Elutasították a volt román kormányfő óvását

A román alkotmánybíróság befogadhatatlanként elutasította szerdán Sorin Grindeanu volt kormányfő óvását, amelyben azt kifogásolta, hogy a leváltását eredményező bizalmatlansági indítvány elbírálásakor a parlamentben nem tartották be a szavazás titkosságát.

Grindeanu korlátozott jogkörökkel, de még hivatalban volt, amikor azt jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy a szavazás titkosságára vonatkozó házszabályi előírás megsértése miatt szerinte "alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett" az államhatalom két ága, a kormány és a parlament között.

Az alkotmánybíróság elnökének írt levelében Grindeanu leszögezte: nem a voksolás eredményének a megsemmisítését kéri, csak arra keres megoldást, hogy a törvényhozók a jövőben megszorítások nélkül, kizárólag a választóik érdekeit és saját meggyőződésüket szem előtt tartva adhassák le voksukat azokban az esetekben, amelyekben a házszabály titkos szavazást ír elő.

A saját pártja által megbuktatott miniszterelnök azt kifogásolta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói a pártvezetés döntését végrehajtva látható módon adták le szavazataikat, ezt pedig - az esetleges "árulók" leleplezése érdekében - folyamatosan ellenőrizték is az urnák mellé kirendelt PSD-s honatyák.

A parlament álláspontja szerint Grindeanu már nem fordulhatott a kormány nevében az alkotmánybírósághoz, mert amikor ezt megtette, már megjelent a közlönyben, hogy a törvényhozók megvonták kormányától a bizalmat. A taláros testület egyhangúlag hozott döntést illetékessége elhárításáról, indoklást azonban később tesz közzé.

A PSD elnöke ellen lázító Grindeanut június végén buktatta meg az őt januárban tisztségbe juttató szociálliberális kormánykoalíció, miután önként nem volt hajlandó lemondani a miniszterelnöki posztról azt követően sem, hogy pártja megvonta tőle politikai támogatását.

Szerző

Eladósítanák az országot a neonácik

Ha a Marián Kotleba-féle Mi Szlovákiánkért-Néppárt (ĽSNS) kormányozna Pozsonyban, annak 6,3 milliárd eurós államháztartási deficit lenne az eredménye - állapította meg az INESS gazdaságkutató intézet a párt gazdasági programjának elemzése nyomán, amelyet az Új Szó idézett. Tennék ezt Kotlebáék annak ellenére, hogy az egyik deklarált céljuk a kiegyenlített költségvetés.

Az INESS közleményében emlékeztet: 6,3 milliárd euró jelenleg az alap- és középiskolák fenntartására, illetve a teljes egészségügyre fordított összeg.

A lakosságot további súlyos kiadások is terhelnék. Kotlebáék hatalomra kerülése, és Szlovákia EU-ból, valamint a NATO-ból való esetleges kilépése esetén a védelmi kiadások 7 milliárd euróval nőnének. A stratégiai vállalatok államosítása további 4 milliárd eurós befektetést igényelne. Az így összegyűlt 11 milliárdos befektetési összeget az állam csak hitelekből lenne képes fedezni - olvasható az INESS honlapján.

Kotlebáék emelnék a nyugdíjat, többet fordítanának a mezőgazdaságra és csökkentenék az adót is, kérdés, miből. Ezek finanszírozására programjukban olyan kiadások lefaragását ígérik, melyek az INESS szerint elenyészőnek tekinthetők. Ilyen a politikai pártok állami pénzből való finanszírozásának megszüntetése, a képviselők számának csökkentése 150-ről 100-ra, vagy a "NATO-tagdíj" megszűnése.

Szerző

Idén is emelik a béreket Szerbiában

Aleksandar Vučić szerb elnök a Szerb Haladó Párt 2019-ben esedékes kongresszusán tesz javaslatot arra, hogy ki legyen az utódja a politikai szervezet élén – közölte a Vajdaság Ma. A szerb államfő ígérete szerint az idén is és jövőre is növelik a béreket és a nyugdíjakat. Hogy mennyi, még nem tudni.

A reformok sikere leginkább a polgároknak, főleg a nyugdíjasoknak köszönhető – jelentette ki Aleksandar Vučić államfő. „A legfontosabb az volt, hogy stabilizáljuk a költségvetést és lehetővé tegyük a gazdasági növekedést. Most folytatni kell ezt az irányzatot" – fogalmazott a Happy TV vendégeként.

Azt ígérte, szeptemberben emelik a minimális órabért. Vučić azt mondta: szavatolja, hogy 10 százalék alá faragják le a munkanélküliség arányát. Ismételten hangsúlyozta, hogy Szerbia továbbra is baráti kapcsolatokat ápol Oroszországgal, de célkitűzése az európai uniós tagság. Az államfő szkeptikus a Koszovóval folytatott párbeszéd sikerét illetően, de a tárgyalásra mindig nyitott marad.

Szerző