Green Holiday - Az állam a felelős?

Publikálás dátuma
2017.07.17. 07:05
Forrás: Green Travel/Facebook
A nem megfelelő törvények miatt többnyire hiába lépnek fel a csődbe ment utazási irodákkal szemben kártérítési igénnyel, a cégek vagyoni biztosítéka korlátozott. 

Az utazási irodák működését szabályozó kormányrendelet nem felel meg az uniós szabályozás követelményeinek - ezt a tanulságos véleményt fogalmazta meg lapunknak a Green Travel, majd a Green Holidays csődje kapcsán Cseszlai Ádám ügyvéd. Úgy véli, hogy ez a jogszabály nem eredményezi azt a hatékony védelmet a fogyasztó számára - a fizetésképtelenné váló utazási irodával szemben, - amely biztosítani tudná a befizetett összeg teljes visszatérítését. Ebből azt a következtetést vonja le, hogy a magyar állam mulasztott, mert nem megfelelő módon ültette át az uniós szabályozást, így végső soron a fogyasztókat ért kárért is az állam felel. Az ügyvédtől megtudtuk, hogy ismerik a hazai bíróságoknak azt az ítéletét, amelyben a magyar államot arra kötelezték, hogy fizesse ki a teljes vagyoni kárt, kamatokkal és a felmerült ügyvédi költségekkel együtt.

Az Európai Unió Tanácsa még 1990-ben megfogalmazott egy olyan irányelvet, amely szerint „a szervező és/vagy közvetítő szerződő fél kellő biztosítékra vonatkozó igazolást nyújt arra vonatkozóan, hogy fizetésképtelenség esetén a befizetett összeget visszatéríthesse, és a fogyasztót hazaszállíthassa.” Ennek kapcsán 2014-ben az Európai Unió Bírósága hozott egy olyan végzést, amely szerint az irányelvet "úgy kell értelmezni, hogy ezzel ellentétes az a nemzeti szabályozás, amelynek részletszabályai nem eredményezik, azt hogy a fogyasztó az általa befizetett valamennyi összeg visszatérítésére és a hazaszállítására vonatkozóan hatékony biztosítékkal rendelkezik az utazásszervező fizetésképtelensége esetén.” Majd ehhez hozzáfűzték, hogy „a tagállamoknak nincs semmilyen mérlegelési mozgásterük a tekintetben, hogy az utazásszervező, illetve az utazásközvetítő által a fogyasztó számára nyújtandó biztosítéknak a kockázatok milyen körére kell fedezetet nyújtania.”

Az utazási irodák számára a vonatkozó hazai kormányrendelet előírja, hogy gondoskodjanak vagyoni biztosítékról a fizetésképtelenné válás esetére. Ezt a kötelezettséget általában biztosítási szerződés megkötésével teljesítik az utazásszervezők. Sok esetben azonban a biztosítási összeg a tervezett értékesítési nettó árbevétel adott százalékához igazodik, ami nem nyújt elegendő fedezetet a fogyasztók részére visszafizetendő teljes összegre, azaz csupán korlátozott garanciát jelent. (Feltehetően ez a helyzet a Green Holidays esetében is.)

Ügyeskedő Green-cégek

Szállodakuponos internetes oldalak mögé bújva szerzett több ezer ügyfelet egy olyan török tulajdonban lévő utazási cégcsoport, amelynek másik cége már tavaly csődbe ment - tudta meg a Green Holidays Kft. történetének tanulságai kutatva a Heti Válasz.

Azt állították, hogy az ajánlott szálláshely maga a paradicsom, ötcsillagos szálloda pálmafákkal, hófehér párnájú napozóágyakkal, számtalan medencével, csúszdaparkkal. Ehhez kapcsolódik még a teljes ellátás, ultra all inclusive, a fagylaltkehely, de még az esti koktélozás is benne foglaltatik az árban. Mindez repülővel, illetékkel, transzferrel hét éjszakára "mindössze" 104 ezer forintért. A kft. ajánlata még 10 napja is elérhető volt. Az utazás októberre szólt, de az út mögött álló iroda már a hirdetés megjelenésekor csődöt jelentett. Igaz, ez az ajánlaton nem látszott, nem is foghattak gyanút az utasok, akik az Utazhatnék.hu oldalán foglaltak. Pedig a Green-csoport július 3-án immár másodszor húzta le a rolót; először tavaly ősszel, amikor kicsiben ugyanazt történt, mint most.

