Igazgató: nem a CT hiánya miatt halt meg a kislány

Publikálás dátuma
2017.07.13 17:25
Munka a kardiológiai klinikán/ Forrás: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet/Facebook
Bármit beszélnek is net-szerte, nem volt összefüggés a szívátültetésre váró kislány halála és a CT hiányában szükségessé vált szállítása között – derült ki a lapunknak nyilatkozó Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatójának szavaiból. 

A 12 éves súlyos-szívbeteg gyerek halálát sokan nyilvánosan is összefüggésbe hozták azzal, hogy - miként beszámoltunk róla - át kellett szállítani másik kórházba, mert nem volt a kardiológiai intézetben CT-berendezés. Az indulatot csak tüzelhette, hogy az emberi erőforrások minisztere elég szerencsétlenül reagált az esetre az ATV-ben, amikor arról beszélt, hogy az egészségügy iránti bizalmat azzal növelhetné a sajtó, ha nem a diagnosztikai berendezések hiányáról írna, hanem azt tenné közhírré, hogy olyan kórház is van, ahol ezek a gépek már elérhetőek. 

Lapunknak a kislány nagymamája, Aschell Ágnes elmondta, hogy az orvosok 16 napot küzdöttek unokája életéért, és biztos, hogy nincs összefüggés a gyerek szállítása és a halála között. Egyetlen kérdés van – mondta -, miért nincs CT abban az intézményben.

Súlyos, veleszületett fejlődési rendellenessége volt a kislánynak, – közölte lapunk kérdésére Ofner Péter, az intézet főigazgatója – aki műtétek sorozatán esett túl Budapesten és Münchenben. Az utolsón nálunk, az intézetben, a gyerek igen súlyos keringési állapotban volt. A műtéttől a gyerek nem lett jobban, a keringési elégtelenség fokozódott, így műszívkezelést kapott, lélegeztetni kellett. A nagy vérzés miatt a mellkast nem zárták vissza. A főigazgató elmondta: a nyitott mellkas egy orvosi terminológia, tehát nem arról van szó, hogy a betegnek nyitva van a mellkasa, a bőrt összevarrják, azonban a további esetleges műtétek miatt a csontos vázrendszert nem kapcsolják össze. A műtétet követő 16. napon a vérzés mellett idegrendszeri tünetek is jelentkeztek, ezért a neurológiai konzílium koponya CT-re rendelte a gyereket, amit a szomszédos Heim Pál Gyermekkórházban végeztek el. Sem a szállítás alatt, sem azt követően nem történt szövődmény - hangsúlyozta Ofner Péter, hozzátéve, a súlyos állapotban lévő betegek CT-be való eljuttatása rutin orvosi feladat, amelyre a kardiológiai intézet fel van készülve. A vizsgálat megállapította, hogy a kislány súlyos roncsoló agyvérzést kapott, ami miatt a műszívkezelést nem tudták folytatni. Abba kellett hagyni a véralvadásgátló-kezelést is, és ebben az állapotban a gyermek a saját keringésére nem tudott támaszkodni, június 29-én meghalt. A főigazgató megjegyezte: ha az épületben lett volna CT, a beteget akkor is szállítani kellett volna. Tudomásul kell venni, hogy van olyan diagnosztikai eszköz, amit nem lehet odavinni a betegágyhoz.

Az Országos Kardiológiai Intézet gyermek-szívtranszplantációs programja éppen tíz éves – fejezte be Ofner Péter. Ezalatt 41 szívátültetés történt, amelyből mindösszesen hatszor vesztettünk el beteget, és a műtét utáni első hat hónapban szinte soha. A szívátültetéseknél ez a hat hónap a legkritikusabb – mondja. Ofner beszámolt arról is, hogy az idén az intézet rendelkezésére fog állni az az összeg, amelyből CT-berendezést tudnak vásárolni.

Szerző

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.