A NAK ugyanakkor tegnap közleményben reagált a folytatódó dinnye árzuhanásra. Egyebek mellett azt írták, hogy csak azoknál az áruházláncoknál áll a múlt héten meghirdetett dinnye fogyasztásösztönző kampány mellé, amelyek most, a szezon elején nem csökkentették vagy csökkentik kilogrammonként 100 forint alá a fogyasztói árat.
A Blokkk.com szakportál idézte Pócs Jánost, a heves-jászsági dinnyetermelői körzet képviselőjét, - fideszes országgyűlési képviselőt - aki korábban, a Tesco július 6-9. közötti négynapos dinnyeakciója nyomán felháborodottan közölte, számításai szerint a kilónkénti termelői ár minimum 140-160 forint, így bruttó 145-150 forintos fogyasztói ár lenne a reális. Az agrárkamara szerint viszont nagyjából 100 forint kilónként a termelő önköltsége. A Népszavának nyilatkozó dinnyetermelő ezzel szemmel arról számolt be, hogy a földtakarásos, öntözött technológia esetében az önköltség kilónként csak 60-70 forint, a szabadföldi, hagyományos termelési módszerrel pedig átlagosan mindössze 35 forint.
A Népszava nem reprezentatív felmérése szerint a Lehel piacon szinte minden standon 198 forintba került tegnap egy kiló dinnye. Az egyik újlipóvárosi zöldség-gyümölcs kiskereskedő is 195 forintért árult míg a Spar üzletében tegnap még került 179 forintba került a magyar görögdinnye, de mára már 119 forintért árulják. Az óriási árkülönbségeknek több oka is lehet. A piacokon többnyire a budapesti nagybani piacon szerzik be az árut. Ott azonban jóval 100 forint fölött adják el a felvásárlók a kereskedőknek. Így mire a piacok standjaira, a zöldségesek pultjaira kerül a görögdinnye, alaposan fölkúszik az ára. A nagy élelmiszerláncok viszont általában saját beszállítóiktól ennél kedvezőbb áron veszik át a gyümölcsöt.
Abban azért minden szereplő egyetértett, hogy az a terméklánc egyetlen szereplőjének sem érdeke, hogy a termelők tönkremenjenek, hiszen az áruhiányt idézne elő, és növelné az importfüggőséget. Az is igaz, hogy a többi agrártermékhez hasonlóan a jelentős európai görögdinnye termelőországokban (Olaszország és Spanyolország) is jó termés volt. Ez lenyomta az árakat. Ráadásul idén a magyar termelők számára kiváló volt az időjárás, ám éppen a sok napsütés, és a magas hőmérséklet szinte egyszerre érlelte, érleli be a görögdinnye ültetvényeken a gyümölcsöt, ez pedig további árcsökkentő hatással jár.
Idén egyébként kisebb területen palántázták a kedvelt gyümölcsöt a gazdák, mint tavaly. Összesen 5 ezer hektár termőföldről 200-210 ezer tonnára számítanak. Ebből mintegy 170-175 ezer tonna a haza fogyasztás, a többi megy exportra, főleg német nyelvterületre.
A lapunknak nyilatkozó egyik termelő szerint középtávon csak az maradhat talpon, aki áttér az öntözésre, ami nagyobb biztonságot nyújt a dinnyetermesztésben is. Ehhez mindenképpen szükség lenne valamilyen támogatásra, mert egy hektár korszerű, csepegtető öntözőhálózat kiépítése elérheti az egy millió forintot is.