Az uniós szabályozás alapján az állam feladata nem csupán annak megállapítása, hogy a biztosítéknak mire kell fedezetet nyújtania, hanem megfelelően gondoskodnia is kell arról is, hogy ez a biztosíték ténylegesen rendelkezésre álljon, és szükség esetén alkalmas legyen arra, hogy abból a fogyasztók valamennyi érintett igénye kielégítést nyerjen. Ha a biztosíték visszatérően nem bizonyul elegendőnek, akkor a magyar állam nem járt el körültekintően az uniós irányelv átültetése során - vélekedik Cseszlai Ádám.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmünket, hogy a hogy a hozzáférhető adatok szerint a Green Travel Nemzetközi Utazási Iroda Kft.-t tavaly novemberben törölték a hatósági nyilvántartásból, és egy évre eltiltották az utazásszervező tevékenység gyakorlásától. A kft. az idei beszámolóját még nem tette közzé, azonban tavaly nagyságrendileg 240 millió forint adózott eredményt ért el, amelyből körülbelül 231 millió forintot az eredménytartalékba helyezett. (A társaság törzstőkéje a cégnyilvántartás szerint csaknem ennyi: 230 millió forint.) A céggel szemben több végrehajtást is feltüntettek a cégkivonaton.

A hatályos nyilvántartásban a Green Holidays Kft. mint utazási vállalkozó most már szintén nem szerepel, figyelemmel arra, hogy a hatóság július 3-án törölte, és a tevékenység gyakorlástól ugyancsak egy évre eltiltotta. Ennek a társaságnak a törzstőkéje mindössze 3 millió forint, a mérleg szerint a saját tőkéje, pedig 16,156 millió forint volt a tavalyi üzleti évben. Egyre valószínűbb, hogy - mivel a Green Travel Kft. utazásszervező tevékenységet nem végezhet - más cégeken keresztül jogszabályellenesen folytatták a korábbi tevékenységüket. Ezzel kapcsolatban egyébként történt közérdekű bejelentést 2016 végén, minden látható következmény nélkül.

Cseszlai Ádám szerint nem vitás, hogy szerződésszegés és - valószínűleg - a bűntetőtörvénykönyvbe ütköző cselekmény is történt. Azonban egy fizetésképtelenné vált utazási iroda esetén a fogyasztók többnyire hiába lépnek fel polgári jogi igénnyel, általában ez csak részleges megtérülést eredményez, hiszen a vagyoni biztosíték a nem megfelelő jogszabályi rendelkezések miatt korlátozott, és a társaság vagyoni általában nem számottevő.

Ha az utazásszervező vagy utazásközvetítő tevékenységet egy olyan társaság végezte, amely nem szerepel a hatósági nyilvántartásban, akkor az ügyvéd álláspontja szerint az állam kárfelelőssége valószínűleg nem állapítható meg. Amennyiben viszont a szerződést bejegyzett utazási iroda kötötte, és a vagyoni biztosíték nem nyújt kellő fedezet, akkor a magyar állammal szemben a korábbi jogesetek és az Európai Unió Bíróságának jogértelmezése alapján a kártérítési igény megalapozott, és szinte teljes mértékben megtérülnek a befizetett összegek (a bírói gyakorlat szerint egyedül a sztornó díjra és a poggyászbiztosításra nem terjed ki a kártalanítás). Ráadásul ilyen esetekben az ún. egyetemleges károkozásra tekintettel nem is kell bevárni, hogy a fizetésképtelenné vált utazási iroda csődje során milyen mértékben térülnek meg a korábban befizetett összegek

Nem árt az óvatosság

A magyarok többsége el sem olvassa mit ír alá, ha elé tolnak egy szerződést. Márpedig nem árt alaposan áttanulmányozni utazás előtt a szervezővel, vagy a közvetítővel kötött szerződést - erről beszélt a Népszavának Békefi Veronika, a Neckermann ügyvezető igazgatója.

- Hol érdemes tájékozódni, hogy legális céggel intézzük az utazásunkat?

- Budapest Főváros Kormányhivatala Kereskedelmi Haditechnikai Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztályának - mint a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogutódjának - a honlapján több fontos információ mellett elérhető az utazóknak szóló „Fogyasztói Tájékoztató”, amely tartalmazza a tevékenységüket jogszerűen folytató vállalkozások listáját, és hasznos tanácsokat is ad.

