek nagyobbára tartják magukat a fegyvernyugváshoz. Egyelőre nem döntöttek arról, hogy ki felügyelje a fegyverszünetet. Erről a következő napokban Oroszország, az Egyesült Államok, valamint Jordánia képviselője folytat tárgyalásokat.

Az amerikai külügyi szóvivő ugyanakkor azt is közölte, egyelőre nem mondaná derűlátónak magát a szíriai helyzetet illetően. Ám már azt is komoly fegyverténynek tartja, hogy a tűzszünet egyáltalán létrejöhetett.

Genfben hétfőn folytatódott a szíriai béketárgyalások újabb fordulója. Egy magas rangú szaúdi illetékes azt közölte, nem lát reményt a megállapodásra, ezért pénzt sem ajánlanak fel a polgárháború által sújtott ország újjáépítésére. Utoljára májusban egyeztettek Damaszkusz jövőjéről. A béketárgyalásokon elsősorban az új alkotmányról, a kormányzásról, a választások megrendezéséről, valamint a terrorizmus elleni küzdelemről tárgyalnak. A hetedik tanácskozáson is szóba kerül azonban a legfontosabb kérdés: Bassár el-Aszad elnök sorsa.

Szerző