Civil törvény - Megindult a kötelezettségszegési eljárás

Publikálás dátuma
2017.07.13 14:15
Lehet, hogy sokba kerül még ez a szavazás? FOTÓ: Tóth Gergő
Kötelezettségszegési eljárást indított csütörtökön az Európai Bizottság (EB) Magyarország ellen a külföldről támogatott civil szervezetekre vonatkozó törvény miatt. A brüsszeli testület emellett újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt korábban megindított jogsértési eljárást.

Christian Wigand szóvivő a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján közölte: úgynevezett hivatalos felszólító levelet küldtek Magyarországnak, és ezzel megindult az eljárás a civil szervezetekre vonatkozó, nemrég elfogadott jogszabály ügyében, amelyet több szempontból is aggályosnak találtak.

Az EB értékelése szerint a jogszabály indokolatlan "beavatkozást" jelent az uniós alapjogi chartában garantált jogokba, különösen az egyesülési szabadság terén, illetve a magánélet és a személyes adatok védelmét illetően is aggályokat vet fel.
Emellett a testület úgy véli, hogy a törvény "indokolatlanul és aránytalanul" korlátozza a tőke szabad mozgását, azáltal, hogy Brüsszel szerint az új nyilvántartásba vételi, bejelentési és nyilvánosságra hozatali követelmények diszkriminatívak, és komoly adminisztratív terhet jelentenek az érintett szervezetek számára. Mint írták, a törvény akadályozhatja a civil szervezeteket az adománygyűjtésben, korlátozva a tevékenységüket. Az intézkedéseknek elrettentő hatásuk lehet, és megnehezítik az érintett szervezetek finanszírozását.

"A civil társadalom demokratikus társadalmaink fontos pillére, ezért nem szabad indokolatlanul korlátozni a tevékenységét. Gondosan tanulmányoztuk a törvényt, és arra jutottunk, hogy nem felel meg az uniós jognak. Elvárjuk, hogy a magyar kormány mielőbb kezdjen párbeszédet a kérdés megoldása érdekében" - emelte ki közleményében Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke.

A bizottság azt is kifogásolja, hogy a törvény értelmében a civil szervezeteknek az adományozók személyét és a pontos összeget is közzé kell tenniük, és Brüsszel szerint a törvény nem teremt megfelelő egyenesúlyt az átláthatóság igénye és az adományozók és kedvezményezettek személyes adathoz és magánélethez fűződő jogai között.

A magyar hatóságoknak egy hónap áll rendelkezésükre, hogy válaszoljanak az ismertetett kifogásokra. Ha a felszólító levélre nem érkezik válasz, vagy Magyarország olyan észrevételeket tesz, amelyek nem tekinthetők kielégítőnek, az Európai Bizottság úgy dönthet, hogy a kötelezettségszegési eljárás következő lépéseként úgynevezett indokolással ellátott véleményt küld Budapestnek. Ezt követően - ha szükséges - a bizottság az Európai Unió Bírósága elé viheti az ügyet.

Brüsszel eddig a Velencei Bizottság hivatalos véleményére várt és mostanra jutott arra a következtetésre, hogy indokolt lépni az ügyben, mert megítélése szerint uniós jogot sértő rendelkezéseket tartalmaz a magyar jogszabály - idézi fel a Bruxinfo. A Velencei Bizottság áttanulmányozta a törvényt és nyilvánosságra hozta észrevételeit, amelyeknek az időközben végrehajtott magyar törvénymódosítás csak bizonyos elemeit orvosolta, a leginkább kifogásolt „külföldről finanszírozott” címkézést viszont nem. 

Az MSZP rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi
Ujhelyi István, az MSZP alelnöke az EB döntését értékelve közölte: ha a magyar Országgyűlés és a kormány a következő egy hónapban nem ad tökéletes választ arra, miképpen módosítja a felsőoktatási törvényt, hogy az összhangban legyen az európai alapszerződéssel és joggal, akkor az Európai Bíróság elé kerül az ügy, aminek következményeképpen Magyarország súlyos pénzügyi bírsággal számolhat. Ezért az MSZP alelnöke a frakcióval egyetértésben azt kezdeményezi, hogy a következő egy hónapban tartsanak rendkívüli parlamenti ülést, amelyen módosítják a kifogásolt jogszabályt.

Ugyancsak csütörtökön az EB újabb szakaszba léptette a felsőoktatási törvény módosítása miatt áprilisban Magyarország ellen megindított jogsértési eljárást. Az uniós jog végrehajtása felett őrködő szervezet indokolással ellátott véleményt küldött az ügyben a kormánynak, ami az eljárás második szakaszát jelenti.

A bizottság tudatta, hogy a magyar válaszlevél alapos elemzése után is fenntartja korábbi megállapításait, amelyek az eljárás megindításához vezettek. A módosított törvény ellentétes az uniós joggal: kérdések merültek fel a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságával, valamint a tudományos, az oktatási és a vállalkozási szabadsággal kapcsolatban - közölte a testület.

Magyarországnak mostantól egy hónapja van arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, mely a bírálói szerint bezárással fenyegeti a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU), különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

És persze Soros
A kvótaügy miatt indított kötelezettségszegési eljárásban a mai napig kellett válaszokat adni az EU felvetéseire. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta: tíz jogi érvet soroltak fel, hogy az országnak miért nem kell betartania a határozatot. 
Az államtitkár úgy látja, a bizottság álláspontja az ügyben "egybeesik Soros György akaratával", aki a saját migrációs tervét akarja Brüsszellel elfogadtatni. Közölte: a magyar választópolgárok a népszavazáson és a nemzeti konzultációban is kinyilvánították a véleményüket. "Semmilyen formában nem vállaljuk a ránk kényszerített menekültkvótáknak a teljesítését és az általunk nem kívánt bevándorlóknak a betelepítését" - jelentette ki.
Völner Pál kérdésre kitért arra: ősszel várható döntés a kvótaperben.

