Műsormagazin;CT;halál;igazgató;kislány;Országos Kardiológiai Intézet;

Munka a kardiológiai klinikán/ Forrás: Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet/Facebook

- Igazgató: nem a CT hiánya miatt halt meg a kislány

Bármit beszélnek is net-szerte, nem volt összefüggés a szívátültetésre váró kislány halála és a CT hiányában szükségessé vált szállítása között – derült ki a lapunknak nyilatkozó Ofner Péter, az Országos Kardiológiai Intézet főigazgatójának szavaiból. 

A 12 éves súlyos-szívbeteg gyerek halálát sokan nyilvánosan is összefüggésbe hozták azzal, hogy - miként beszámoltunk róla - át kellett szállítani másik kórházba, mert nem volt a kardiológiai intézetben CT-berendezés. Az indulatot csak tüzelhette, hogy az emberi erőforrások minisztere elég szerencsétlenül reagált az esetre az ATV-ben, amikor arról beszélt, hogy az egészségügy iránti bizalmat azzal növelhetné a sajtó, ha nem a diagnosztikai berendezések hiányáról írna, hanem azt tenné közhírré, hogy olyan kórház is van, ahol ezek a gépek már elérhetőek. 

Lapunknak a kislány nagymamája, Aschell Ágnes elmondta, hogy az orvosok 16 napot küzdöttek unokája életéért, és biztos, hogy nincs összefüggés a gyerek szállítása és a halála között. Egyetlen kérdés van – mondta -, miért nincs CT abban az intézményben.

Súlyos, veleszületett fejlődési rendellenessége volt a kislánynak, – közölte lapunk kérdésére Ofner Péter, az intézet főigazgatója – aki műtétek sorozatán esett túl Budapesten és Münchenben. Az utolsón nálunk, az intézetben, a gyerek igen súlyos keringési állapotban volt. A műtéttől a gyerek nem lett jobban, a keringési elégtelenség fokozódott, így műszívkezelést kapott, lélegeztetni kellett. A nagy vérzés miatt a mellkast nem zárták vissza. A főigazgató elmondta: a nyitott mellkas egy orvosi terminológia, tehát nem arról van szó, hogy a betegnek nyitva van a mellkasa, a bőrt összevarrják, azonban a további esetleges műtétek miatt a csontos vázrendszert nem kapcsolják össze. A műtétet követő 16. napon a vérzés mellett idegrendszeri tünetek is jelentkeztek, ezért a neurológiai konzílium koponya CT-re rendelte a gyereket, amit a szomszédos Heim Pál Gyermekkórházban végeztek el. Sem a szállítás alatt, sem azt követően nem történt szövődmény - hangsúlyozta Ofner Péter, hozzátéve, a súlyos állapotban lévő betegek CT-be való eljuttatása rutin orvosi feladat, amelyre a kardiológiai intézet fel van készülve. A vizsgálat megállapította, hogy a kislány súlyos roncsoló agyvérzést kapott, ami miatt a műszívkezelést nem tudták folytatni. Abba kellett hagyni a véralvadásgátló-kezelést is, és ebben az állapotban a gyermek a saját keringésére nem tudott támaszkodni, június 29-én meghalt. A főigazgató megjegyezte: ha az épületben lett volna CT, a beteget akkor is szállítani kellett volna. Tudomásul kell venni, hogy van olyan diagnosztikai eszköz, amit nem lehet odavinni a betegágyhoz.

Az Országos Kardiológiai Intézet gyermek-szívtranszplantációs programja éppen tíz éves – fejezte be Ofner Péter. Ezalatt 41 szívátültetés történt, amelyből mindösszesen hatszor vesztettünk el beteget, és a műtét utáni első hat hónapban szinte soha. A szívátültetéseknél ez a hat hónap a legkritikusabb – mondja. Ofner beszámolt arról is, hogy az idén az intézet rendelkezésére fog állni az az összeg, amelyből CT-berendezést tudnak vásárolni.

60-100 ezer forinttal jutalmazza azt a dolgozóját a közlekedési társaság, aki buszvezetőt szerez. Hozz egy autóbuszvezetőt! szlogennel mozgósító kampányt indított dolgozói körében a BKV. Ajánlási díjat fizetnek annak a kollégának, aki C, D vagy D+GKI igazolványos sofőrt hoz a házhoz. A BKV-hoz becsalogatott autóbuszvezetőkért az említett kategóriák szerint fejenként bruttó 60, 80, illetve 100 ezer forintot fizet a közlekedési társaság. „Mindenkinek jól jön az extra bevétel! Segíts nekünk és mi megháláljuk!” - ilyen mondatokkal igyekeznek toborzásra ösztönözi munkavállalókat.