Balog Zoltán lemondását sürgeti az MSZP

Az MSZP szerint a Fidesz kormány bűne, hogy nem áll rendelkezésre minden szükséges eszköz, gép az egészségügyben.

Varga László, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azután beszélt erről pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet előtt, hogy az intézetből egy kislányt nyitott mellkassal szállítottak a Heim Pál Gyermekkórházba CT-vizsgálatra, mivel a kardiológiai intézetben nincs ilyen készülék. A gyermek később elhunyt; az intézet főigazgatójának csütörtöki közlése szerint az állapotát nem befolyásolta, hogy egy másik létesítménybe kellett átvinni CT-vizsgálatra.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint értékválasztás kérdése, hogy a kormány mire költi az adófizetők pénzét. Jelezte: egy CT-készülék ára átlagosan 120 millió forint.

Orbán Viktor Várba költözése 20 ezer millió forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek, a felcsúti kisvasútra 600 millió forintot költöttek, a Puskás-stadionra 190 ezer millió forint fog elmenni - sorolta a politikus. Közölte, a legutóbbi nemzeti konzultációra 1000 millió forintot, a befuccsolt olimpiai pályázatra 36 ezer millió forintot költöttek.

Varga László sürgette Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének lemondását, mivel a tárcavezető szerinte azt mondta, örülni kell annak, ahol van CT és nem kell azt nézni, hol nincs. "Ez egy lelketlen kijelentés egy lelkésztől"- fogalmazott. Intézményfejlesztésre, gépbeszerzésre és arra van szükség az egészségügyben, hogy az orvosok, ápolók meg legyenek fizetve - hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy 2010-hez képest jelentősen nőtt a CT- és MR-berendezések száma az országban, Varga László azt mondta, minden lehetősége megvolt a kormánynak arra, hogy nagyságrendekkel többet költsön az egészségügyre, ehhez képest forrásokat vontak ki. Jelentős, további eszközbeszerzés szükséges - mondta.

Szerző

Magyar fiatal nyerte a közgazdasági „majdnem Nobel” díjat

A 27 éves, budapesti születésű Raccuja Gergely nyerte idén a Wolfson Közgazdasági Díjat, ami a közgazdasági Nobel után a legnagyobb díjnak számít a szférában. A 250 ezer fontos jutalommal járó első helyet az kapja, aki a legjobb megoldást vázolja fel a díj kiírásakor feltett kérdésre, ami ezúttal arról szólt, hogyan fizethetnénk jobb, biztonságosabb és megbízhatóbb úthálózatért úgy, hogy az a közlekedők számára fair, a gazdaságnak és a környezetnek pedig kedvező legyen – írja a 444.

Raccuja a pályamunkájában egy újfajta, távolság-alapú útdíjrendszert tervezett. Ebben a rendszerben nem lenne többé üzemanyag- és gépjárműadó - ezzel helyreállítva a bizalmat a közlekedők és az állam között -, helyette viszont lenne egy újfajta adó, amit a járművek által az adott időszakban megtett távolság alapján kellene fizetni. Ennek az adónak az egységeit aszerint határoznák meg, mekkora az adott jármű motorja, és mennyire környezetszennyező.

A rendszer minden elemzés szerint kedvezőbb lenne a szereplőknek, mint a mostani. Az autósok nyernének az átláthatóbb rendszerrel és az olcsóbb üzemanyaggal, ráadásul a javasolt rendszerben az adóbevételek meghatározott részét a helyi utakra és autópályákra kellene fordítania az államnak. Raccuja Gergely munkáját 7 ország 120 indulója közül választották ki győztesnek.

A díjazott Budapesten született, és 2011-ben költözött Nagy-Britanniába, ahol politikatudományt, várostervezést és olaszt tanult a UCL-en (University College London), ahol 2015-ben végzett, dicsérettel.

Szerző

Magyar fiatal nyerte a közgazdasági „majdnem Nobel” díjat

A 27 éves, budapesti születésű Raccuja Gergely nyerte idén a Wolfson Közgazdasági Díjat, ami a közgazdasági Nobel után a legnagyobb díjnak számít a szférában. A 250 ezer fontos jutalommal járó első helyet az kapja, aki a legjobb megoldást vázolja fel a díj kiírásakor feltett kérdésre, ami ezúttal arról szólt, hogyan fizethetnénk jobb, biztonságosabb és megbízhatóbb úthálózatért úgy, hogy az a közlekedők számára fair, a gazdaságnak és a környezetnek pedig kedvező legyen – írja a 444.

Raccuja a pályamunkájában egy újfajta, távolság-alapú útdíjrendszert tervezett. Ebben a rendszerben nem lenne többé üzemanyag- és gépjárműadó - ezzel helyreállítva a bizalmat a közlekedők és az állam között -, helyette viszont lenne egy újfajta adó, amit a járművek által az adott időszakban megtett távolság alapján kellene fizetni. Ennek az adónak az egységeit aszerint határoznák meg, mekkora az adott jármű motorja, és mennyire környezetszennyező.

A rendszer minden elemzés szerint kedvezőbb lenne a szereplőknek, mint a mostani. Az autósok nyernének az átláthatóbb rendszerrel és az olcsóbb üzemanyaggal, ráadásul a javasolt rendszerben az adóbevételek meghatározott részét a helyi utakra és autópályákra kellene fordítania az államnak. Raccuja Gergely munkáját 7 ország 120 indulója közül választották ki győztesnek.

A díjazott Budapesten született, és 2011-ben költözött Nagy-Britanniába, ahol politikatudományt, várostervezést és olaszt tanult a UCL-en (University College London), ahol 2015-ben végzett, dicsérettel.

Szerző