Az értelmetlen harcokba hajszolt ország

A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) és a liberális Süddeutsche Zeitung kommentárt közölt pénteken a civil törvény ügyében indított kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban.

A FAZ A megosztó címmel közölte Stephan Löwenstein írását, aki kiemelte, hogy Orbán Viktor kormányfőnek "nem fog fájni" a brüsszeli eljárás, és a külföldről finanszírozott, "vagyis az amerikai milliárdos, Soros György által támogatott szervezetek elleni harc" nem valamilyen konkrét probléma megoldását, hanem a "belpolitikai polarizációt" szolgálja.

Orbán 2010-es hatalomra kerülése óta "jó tapasztalatokat" szerzett arról, hogy a megosztottság előidézésében miként lehet felhasználni Brüsszelt. Ilyen esetekben "a népét védi a +Magyarország elleni+ támadásoktól", és "Soros bábjaiként állítja be" az EU vezető politikusait és a balliberális ellenzéket, a "kormánypárt által uralt médiumok pedig minden kötelezettségszegési eljárásban ennek +bizonyítékát+ látják".

Orbánnak végül "bejön a számítása", akkor is, ha kisebb módosításokat kell végrehajtani a törvényen, de "magas árat fizet ezért értelmetlen harcokba hajszolt országa" - írta a FAZ szerzője.

A Süddeutsche Zeitung Daniel Brössler kommentárját közli Jogi úton címmel amely szerint "elméleti, mégis érdekes kérdés", vajon felvennék-e ma az EU-ba az Orbán Viktor vezetésével egy olyan úton elindult Magyarországot, amely elfordul "a demokrácia azon formájától, amelyről azt gondoltuk, hogy egyetértés van róla az EU-ban".

Orbán "hadjárata az állítólag veszedelmes külföldi erők ellen ezt az elfordulást jelzi a nyílt társadalomtól", a civil törvénnyel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárás pedig jelzi a "harcot azért a Magyarországért, amely nemcsak a tagja, hanem része is az EU-nak".

Orbán "meg akarja bélyegezni" a külföldi pénzügyi forrásokkal rendelkező civil szervezeteket. Ez az egyik elem a Soros György elleni "gyűlölettel teli kampányban", amelyhez "antiszemita színezetű" plakátok is tartoznak. A kormányfő Vlagyimir Putyin orosz elnök példáját követi a külföldről támogatott egyesületek elleni harcban - tette hozzá a Süddeutsche Zeitung szerzője, kiemelve, hogy "az EU-ban elfogadhatatlan az ilyen paranoia".

Mint írta, az EU-nak csak a jogi út marad, és a kötelezettségszegési eljárással elérheti, hogy Orbán legalább részben engedjen a vitában. A kormányfő eddig mindig visszarettent attól, hogy kiélezze a konfliktust az Európai Bizottsággal, ami azt mutatja, hogy "az EU nem tehetetlen, ha cselekszik".

Szerző

Bíróságok napja - Ünneprontás nélkül

Publikálás dátuma
2017.07.14. 15:20
Ünnepség az Országos Bírósági Hivatalban (OBH) MTI Fotó: Bruzák Noémi
Példaértékű a bírósági dolgozók hivatásszeretete, elkötelezettsége, ez a hivatásszeretet viszi folyamatosan előre a bírósági szervezetet - mondta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bíróságok napja alkalmából rendezett pénteki budapesti ünnepségen.

Handó Tünde hozzátette: az alázattal végzett szakmai munka kapcsolja össze az egymást követő generációkat, és ezek az építőkövek biztosíthatják az igazságszolgáltatás erejét, stabilitását, nemzetközileg is elismert hatékonyságát. A szervezet megítélésének alakításában az egésznek, az egyes részeknek, de legfőképpen az egyes bíróknak van felelősségük, akik az egyes ítéleteket meghozzák - jegyezte meg.

Darák Péter, a Kúria elnöke arról beszélt, a közbizalom hosszú távú fenntartása folyamatosan kikényszeríti a bírósági szervezet alkalmazkodását is. Mint mondta, a bírósági rendszer az elmúlt évtizedekben sokféle módon változott, szavai szerint mindenki örült a költségvetési források emelésének, a létszámbővítésnek, a tárgyi feltételek javításának. Tudomásul kell azonban venni, az extenzív fejlesztés helyett az erőforrások hatékonyabb felhasználására helyeződik a hangsúly - jegyezte meg, és példaként a fizetési meghagyásos eljárások közjegyzőkhöz kiszervezését és a cégeljárások automatizálását említette.

