Inkább lop, hogy ne öljön újra

Publikálás dátuma
2017.07.14. 07:15

A fogolyszökésnek nem mindig a csalóka szabadságvágy a legfontosabb indítóoka. Sok elítélt saját magától, a szabadságától is fél.

Néhány napon belül két elítélt is megszökött a büntetés-végrehajtás külső munkahelyeiről. Az egyiket, aki szerda délelőtt lépett meg a városi börtön közelében lévő külső munkaterületről Szombathely határában fogták el. Hétfőn az állampusztai bv-intézet egyik rabja szökött meg a közeli sertéstelepen végzett munka közben, de nem sokkal később őt is elfogták Akasztón.

A magyar jog szerint a fogolyszökésért további súlyos éveket is kiszabhatnak a bíróságok. (Sok országban a szökés nem számít bűncselekménynek, mert ott úgy vélik, a börtön dolga, hogy megakadályozza azt.) A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) szakmai álláspontja szerint az elmúlt időszak szökései azzal állhatnak összefüggésben, hogy egyre több - börtönön kívüli - külső helyen végeznek munkát az elítéltek. Ilyenkor előfordul, hogy valakit „meglegyint” a szabadság szele és a következmények mérlegelése nélkül lelép. A bv csaknem 1500 fogvatartottat foglalkoztat naponta külső szerződés keretében. Külső munkát kizárólag olyan rabok végezhetnek, akik kisebb súlyú bűncselekmény miatt töltik a szabadságvesztésüket. A bv egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a lehető legtöbb rab dolgozzon. Például saját pékségben, sertés- és baromfitelepeken, mezőgazdasági üzemekben termelik meg az étkezésükhöz szükséges élelmiszereket – vagy külső civil cégeknél bérmunkát végeznek.

Hat év alatt összesen 14-en szöktek meg a bv-ből, ami minimális arány a csaknem 18 ezer fős fogvatartotti létszámhoz képest.

Végh József kriminálpszichológus a Népszavának elmondta, a fogolyszökés leggyakoribb motivációja: rendezni a kapcsolatot szerelmével, családjával. (Volt, aki pár nappal szabadulása előtt azért szökött meg, mert levélben azt írták neki, hogy élettársa új kapcsolatra lépett.) De bármilyen furcsa: sokan azért szöknek meg – vagy követnek el bűncselekményt szabadulásuk után -, hogy visszakerülhessenek a börtön falai közé. Azt nem mérlegelik, hogy társaiknak ezzel bajt okoznak, mert például miattuk megszigorítják a rezsimintézkedéseket. A szabadság nem mindenki számára akkora érték, mint nekünk vagy ahogyan másokról képzeljük – véli tapasztalatai alapján a pszichológus. Sokak számára a „bennlét” a biztonságot jelenti. A rendet, az élelmet. Akár azt is, hogy a télen nem kell megfagynia az utcán. Végh megemlít nem egy olyan esetet is, ahol a szökéssel próbálkozó vagy valamilyen börtön-bűncselekményt elkövető gyilkos azért tette, amit tett, mert tudta, érezte, hogy ha szabadulna, újra embert ölne, ezért inkább vállalta a további fogságot.

Szerző

Lefaragtak a büdzséből, hogy segíthessenek

Publikálás dátuma
2017.07.14. 07:12
Az épület teljesen kiégett, lakhatatlanná vált - A szerző felvétele
Félszáz somogyi település összefogásával költözhet új házba egy rinyaújlaki rokkantnyugdíjas, akinek januárban égett le az otthona.

„Teljes terjedelmében égett egy hatvan négyzetméter alapterületű családi ház tetőszerkezete hétfő reggel Rinyaújlakon, a Kossuth utcában – adta hírül idén január 16-án a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az eset során senki nem sérült meg.”

A közleményből az is kiderült: „a családi ház födémje több helyen átégett és beszakadt, az épület lakhatatlanná vált, az önkormányzat gondoskodott a ház lakójának elhelyezéséről.”

Arról természetesen már nem szól a tájékoztató, hogy a férfi, akinek leégett az otthona, rokkantnyugdíjas, s emellett súlyos betegséggel küzd. Turnár Lászlónak a saját erejéből esélye sem volt, hogy egyenesbe hozza életét, ráadásul az önkormányzati ingatlanban sem maradhatott sokáig, ugyanis a házat a település felhasználta egy pályázathoz.