- Mire kell odafigyelnünk a szerződés aláírása előtt?

- Ugyanolyan gondosan kell eljárni, mint bármely más szerződéskötés esetén. Aláírás előtt meg kell győződni arról, hogy pontosan mely utazásszervező szolgáltatását rendeli meg az utazó, és érdemes elolvasni a megrendelt szolgáltatás leírását is.

- Milyen csapdák lehetnek az apró betűs részekben?

- Az apró betű a papíralapú tájékoztatás terjedelmi korlátai miatt alakult ki, a weboldalakon közzétett információknál egyre ritkább. Az utazási szerződés jogszabályban előírt kötelező feltételeitől az apró betűs tájékoztatás sem térhet el jogszerűen, de a szolgáltatás részleteiről tartalmazhat olyan információt, amely befolyásolhatja az utas választását.

- Mit tehetünk, ha a tengerre néző part közeli szállás az utcára néz és 500 métert, vagy még többet kell gyalogolnunk a tengerig?

- Ilyenkor a hibás teljesítés esete áll fenn, amelyért az utazásszervezőnek kell helytállnia az utassal szemben. A hibát az utasnak minél előbb be kell jelentenie az utazásszervezőnek, hogy minél gyorsabban mód legyen a hiba kijavítására, még a helyszínen, például szoba, vagy szállodacsere útján. Egyébként pedig a hibás teljesítésből eredő igények érvényesíthetők. - B.T. 



Szerző

FINA 2017 - Pénzben úszó világbajnokság

Publikálás dátuma
2017.07.15. 07:01
LÁTVÁNYRA UTAZTAK - A hazai építőipar teljesítményét is érezhetően megdobták a vb-beruházások, igaz, a nagy árat az adófizezők á
A fél világ Budapestre figyel, mégis kérdés, nyer-e a város, az adófizető, vagy épp a kormány a monstre rendezvényen. A vizes világbajnokságra tengernyi pénzt költöttek - többnyire átláthatatlan módon.

Mennyibe került és hányan tudják egyszerre használni a vizes világbajnokság idején az ingyenes wifit? Erre a két látszólag nagyon egyszerű kérdésre sem válaszoltak lapunknak a budapesti vizes világbajnokság szervezői. Hallgatásuk annyiban érthető, hogy ha válaszolnának, még kiderülne: a vonatkozó 30 milliárdos keretből sokkal többet költöttek az ingyenes internet megteremtésére, mint a XIII. kerületi önkormányzat, amely összesen 110 milliós fejlesztés nyomán, különösebb csinnadratta nélkül biztosít elérést a szurkolóknak. Mindez persze cseppet sem meglepő: éppúgy szövi át az átláthatatlan gazdálkodás és a túlköltés gyanúja az ingyen-wifi-t mint az egész, 40 milliárd forintról a jelenlegi tudásunk szerint 170 milliárdosra drágult monstre rendezvényt.

Ennyit ritkán költenek
Ilyen összeget ilyen szintű eseményre nem, vagy csak nagyon ritkán szoktak elkölteni – mondta lapunknak Szabados Gábor. A sportközgazdász szerint a rendezési költségekből látszik, hogy a magyar szervezők igyekeznek kitenni magukért. A szakértő hangsúlyozta, hogy ilyen esetekben az ár-érték arányt érdemes nézni, nem az abszolút értéket. „Ha létrejön egy olyan infrastruktúra, amelyet mindannyian tudunk használni a vb után, illetve a komoly rendezési költség tényleg olyan marketing értéket teremt Magyarországnak, amit várnak tőle, akkor megtérülhet a temérdek pénz” - vélekedett a sportközgazdász, hozzátéve: a hazai vizes vb gyakorlatilag marketingberuházás. Ugyanis, ha külföldi televíziókban, portálokon, újságokban hirdették volna Magyarországot az se került volna kevesebbe. Arra a kérdésünkre, mi a garancia arra, hogy a vb után is használhassa a nagyközönség a Duna Arénát, a szakértő azt mondta: a kormány szava. „Ha 1-2 év múlva azt látjuk, hogy nincsen kihasználva és üresen áll, akkor kijelenthetjük: nem volt értelme a vizes vb-nek”.