Szerző
Frissítve: 2017.07.13 15:52

Magyar kisfilmet is meghívtak a 72. cannes-i fesztiválra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:40

Mintegy 2 ezer alkotás közül 17 vizsgafilm, közülük 14 fikciós és 3 animációs mű kapott meghívást a Cinéfondation versenyébe, többségében kelet-európai országokból.
Meghívást kapott Moldovai Katalin Ahogy eddig című rendezői diplomafilmje a május 14-én kezdődő 72. cannes-i fesztiválra, a filmes egyetemek legjobbjait felvonultató Cinéfondation programba - közölték pénteken a szervezők Párizsban. A 24 perces alkotás a Budapesti Metropolitan Egyetemen Mozgóképművész mesterképzésén készült. A film Tóth Krisztina azonos című novelláját dolgozta fel, főszerepeiben Venczel Vera és Tóth Ildikó látható.
A Magyar Nemzeti Filmalap tájékoztatása szerint a film története során egy idős nő életébe pozitív fordulatot hoz egy tragikus hír. "A film összes szereplője - középpontban az idős és nagyothalló Margittal és lányával, Judittal - egy reményt adó kegyes hazugság részese lesz, amikor Margit megbetegszik. Ez a hirtelen jött esemény változást hoz mindkettőjük életében és egy új kezdetet is a kapcsolatukban" - olvasható a közleményben.
Az Ahogy eddig forgatókönyvét Moldovai Katalin rendező Palóczi Zitával közösen jegyzi, az operatőr Táborosi András volt, a vágó Soltész Orsolya, a gyártásvezető Makkos Zsófia. A diplomamunka során Moldovai témavezetője Balogh Zsolt volt. Moldovai Katalin 1982-ben Désen született, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen végzett filmművészet és média szakon, majd a Budapesti Metropolitan Egyetemen folytatta tanulmányait. Jelenleg az MTVA Mecenatúra támogatásával Szántó Sándor református lelkészről és egy havasalföldi magyar közösségről forgat dokumentumfilmet.
A Cinéfondation versenyébe benevezett mintegy 2 ezer alkotás közül 17 vizsgafilm, közülük 14 fikciós és 3 animációs mű kapott meghívást, többségében kelet-európai országokból, ami a szervezők szerint "a kelet-európai filmes oktatás vitalitását tükrözi". A kategóriában három díjat osztanak ki május 23-án. A válogatás zsűrijének elnöke idén Claire Denis francai író-rendező lesz. A vizsga- és diplomafilmeket bemutató rangos programban korábban Mundruczó Kornél, Kocsis Ágnes, Szimler Bálint, Kárpáti György Mór, Andrasev Nadja és Szentpéteri Áron filmjei is szerepeltek. A 72. cannes-i filmfesztivál Jim Jarmusch The Dead Don't Die című zombifilmjének díszbemutatójával május 14-én veszi kezdetét a francia Riviérán. A fesztivál május 25-ig tart, a hivatalos versenyprogram zsűrijének elnöke Alejandro González Inárritu ötszörös Oscar-díjas mexikói filmrendező lesz, a 83 éves Alain Delont életművéért tiszteletbeli Arany Pálmával tüntetik ki.

Nyilvántartásba vették az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a DK listáját az EP-választásra

Publikálás dátuma
2019.04.19 17:21

Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
Összegyűjtötték a szükséges 20 ezer érvényes ajánlást, a korábban nyilvántartásba vett Jobbikhoz, Fidesz-KDNP-hez, Momentumhoz és a Mi Hazánk Mozgalomhoz hasonlóan.
Nyilvántartásba vette az MSZP-Párbeszéd Magyarországért, a Lehet Más a Politika (LMP) és a Demokratikus Koalíció (DK) listáját a május 26-ai európai parlamenti (EP-) választásra pénteken a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A bejelentések megfeleltek a feltételeknek és a pártok összegyűjtötték a listaállításhoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást.
  • Az MSZP-Párbeszéd 48 nevet tartalmazó listáját Tóth Bertalan, az MSZP elnöke és frakcióvezetője vezeti.
  • Az LMP 28 névből álló listájának élén Vágó Gábor korábbi országgyűlési képviselő szerepel.
  • A DK 36 nevet felsoroló listáját Dobrev Klára, a párt alapító tagja vezeti.
Az NVB korábban már nyilvántartásba vette a Jobbik, a Fidesz-KDNP, a Momentum Mozgalom és a Mi Hazánk Mozgalom listáját.
A választáson indulni szándékozó pártoknak április 23-án 16 óráig kell leadniuk az összegyűjtött 20 ezer érvényes ajánlást és bejelenteniük a listájukat. A listán legfeljebb háromszor annyi, azaz 63 jelölt állítható, mint a megszerezhető mandátumok száma, de a szavazólapra csak az első öt jelölt neve kerül fel. A jelöltek sorrendjét a párt határozza meg. A lista bejelentése után a sorrendet nem lehet módosítani, nem lehet a listára új nevet felvenni, és nem lehet róla levenni sem. Ha valamelyik jelölt a listáról kiesik - mert elveszíti választójogát vagy írásban lemond a jelölésről -, helyére a listán soron következő lép. A listát és az azon szereplő jelölteket az NVB legkésőbb a bejelentést követő negyedik napon veszi nyilvántartásba.