költségek;vizes vb;

2017-07-15 07:01:00

FINA 2017 - Pénzben úszó világbajnokság

A fél világ Budapestre figyel, mégis kérdés, nyer-e a város, az adófizető, vagy épp a kormány a monstre rendezvényen. A vizes világbajnokságra tengernyi pénzt költöttek - többnyire átláthatatlan módon.

Mennyibe került és hányan tudják egyszerre használni a vizes világbajnokság idején az ingyenes wifit? Erre a két látszólag nagyon egyszerű kérdésre sem válaszoltak lapunknak a budapesti vizes világbajnokság szervezői. Hallgatásuk annyiban érthető, hogy ha válaszolnának, még kiderülne: a vonatkozó 30 milliárdos keretből sokkal többet költöttek az ingyenes internet megteremtésére, mint a XIII. kerületi önkormányzat, amely összesen 110 milliós fejlesztés nyomán, különösebb csinnadratta nélkül biztosít elérést a szurkolóknak. Mindez persze cseppet sem meglepő: éppúgy szövi át az átláthatatlan gazdálkodás és a túlköltés gyanúja az ingyen-wifi-t mint az egész, 40 milliárd forintról a jelenlegi tudásunk szerint 170 milliárdosra drágult monstre rendezvényt.

Ennyit ritkán költenek
Ilyen összeget ilyen szintű eseményre nem, vagy csak nagyon ritkán szoktak elkölteni – mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint a rendezési költségekből látszik, hogy a magyar szervezők igyekeznek kitenni magukért. A szakértő hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben az ár-érték arányt érdemes nézni, nem az abszolút értéket. „Ha létrejön egy olyan infrastruktúra, amelyet mindannyian tudunk használni a vb után, illetve a komoly rendezési költség tényleg olyan marketing értéket teremt Magyarországnak, amit várnak tőle, akkor megtérülhet a temérdek pénz” - vélekedett a sportközgazdász, hozzátéve: a hazai vizes vb gyakorlatilag marketingberuházás. Ugyanis, ha külföldi televíziókban, portálokon, újságokban hirdették volna Magyarországot az se került volna kevesebbe. Arra a kérdésünkre, mi a garancia arra, hogy a vb után is használhassa a nagyközönség a Duna Arénát, a szakértő azt mondta: a kormány szava. „Ha 1-2 év múlva azt látjuk, hogy nincsen kihasználva és üresen áll, akkor kijelenthetjük: nem volt értelme a vizes vb-nek”.

Noha azt nem tudjuk, hogy mennyiért, de abban biztosak lehetünk: van wifi. Mint ahogyan, ha csak a legutolsó pillanatban is, de szinte minden mással is elkészültek a szervezők. Budapest látszólag felkészült a vizes világbajnokság rendezésére.

Az is biztos, hogy a szervezők az utolsó pillanatban sem kímélték az adóforintjainkat. Semmi sem volt túl drága nekik, s az is sokat mond, hogy a margitszigeti Casinónál még péntekre virradó éjjel is lázas munka folyt, sötétben is legalább hetvenen dolgoztak az épületnél, amelynek egymilliárdos felújításához amúgy közbeszerzés nélkül választottak kivitelezőt.

A forintosítható áron túl másféle költségekkel is számolhatunk: az államapparátus, ha kellett jogszabályt módosított, tereket zárt el és le, költségkeretet emelt, elhallgatott, trükközött, félrevezetett, kamu látványtervekkel kábított – minden bevetett, hogy bármilyen nagyot is álmodtak, az valósság váljon.

Nulladik nap: kevés néző, sok rendőr
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Város a városban, akár így is jellemezhetnénk az idei vizes világbajnokság egyes versenyszámainak helyt adó Duna Arénát és közvetlen környékét. Tegnap még a rend őrei voltak többségben, ugyanis csekély számú, 300-400 fős nézőközönség volt kíváncsi a pénteki nyitószámra, a férfiak egyméteres műugró selejtezőjére. Némiképp nyomasztóan hatott, hogy minden érdeklődőre jutott legalább két-három rendőr vagy terrorelhárító. Utóbbiak ráadásul egy páncélost is felvonultattak a Népfürdő utcában. A kép azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a női vízilabda-válogatott vasárnapi nyitómérkőzése várhatóan több ezer nézőt vonz majd. Munkanap révén aligha meglepő, hogy péntek délelőtt a külföldi versenyzőket buzdító – jellemzően távol-keleti – szurkolók voltak többségben, ám az elmúlt hetek, hónapok híreit figyelemmel követve már az is meghökkentő volt, hogy időben elkészültek az építkezésekkel. Noha a költségek végül megsokszorozódtak, elmondható, hogy az első benyomások alapján korszerű, 21. századi uszoda épült. Azt viszont már kérdéses, megérte-e mindez. Különösen annak tükrében, hogy senki sem kapkod azért, hogy a vb-t követően üzemeltesse a 12 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt.