Noha azt nem tudjuk, hogy mennyiért, de abban biztosak lehetünk: van wifi. Mint ahogyan, ha csak a legutolsó pillanatban is, de szinte minden mással is elkészültek a szervezők. Budapest látszólag felkészült a vizes világbajnokság rendezésére.

Az is biztos, hogy a szervezők az utolsó pillanatban sem kímélték az adóforintjainkat. Semmi sem volt túl drága nekik, s az is sokat mond, hogy a margitszigeti Casinónál még péntekre virradó éjjel is lázas munka folyt, sötétben is legalább hetvenen dolgoztak az épületnél, amelynek egymilliárdos felújításához amúgy közbeszerzés nélkül választottak kivitelezőt.

A forintosítható áron túl másféle költségekkel is számolhatunk: az államapparátus, ha kellett jogszabályt módosított, tereket zárt el és le, költségkeretet emelt, elhallgatott, trükközött, félrevezetett, kamu látványtervekkel kábított – minden bevetett, hogy bármilyen nagyot is álmodtak, az valósság váljon.

Nulladik nap: kevés néző, sok rendőr
FOTÓ: MOLNÁR ÁDÁM

Város a városban, akár így is jellemezhetnénk az idei vizes világbajnokság egyes versenyszámainak helyt adó Duna Arénát és közvetlen környékét. Tegnap még a rend őrei voltak többségben, ugyanis csekély számú, 300-400 fős nézőközönség volt kíváncsi a pénteki nyitószámra, a férfiak egyméteres műugró selejtezőjére. Némiképp nyomasztóan hatott, hogy minden érdeklődőre jutott legalább két-három rendőr vagy terrorelhárító. Utóbbiak ráadásul egy páncélost is felvonultattak a Népfürdő utcában. A kép azonban hamarosan megváltozhat, hiszen a női vízilabda-válogatott vasárnapi nyitómérkőzése várhatóan több ezer nézőt vonz majd. Munkanap révén aligha meglepő, hogy péntek délelőtt a külföldi versenyzőket buzdító – jellemzően távol-keleti – szurkolók voltak többségben, ám az elmúlt hetek, hónapok híreit figyelemmel követve már az is meghökkentő volt, hogy időben elkészültek az építkezésekkel. Noha a költségek végül megsokszorozódtak, elmondható, hogy az első benyomások alapján korszerű, 21. századi uszoda épült. Azt viszont már kérdéses, megérte-e mindez. Különösen annak tükrében, hogy senki sem kapkod azért, hogy a vb-t követően üzemeltesse a 12 ezer néző befogadására alkalmas létesítményt.

– Az autoriter rendszerek imádnak olimpiát, vagy világbajnokságot rendezni, ugyanis minél nagyobb a beruházás, annál többet lehet lopni – vélekedett lapunknak Szentpéteri Nagy Richárd. A politológus szerint természetesen vannak pozitív példák is, hiszen a barcelonai, vagy a londoni olimpia nagy szerepet játszott a társadalmi kohézióban. Viszont a hazai vizes vb-t egyáltalán nem az ilyen példákhoz sorolja. „Szocsiban omladoznak az utolsó pillanatban épített utak és házak, az utcákról eltűntek az emberek, vadvirágok nőnek és mindent beborít a szemét” – emlékeztet a szakértő a 2014-es téli olimpia helyszínére. Az ötkarikás esemény megrendezésére az oroszok a becslések szerint az előzetesen tervezett összeg sokszorosát, 51 milliárd dollárt (akkori áron 11 300 milliárd forintot) fordítottak, ami még a 2008-as pekingi nyári játékok költségvetését is felülmúlta. A téli olimpia előtt több mint kétezer családot költöztettek ki a környékről, csak azért, hogy az olimpiai falu felépülhessen, azonban az oroszok azóta sem tudnak mit kezdeni az üres szobákkal, a sportlétesítményekkel és a sípályákkal. Eredetileg úgy tervezték, hogy az ötkarikás játékok után turistalátványosság lesz a létesítményekből, de a szakértők már azt sem tartják kizártnak, hogy pár éven belül teljesen eltűnik a föld színéről a milliárdokért építtetett olimpiai falu. Szentpéteri Nagy Richárd szerint Orbánnak a vizes vb tökéletes alkalom lesz fotózkodásra, feltűnik majd a szurkolók között és ha minden jól megy, politikai hasznot kovácsolhat magának.