A Kúria elnöke elmondta: az elmúlt évtizedekben zajlott igazságszolgáltatási reformok tapasztalata az, hogy a változtatás nem vihető sikerre, ha a kialakult helyzetről, a célokról, elképzelésekről nem folyik értékelő és elemző párbeszéd. Jelezte: a szervezet mindenkori vezetőjén múlik, tud-e olyan légkört kialakítani, amely a konstruktív belső kommunikációt lehetővé teszi.
Darák Péter közlése szerint ilyen építő párbeszéd zajlott például a bírák etikai kódexének kialakításakor, ugyanakkor adódtak kevésbé pozitív példák is, értékelése szerint nem mindig kezelték jól a munkaügyi és közigazgatási bírák közötti feszültséget. Megjegyezte: nem jó jel az sem, ha a fontos partnerekkel a kommunikáció "döcögősen alakul", például megritkulnak bírói egyesületekkel folytatott konzultációk.

Egy közjogilag szabályozott, határozott törvényi feladatokkal működő szervezet számára egyáltalán nem könnyű feladat a változásoknak való megfelelés, de legalább ilyen fontos, hogy generációk adják át egymásnak azokat az állandó értékeket, amelyek a bíróságot bírósággá teszik - szögezte le. Hozzátette: ilyen állandó érték például a bírói függetlenség, a munka minőségével szembeni igény, és az a késztetés, hogy a pereket ésszerű időn belül, a résztvevők megelégedésére bírálják el.
A progresszív értékek megőrzése, és a szükséges változtatások okos menedzselése nemcsak a bírósági rendszer színvonalának, függetlenségének és hatékonyságának javítására, de minden magyar polgár javára szolgál - hangoztatta a Kúria elnöke.

Simon Levente, az Országos Bírói Tanács (OBT) soros elnöke arról beszélt, jövő márciusban lejár az OBT jelenlegi tagjainak mandátuma. Visszatekintve a 2012 márciusa óta működő testület munkájára, kiemelte, hogy az OBT részletes egyeztetés után elfogadta a bírák etikai kódexét, és napjainkban egy bíró a kinevezésekor ennek egy nyomtatott példányát is megkapja, utalásként arra, hogy ezen időponttól fokozott elvárásoknak kell megfelelnie. Megjegyezte: az OBT tevékenyen részt vett és részt vesz a bírói életpálya szakértői testület működésében, jelezve elkötelezettségét amellett, hogy a bírósági szervezet dolgozóinak jövőképe minél vonzóbb lehessen.

A bíróságok napja alkalmából tartott ünnepségen csaknem száz bíró és igazságügyi alkalmazott részesült - kiemelkedő tevékenységének és példamutató életpályájának elismeréseként - Juhász Andor-díjban, bírósági szolgálatért oklevélben, címzetes kúriai bírói, címzetes táblabírói, címzetes törvényszéki bírói, tanácsosi és főtanácsosi címben.

Az ünnepségen részt vett Polt Péter legfőbb ügyész, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, valamint több volt legfelsőbb bírósági elnök.

A bíróságok napját 2001 óta tartják meg minden évben, július 15-én, a független bírói hatalmat megalapozó 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulóján.

Szerző

Balog Zoltán lemondását sürgeti az MSZP

Az MSZP szerint a Fidesz kormány bűne, hogy nem áll rendelkezésre minden szükséges eszköz, gép az egészségügyben.

Varga László, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese azután beszélt erről pénteken sajtótájékoztatón, Budapesten, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet előtt, hogy az intézetből egy kislányt nyitott mellkassal szállítottak a Heim Pál Gyermekkórházba CT-vizsgálatra, mivel a kardiológiai intézetben nincs ilyen készülék. A gyermek később elhunyt; az intézet főigazgatójának csütörtöki közlése szerint az állapotát nem befolyásolta, hogy egy másik létesítménybe kellett átvinni CT-vizsgálatra.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese szerint értékválasztás kérdése, hogy a kormány mire költi az adófizetők pénzét. Jelezte: egy CT-készülék ára átlagosan 120 millió forint.

Orbán Viktor Várba költözése 20 ezer millió forintba fog kerülni a magyar adófizetőknek, a felcsúti kisvasútra 600 millió forintot költöttek, a Puskás-stadionra 190 ezer millió forint fog elmenni - sorolta a politikus. Közölte, a legutóbbi nemzeti konzultációra 1000 millió forintot, a befuccsolt olimpiai pályázatra 36 ezer millió forintot költöttek.

Varga László sürgette Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének lemondását, mivel a tárcavezető szerinte azt mondta, örülni kell annak, ahol van CT és nem kell azt nézni, hol nincs. "Ez egy lelketlen kijelentés egy lelkésztől"- fogalmazott. Intézményfejlesztésre, gépbeszerzésre és arra van szükség az egészségügyben, hogy az orvosok, ápolók meg legyenek fizetve - hangsúlyozta.

Arra a felvetésre, hogy 2010-hez képest jelentősen nőtt a CT- és MR-berendezések száma az országban, Varga László azt mondta, minden lehetősége megvolt a kormánynak arra, hogy nagyságrendekkel többet költsön az egészségügyre, ehhez képest forrásokat vontak ki. Jelentős, további eszközbeszerzés szükséges - mondta.

Szerző