– Az autoriter rendszerek imádnak olimpiát, vagy világbajnokságot rendezni, ugyanis minél nagyobb a beruházás, annál többet lehet lopni – vélekedett lapunknak Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint természetesen vannak pozitív példák is, hiszen a barcelonai, vagy a londoni olimpia nagy szerepet játszott a társadalmi kohézióban. Viszont a hazai vizes vb-t egyáltalán nem az ilyen példákhoz sorolja. „Szocsiban omladoznak az utolsó pillanatban épített utak és házak, az utcákról eltűntek az emberek, vadvirágok nőnek és mindent beborít a szemét” – emlékeztet a szakértő a 2014-es téli olimpia helyszínére. Az ötkarikás esemény megrendezésére az oroszok a becslések szerint az előzetesen tervezett összeg sokszorosát, 51 milliárd dollárt (akkori áron 11 300 milliárd forintot) fordítottak, ami még a 2008-as pekingi nyári játékok költségvetését is felülmúlta. A téli olimpia előtt több mint kétezer családot költöztettek ki a környékről, csak azért, hogy az olimpiai falu felépülhessen, azonban az oroszok azóta sem tudnak mit kezdeni az üres szobákkal, a sportlétesítményekkel és a sípályákkal. Eredetileg úgy tervezték, hogy az ötkarikás játékok után turistalátványosság lesz a létesítményekből, de a szakértők már azt sem tartják kizártnak, hogy pár éven belül teljesen eltűnik a föld színéről a milliárdokért építtetett olimpiai falu. Szentpéteri Nagy Richárd szerint Orbánnak a vizes vb tökéletes alkalom lesz fotózkodásra, feltűnik majd a szurkolók között és ha minden jól megy, politikai hasznot kovácsolhat magának.

Városligeti zavarok
A világbajnokság rendezői számára a lehető legkellemetlenebb módon helyezkedtek el a park beépítése ellen régóta tiltakozó, magukat ligetvédőknek nevező aktivisták. A szinkronúszó versenyek helyszínén, a Városligeti-tónál a bejárathoz települtek sátraikkal és transzparenseikkel a tüntetők. Köztük, meg a TEK betonakadályai között kell átszlalomozniuk a vendégeknek, ha be akarnak jutni. A ligetvédőknek erre a területre is az év végéig van területfoglalási engedélyük.

– Nem hinném, hogy a nagy sportesemények rendezése önmagában alkalmas lenne a mai Magyarországon a rendszer legitimálására, de azt se hiszem, hogy ezek csak Orbán Viktor szórakoztatását vagy megalomániáját szolgálják – jelentette ki a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital szakértője szerint a kormány és személyesen a miniszterelnök sport iránti elköteleződése jó a politikai haszonszerzésre, a Fidesz erre mindig is nagyon figyelt, rátelepednek a sportsikerekre, nacionalista ideológiájuk részévé teszik a sportot, jó kapcsolatot építenek az élsportolók egy részével, ami jól jön a kampányokban. Mindemellett azért is fontosak ezek a rendezvények, mert nagyon nagy korrupciós lehetőség van bennük, ez a politológus szerint a vizes vb költségeinek elszállásából is világosan látszik. Egy olimpia pedig olyan mértékű beruházást jelentene, amely a rendszer hosszú távú finanszírozását is számottevően szolgálná - ezért szeretne annyira olimpiát rendezni az Orbán-rezsim.

Duna Aréna, te drága!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéseiből kiderül, hogy a vizes vb munkálatai érdemben hozzájárultak az építőipar első félévi, a tavalyihoz képest jelentősen növekvő teljesítményéhez. 2015. májusában a beruházás várható költségét eredetileg 31 milliárd forintra becsülték, ebből a Duna Arénára jutott volna 25 milliárd. Az építkezés kivitelezője a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. nettó 38,5 milliárd forintért vállalta a látványtervre nyomaiban sem hasonlító kocka Duna Aréna építését. Tavaly év végén további 4,8 milliárd forinttal kiegészítették a költségkeretet, így az elérte a 43,3 milliárd forintot. A vizes vb bruttó 170 milliárd forintos költsége a tavalyi teljes építőipari teljesítmény majd 10 százalékát is eléri.