Városligeti zavarok
A világbajnokság rendezői számára a lehető legkellemetlenebb módon helyezkedtek el a park beépítése ellen régóta tiltakozó, magukat ligetvédőknek nevező aktivisták. A szinkronúszó versenyek helyszínén, a Városligeti-tónál a bejárathoz települtek sátraikkal és transzparenseikkel a tüntetők. Köztük, meg a TEK betonakadályai között kell átszlalomozniuk a vendégeknek, ha be akarnak jutni. A ligetvédőknek erre a területre is az év végéig van területfoglalási engedélyük.

– Nem hinném, hogy a nagy sportesemények rendezése önmagában alkalmas lenne a mai Magyarországon a rendszer legitimálására, de azt se hiszem, hogy ezek csak Orbán Viktor szórakoztatását vagy megalomániáját szolgálják – jelentette ki a Népszavának Juhász Attila. A Political Capital szakértője szerint a kormány és személyesen a miniszterelnök sport iránti elköteleződése jó a politikai haszonszerzésre, a Fidesz erre mindig is nagyon figyelt, rátelepednek a sportsikerekre, nacionalista ideológiájuk részévé teszik a sportot, jó kapcsolatot építenek az élsportolók egy részével, ami jól jön a kampányokban. Mindemellett azért is fontosak ezek a rendezvények, mert nagyon nagy korrupciós lehetőség van bennük, ez a politológus szerint a vizes vb költségeinek elszállásából is világosan látszik. Egy olimpia pedig olyan mértékű beruházást jelentene, amely a rendszer hosszú távú finanszírozását is számottevően szolgálná - ezért szeretne annyira olimpiát rendezni az Orbán-rezsim.

Duna Aréna, te drága!
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéseiből kiderül, hogy a vizes vb munkálatai érdemben hozzájárultak az építőipar első félévi, a tavalyihoz képest jelentősen növekvő teljesítményéhez. 2015. májusában a beruházás várható költségét eredetileg 31 milliárd forintra becsülték, ebből a Duna Arénára jutott volna 25 milliárd. Az építkezés kivitelezője a Garancsi Istvánhoz köthető Market Zrt. nettó 38,5 milliárd forintért vállalta a látványtervre nyomaiban sem hasonlító kocka Duna Aréna építését. Tavaly év végén további 4,8 milliárd forinttal kiegészítették a költségkeretet, így az elérte a 43,3 milliárd forintot. A vizes vb bruttó 170 milliárd forintos költsége a tavalyi teljes építőipari teljesítmény majd 10 százalékát is eléri.

Sötét árny vetül a Brexitre

Publikálás dátuma
2017.07.12. 07:05
Fotó: Thinstock
Hidegzuhanyként érte a brit Brexit-javaslat az Európai Parlament vezetőit. Akár vétóra is hajlandó, derül ki az ezzel foglalkozó munkacsoport lapunknak eljuttatott írásából.

Bár elismerjük, hogy a Brexit egy demokratikus döntés eredménye, arról azonban sosem voltunk meggyőződve, hogy ez jó döntés lenne. Nem jó a gazdaságnak, bizonyosan nem jó Európa és az Egyesült Királyság világban betöltött pozícióinak, és ami a legfontosabb: nem jó a polgároknak. Az Egyesült Királyságnak a polgárok jogairól szóló dokumentumát olvasva pedig csak erősödik ez a véleményünk. A szöveg még azt az ambiciózus célkitűzését sem képes teljesíteni, hogy „a polgárokat tegye az első helyre”, ugyanis a homályosság és bizonytalanság sötét árnyát veti több millió európai polgár életére.

Az Unió Brexittel kapcsolatos főtárgyalója, Michel Barnier javaslatával összehasonlítva a különbségek rendkívül szembeötlők. Az uniós javaslat szerint a britek és az európaiak egyaránt megtarthatják ugyanazokat a jogokat és a védelem ugyanazon szintjét, mint amelyet jelenleg az élveznek. A kilépés időpontját megelőzően szerzett valamennyi jog közvetlenül érvényesíthető lesz, és egész életen át tartó védelmet, teljes viszonosságot és egyenlő bánásmódot biztosít. Ez az álláspont egyszerű, egyértelmű és tisztességes. Pontosan az, amit a britek többsége szeretne, amikor kijelenti, hogy meg kívánja tartani uniós polgárságát!

