Grindeanu korlátozott jogkörökkel, de még hivatalban volt, amikor azt jelezte az alkotmánybíróságnak, hogy a szavazás titkosságára vonatkozó házszabályi előírás megsértése miatt szerinte "alkotmányos természetű jogi konfliktus keletkezett" az államhatalom két ága, a kormány és a parlament között.
Az alkotmánybíróság elnökének írt levelében Grindeanu leszögezte: nem a voksolás eredményének a megsemmisítését kéri, csak arra keres megoldást, hogy a törvényhozók a jövőben megszorítások nélkül, kizárólag a választóik érdekeit és saját meggyőződésüket szem előtt tartva adhassák le voksukat azokban az esetekben, amelyekben a házszabály titkos szavazást ír elő.
A saját pártja által megbuktatott miniszterelnök azt kifogásolta, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) törvényhozói a pártvezetés döntését végrehajtva látható módon adták le szavazataikat, ezt pedig - az esetleges "árulók" leleplezése érdekében - folyamatosan ellenőrizték is az urnák mellé kirendelt PSD-s honatyák.
A parlament álláspontja szerint Grindeanu már nem fordulhatott a kormány nevében az alkotmánybírósághoz, mert amikor ezt megtette, már megjelent a közlönyben, hogy a törvényhozók megvonták kormányától a bizalmat. A taláros testület egyhangúlag hozott döntést illetékessége elhárításáról, indoklást azonban később tesz közzé.
A PSD elnöke ellen lázító Grindeanut június végén buktatta meg az őt januárban tisztségbe juttató szociálliberális kormánykoalíció, miután önként nem volt hajlandó lemondani a miniszterelnöki posztról azt követően sem, hogy pártja megvonta tőle politikai támogatását.