Bíróságok napja - Ünneprontás nélkül

Publikálás dátuma
2017.07.14. 15:20
Ünnepség az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) MTI Fotó: Bruzák Noémi
Példaértékű a bírósági dolgozók hivatásszeretete, elkötelezettsége, ez a hivatásszeretet viszi folyamatosan előre a bírósági szervezetet - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságok napja alkalmából rendezett pénteki budapesti ünnepségen.

Handó Tünde hozzátette: az alázattal végzett szakmai munka kapcsolja össze az egymást követő generációkat, és ezek az építőkövek biztosíthatják az igazságszolgáltatás erejét, stabilitását, nemzetközileg is elismert hatékonyságát. A szervezet megítélésének alakításában az egésznek, az egyes részeknek, de legfőképpen az egyes bíróknak van felelősségük, akik az egyes ítéleteket meghozzák - jegyezte meg.

Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, a közbizalom hosszú távú fenntartása folyamatosan kikényszeríti a bírósági szervezet alkalmazkodását is. Mint mondta, a bírósági rendszer az elmúlt évtizedekben sokféle módon változott, szavai szerint mindenki örült a költségvetési források emelésének, a létszámbővítésnek, a tárgyi feltételek javításának. Tudomásul kell azonban venni, az extenzív fejlesztés helyett az erőforrások hatékonyabb felhasználására helyeződik a hangsúly - jegyezte meg, és példaként a fizetési meghagyásos eljárások közjegyzőkhöz kiszervezését és a cégeljárások automatizálását említette.

A Kúria elnöke elmondta: az elmúlt évtizedekben zajlott igazságszolgáltatási reformok tapasztalata az, hogy a változtatás nem vihető sikerre, ha a kialakult helyzetről, a célokról, elképzelésekről nem folyik értékelő és elemző párbeszéd. Jelezte: a szervezet mindenkori vezetőjén múlik, tud-e olyan légkört kialakítani, amely a konstruktív belső kommunikációt lehetővé teszi.
Darák Péter közlése szerint ilyen építő párbeszéd zajlott például a bírák etikai kódexének kialakításakor, ugyanakkor adódtak kevésbé pozitív példák is, értékelése szerint nem mindig kezelték jól a munkaügyi és közigazgatási bírák közötti feszültséget. Megjegyezte: nem jó jel az sem, ha a fontos partnerekkel a kommunikáció "döcögősen alakul", például megritkulnak bírói egyesületekkel folytatott konzultációk.

Egy közjogilag szabályozott, határozott törvényi feladatokkal működő szervezet számára egyáltalán nem könnyű feladat a változásoknak való megfelelés, de legalább ilyen fontos, hogy generációk adják át egymásnak azokat az állandó értékeket, amelyek a bíróságot bírósággá teszik - szögezte le. Hozzátette: ilyen állandó érték például a bírói függetlenség, a munka minőségével szembeni igény, és az a késztetés, hogy a pereket ésszerű időn belül, a résztvevők megelégedésére bírálják el.
A progresszív értékek megőrzése, és a szükséges változtatások okos menedzselése nemcsak a bírósági rendszer színvonalának, függetlenségének és hatékonyságának javítására, de minden magyar polgár javára szolgál - hangoztatta a Kúria elnöke.

Simon Levente, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke arról beszélt, jövő márciusban lejár az OBT jelenlegi tagjainak mandátuma. Visszatekintve a 2012 márciusa óta működő testület munkájára, kiemelte, hogy az OBT részletes egyeztetés után elfogadta a bírák etikai kódexét, és napjainkban egy bíró a kinevezésekor ennek egy nyomtatott példányát is megkapja, utalásként arra, hogy ezen időponttól fokozott elvárásoknak kell megfelelnie. Megjegyezte: az OBT tevékenyen részt vett és részt vesz a bírói életpálya szakértői testület működésében, jelezve elkötelezettségét amellett, hogy a bírósági szervezet dolgozóinak jövőképe minél vonzóbb lehessen.

A bíróságok napja alkalmából tartott ünnepségen csaknem száz bíró és igazságügyi alkalmazott részesült - kiemelkedő tevékenységének és példamutató életpályájának elismeréseként - Juhász Andor-díjban, bírósági szolgálatért oklevélben, címzetes kúriai bírói, címzetes táblabírói, címzetes törvényszéki bírói, tanácsosi és főtanácsosi címben.

Az ünnepségen részt vett Polt Péter legfőbb ügyész, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint több volt legfelsőbb bírósági elnök.

A bíróságok napját 2001 óta tartják meg minden évben, július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.

Szerző

Plakáttörvény - Az Alkotmánybírósághoz fordult a Jobbik

A Jobbik benyújtotta a plakáttörvénnyel kapcsolatos beadványát az Alkotmánybíróságnak (Ab) pénteken.

Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese az ezt megelőző budapesti sajtótájékoztatóján közölte: 57 parlamenti képviselő írta alá az ívet, ami elegendő és a politikai akaratot is kifejezi. A Jobbik mellett 4 LMP-s, 25 MSZP-s és 4 független képviselő támogatta aláírásával az utólagos normakontroll iránti igényt.

A politikus három érvet hozott az úgynevezett plakáttörvény alaptörvény-ellenessége mellett. Értékelése szerint közjogi érvénytelenség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztársasági elnök által megfogalmazott aggályokra reagált, hanem teljesen új jogszabályt alkotott.

Emellett feles többséggel fogadtak el pártok gazdálkodására vonatkozó passzusokat, miközben szerinte ez minősített többséget igényelt volna.

Staudt Gábor indokai között szerepelt az is, hogy a - kormányzati hierarchiába tartozó - kormányhivatalok kaptak lehetőséget a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére, az Állami Számvevőszék helyett.

Noha a beadvány elbírásának nincs időbeli korlátja, a Jobbik reméli, hogy nem húzódik el a folyamat - mondta a frakcióvezető-helyettes.

Szerző

Plakáttörvény - Az Alkotmánybírósághoz fordult a Jobbik

A Jobbik benyújtotta a plakáttörvénnyel kapcsolatos beadványát az Alkotmánybíróságnak (Ab) pénteken.

Staudt Gábor, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese az ezt megelőző budapesti sajtótájékoztatóján közölte: 57 parlamenti képviselő írta alá az ívet, ami elegendő és a politikai akaratot is kifejezi. A Jobbik mellett 4 LMP-s, 25 MSZP-s és 4 független képviselő támogatta aláírásával az utólagos normakontroll iránti igényt.

A politikus három érvet hozott az úgynevezett plakáttörvény alaptörvény-ellenessége mellett. Értékelése szerint közjogi érvénytelenség áll fenn, mert az Országgyűlés nem a köztársasági elnök által megfogalmazott aggályokra reagált, hanem teljesen új jogszabályt alkotott.

Emellett feles többséggel fogadtak el pártok gazdálkodására vonatkozó passzusokat, miközben szerinte ez minősített többséget igényelt volna.

Staudt Gábor indokai között szerepelt az is, hogy a - kormányzati hierarchiába tartozó - kormányhivatalok kaptak lehetőséget a pártok gazdálkodásának ellenőrzésére, az Állami Számvevőszék helyett.

Noha a beadvány elbírásának nincs időbeli korlátja, a Jobbik reméli, hogy nem húzódik el a folyamat - mondta a frakcióvezető-helyettes.

Szerző