Ezt az ajánlatot három hét elteltével követte az Egyesült Királyság válasza, amely hideg zuhanyként ért minket. A brit kormány javaslata szerint a Brexitet követő naptól kezdve az európaiak „harmadik országbeli állampolgárnak” tekintendők. Ezek az állampolgárok az Egyesült Királyságban kevesebb jogot élvezhetnének, mint a britek bárhol az Unióban. Nem csupán arról van szó, hogy az európaiak elveszítik szavazati jogukat a helyi választásokon, hanem arról is, hogy jövőbeli családtagjaik is minimumjövedelem-követelmények hatálya alá esnek majd, és nem egyértelmű az sem, mi lesz a Brexit után született gyermekeik státusza. A brit javaslat a másodrendű polgárság kialakulásának valós kockázatát hordozza magában. Még a „Vote Leave” („Szavazz a kilépésre”) kampány nyilatkozatával is ellentétben áll. Az ugyanis ígéretet tett arra, hogy az uniós polgárok „a jelenleginél nem kedvezőtlenebb” bánásmódban részesülnek majd.

A viszonosság eme hiányán felül úgy tűnik, hogy Nagy-Britannia a bürokrácia új bajnoka kíván lenni. Minden családtagnak - a gyermekeknek is - külön kérelmet kell benyújtania a „letelepedett jogállás” megszerzéséhez. Azoknak, akik a türelmi időszak végére nem teljesítik az ötéves tartózkodási feltételt, két kérelmet kell benyújtaniuk: egyet azért, hogy maradhassanak, egyet pedig azért, hogy megkapják a „letelepedett jogállást”. A kérelmezők közötti azonos bánásmódot pedig semmi nem garantálja.

A bürokrácia azonban legyőzhető. Ami valóban aggodalomra ad okot, az a folyamatos bizonytalanság. Több mint egy évvel a Brexitről szóló népszavazás után a brit javaslat számos kérdést hagy megválaszolatlanul. Többet kell-e majd fizetniük az európai diákoknak, még akkor is, ha már jelentkeztek a 2019–20-as új tanévre? Garantálják-e az orvosok számára, hogy képesítéseiket továbbra is elismerik az Egyesült Királyságban? Miért nem esik szó egyáltalán azokról a határ menti ingázó munkavállalókról, akik az Egyesült Királyságban dolgoznak, de az Unióban élnek? És miért nem hajlandó a brit kormány egyértelműen kijelenteni, hogy az összes európai polgárra vonatkozó végső határidő nem előzi meg a Brexit dátumát?

Minden tiszteletünk a brit jogrendszeré, de ki kell mondanunk: a bíróságok által alkalmazott törvényeket olyan brit politikusok fogadták el, akik jelenleg még az elkövetkezendő évekre is képtelenek megadni a szükséges garanciákat, nemhogy egy egész életre! Ezért kell biztosítanunk mind a brit, mind pedig az európai polgárok számára, hogy jogaikat egy olyan mechanizmuson keresztül tudják érvényesíteni, amelyben az Európai Bíróság nagy szerepet játszik.

2019 elején az Európai Parlament képviselői végső döntést hoznak majd a Brexit-megállapodásról. Az elkövetkezendő hónapokban szorosan együtt fogunk működni az uniós főtárgyalóval és a 27 tagállammal, hogy segítsük a tárgyalások irányítását. Célunk egy ambiciózus és előremutató kilépési megállapodás kidolgozása. Le kívánjuk szögezni, hogy mielőtt az Unió és az Egyesült Királyság közötti új kapcsolatot meghatároznánk, jelentős előrelépésekre van szükség, különösen a polgárság, valamint a pénzügyi elszámolás kérdésében. 2019. március 30-án véget ér a tárgyalásokra szánt időszak, melynek meghosszabbítását nem támogatjuk. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az Egyesült Királyságnak 2019 májusában európai választásokat kellene tartania – ami egyszerűen elképzelhetetlen.

Az Európai Unió közös küldetése a jogok kiterjesztése, kibővítése és előmozdítása, nem pedig csökkentése. A jogok visszamenőleges hatályú eltörlését semmiképpen sem támogatjuk. Az Európai Parlament fenntartja a jogot arra, hogy visszautasítson minden olyan megállapodást, melynek következtében az uniós polgárok – állampolgárságuktól függetlenül – a jelenleginél kevésbé kedvező elbánásban részesülnének. Úgy véljük, hogy itt olyan alapvető jogokról és értékekről van szó, amelyek az európai projekt központi elemét képezik.