 Egy alig több mint háromszáz lelkes faluban ismer mindenki mindenkit, s tudja, kinek mik a lehetőségei – mondta Peti Csaba, a dél-somogyi Rinyaújlak polgármestere. – Így aztán természetes, ha valakit valami baj ér, megpróbálunk segíteni. Főleg, ha önhibáján kívül került nehéz helyzetbe.

Ahogyan Turnár László. A rokkantnyugdíjas házában egy elektromos zárlat okozta a tüzet, a szobában tartózkodó férfi észre sem vette, hogy lángol a tető, egy arra járó falubeli szólt neki. Értesítették a tűzoltókat is, akik azonban már csak azt tudták megakadályozni, hogy a lángok továbbterjedjenek.

- Mivel az épület lakhatatlanná vált, tudtuk, Lacinak mindenképpen szüksége lesz egy másik házra – folytatta Peti Csaba. – Azzal is tisztában voltunk, mivel 35 ezer forint rokkantnyugdíjból él, kizárt, hogy saját maga megoldja ezt a problémát. De azt is tudtuk, bármennyire is szeretnénk segíteni, egyedül nem leszünk rá képesek. A faluvezető ezért szokatlan lépésre szánta el magát: levelet írt minden somogyi településnek, s kérte, lehetőség szerint támogassák a beteg rinyaújlaki férfi házvásárlását. Emellett megkereste a környékbeli vállalkozókat is, hátha sikerül rávenni őket egy kis jótékonykodásra. A balatonvilágosi közgyűlés ellenszavazat nélkül támogatta Fekete Barnabás polgármester előterjesztését, miszerint 50 ezer forinttal járuljanak hozzá Turnár László lakhatásának megoldásához. Ahogyan Somogy 246 települése közül még vagy négy tucatnyian. Sorra érkeztek a felajánlások, akadt olyan kis falu, mely csak tízezer forintot tudott kiszorítani a büdzséjéből, másutt a világosiakhoz hasonlóan félszázezer forintra bólintottak rá a képviselők. Magánszemélyek is zsebükbe nyúltak, ezer-harmincezer forintonként érkeztek az utalások, s néhány környékbeli vállalkozás is besegített.

- Nagyon megható válaszleveleket is kaptam – jegyezte meg Peti Csaba. – Somogyban rengeteg település hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, s akad, ahol fejlesztésre csak néhány százezer forint jut évente. Értelemszerűen ezek a falvak nem tudtak pénzt küldeni, viszont jelezték, támogatják a kezdeményezésünket: erkölcsileg és lélekben…

Rinyaújlak ugyan nem tartozik az önhikis – önhibáján kívül hátrányos helyzetű – települések közé, ám igencsak meg kell nézni, mire költik a valamivel több mint ötvenmilliós éves költségvetést. A falu négyszázezer forintot, az idei büdzséje csaknem egy százalékát különített el Turnár László új otthonára.

- Kicsit át kellett alakítanunk a terveinket, lesz olyan vállalás, melyet így nem tudunk majd megvalósítani – mondta a rinyaújlaki polgármester. – Ám ennél sokkal fontosabb, hogy a felajánlásokból sikerült egy házat vásárolnunk, nem messze az előzőtől. Mivel az ingatlant régóta nem lakták, így a többi pénzből felújítottuk az épületet, bevezettük a vizet, a gázt, a villanyt, újra burkoltattuk a fürdőszobát és a szobákat. Voltak, akik nem pénzt, hanem bútorokat, ruhát, élelmiszert adtak, valamelyest megkönnyítve ezzel egy élet újrakezdését…

Témák
Rinyaújlak

Lefaragtak a büdzséből, hogy segíthessenek

Publikálás dátuma
2017.07.14. 07:12
Az épület teljesen kiégett, lakhatatlanná vált - A szerző felvétele
Félszáz somogyi település összefogásával költözhet új házba egy rinyaújlaki rokkantnyugdíjas, akinek januárban égett le az otthona.

„Teljes terjedelmében égett egy hatvan négyzetméter alapterületű családi ház tetőszerkezete hétfő reggel Rinyaújlakon, a Kossuth utcában – adta hírül idén január 16-án a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság. Az eset során senki nem sérült meg.”

A közleményből az is kiderült: „a családi ház födémje több helyen átégett és beszakadt, az épület lakhatatlanná vált, az önkormányzat gondoskodott a ház lakójának elhelyezéséről.”

Arról természetesen már nem szól a tájékoztató, hogy a férfi, akinek leégett az otthona, rokkantnyugdíjas, s emellett súlyos betegséggel küzd. Turnár Lászlónak a saját erejéből esélye sem volt, hogy egyenesbe hozza életét, ráadásul az önkormányzati ingatlanban sem maradhatott sokáig, ugyanis a házat a település felhasználta egy pályázathoz.

 Egy alig több mint háromszáz lelkes faluban ismer mindenki mindenkit, s tudja, kinek mik a lehetőségei – mondta Peti Csaba, a dél-somogyi Rinyaújlak polgármestere. – Így aztán természetes, ha valakit valami baj ér, megpróbálunk segíteni. Főleg, ha önhibáján kívül került nehéz helyzetbe.

Ahogyan Turnár László. A rokkantnyugdíjas házában egy elektromos zárlat okozta a tüzet, a szobában tartózkodó férfi észre sem vette, hogy lángol a tető, egy arra járó falubeli szólt neki. Értesítették a tűzoltókat is, akik azonban már csak azt tudták megakadályozni, hogy a lángok továbbterjedjenek.

- Mivel az épület lakhatatlanná vált, tudtuk, Lacinak mindenképpen szüksége lesz egy másik házra – folytatta Peti Csaba. – Azzal is tisztában voltunk, mivel 35 ezer forint rokkantnyugdíjból él, kizárt, hogy saját maga megoldja ezt a problémát. De azt is tudtuk, bármennyire is szeretnénk segíteni, egyedül nem leszünk rá képesek. A faluvezető ezért szokatlan lépésre szánta el magát: levelet írt minden somogyi településnek, s kérte, lehetőség szerint támogassák a beteg rinyaújlaki férfi házvásárlását. Emellett megkereste a környékbeli vállalkozókat is, hátha sikerül rávenni őket egy kis jótékonykodásra. A balatonvilágosi közgyűlés ellenszavazat nélkül támogatta Fekete Barnabás polgármester előterjesztését, miszerint 50 ezer forinttal járuljanak hozzá Turnár László lakhatásának megoldásához. Ahogyan Somogy 246 települése közül még vagy négy tucatnyian. Sorra érkeztek a felajánlások, akadt olyan kis falu, mely csak tízezer forintot tudott kiszorítani a büdzséjéből, másutt a világosiakhoz hasonlóan félszázezer forintra bólintottak rá a képviselők. Magánszemélyek is zsebükbe nyúltak, ezer-harmincezer forintonként érkeztek az utalások, s néhány környékbeli vállalkozás is besegített.

- Nagyon megható válaszleveleket is kaptam – jegyezte meg Peti Csaba. – Somogyban rengeteg település hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű, s akad, ahol fejlesztésre csak néhány százezer forint jut évente. Értelemszerűen ezek a falvak nem tudtak pénzt küldeni, viszont jelezték, támogatják a kezdeményezésünket: erkölcsileg és lélekben…

Rinyaújlak ugyan nem tartozik az önhikis – önhibáján kívül hátrányos helyzetű – települések közé, ám igencsak meg kell nézni, mire költik a valamivel több mint ötvenmilliós éves költségvetést. A falu négyszázezer forintot, az idei büdzséje csaknem egy százalékát különített el Turnár László új otthonára.

- Kicsit át kellett alakítanunk a terveinket, lesz olyan vállalás, melyet így nem tudunk majd megvalósítani – mondta a rinyaújlaki polgármester. – Ám ennél sokkal fontosabb, hogy a felajánlásokból sikerült egy házat vásárolnunk, nem messze az előzőtől. Mivel az ingatlant régóta nem lakták, így a többi pénzből felújítottuk az épületet, bevezettük a vizet, a gázt, a villanyt, újra burkoltattuk a fürdőszobát és a szobákat. Voltak, akik nem pénzt, hanem bútorokat, ruhát, élelmiszert adtak, valamelyest megkönnyítve ezzel egy élet újrakezdését…

Témák
Rinyaújlak