Guy Verhofstadt, az EP Brexit-Koordinációs Csoportjának elnöke és az ALDE képviselőcsoport elnöke

Manfred Weber, a PPE képviselőcsoport elnöke

Gianni Pittella, az S&D képviselőcsoport elnöke

Gabi Zimmer, a GUE/NGL képviselőcsoport elnöke

Ska Keller és Philippe Lamberts, a Verts/ALE képviselőcsoport társelnökei

Elmar Brok, a Brexit Koordinációs Csoport tagja

Roberto Gualtieri, a Brexit Koordinációs Csoport tagja

Danuta Hübner, a Brexit Koordinációs Csoport tagja

Pincér és recepciós a legtöbb magyar
A Nagy-Britanniában dolgozó magyarok nagyjából fele recepciós, pincér vagy pultos, legalábbis a brit statisztikai hivatal (ONS) felmérése szerint legnagyobb arányban a brit kiskereskedelemben és vendéglátásban dolgoznak a magyarok. Mivel a két ágazatban az átlagnál magasabb a feketemunka aránya, jó eséllyel még több honfitársunk dolgozik ezeken a területeken. Az adatokból az is kiderült, hogy 5000 magyar pénzügyi területen dolgozott a felmérés elkészítésének idejében. Az egyéb kategóriába nagyjából 20 ezren kerülteki, őket túlnyomórészt az egészségügyben és az építőiparban foglalkoztatják.
A 444.hu által ismertetett tanulmányból kiderült, hogy a brit statisztikusok adatfelvétele alapján 81,3 ezer magyar tartózkodik életvitelszerűen Nagy-Britanniában. Mivel ez a szám egy nagyobb háztartási adatgyűjtésből származik, sokan kimaradhattak a statisztikából, azaz a 81 ezres szám inkább alsó becslésnek tekinthető. A tanulmány Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia és a balti országok állampolgárainak munkaerőpiaci és társadalmi helyzetével foglalkozik.
A kutatásból kiderült még, hogy a vizsgált országok állampolgárai közül lengyelből van a legtöbb Nagy-Britanniában (813 ezer fő), ehhez képest a többi küldő ország nagyságrendileg már sokkal közelebb van egymáshoz (a 50–150 ezer fő közötti sávban mozognak). A magyarok között a legnagyobb a dolgozók aránya (84,3 százalék), miközben ez az arány a csehek körében a legalacsonyabb, de még mindig elég magas (72,8 százalék).


May nem fog magától menni

Abszolút többségének június 8-i elvesztése óta folyamatos nyomás nehezedik Theresa Mayre, hogy vonuljon vissza a Konzervatív Párt éléről, de legkésőbb az októberi pártkonferencián nevezze meg távozásának időpontját. Két dologban szinte valamennyi tory egyetért: az egyik, hogy a mostani rövid kampány, majd az országot ért tragédiák kezelése során mutatott teljesítménye miatt nem szabad még egy választási hadjáratba belemenni vele. A másik, hogy a Brexit-tárgyalások végéig nem kellene elvenni Maytől a Downing Street 10. kulcsát, mert a vezetőváltás a Munkáspárt malmára hajtaná a vizet, illetve végzetesen megzavarná, vagy késleltetné az amúgy is kurtára szabott, bonyolult tárgyalásokat.

Legutóbb a hamburgi G20 csúcstalálkozón ismételte meg az ostromlott kormányfő, hogy "a legteljesebb mértékben szerepet kíván játszani” a 2019. március 29-én lezáruló, "rendkívül fontos ügyeket érintő megbeszéléseken”. Theresa May kijelentését megelőzően Boris Johnson külügyminiszter elismerte, a kormányfő politikai kilátásai nagyon borúsak. A miniszterelnöki pozíció egyik fő várományosa szerint May "hihetetlen méltósággal és elszántsággal" lett úrrá a problémákon.

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT DUNHAM

FOTÓ: GETTY IMAGES/MATT DUNHAM

Az EU-népszavazás előtt a bennmaradás híveinek táborát szaporító May korai kiszorítása katasztrofális hatással lenne a Brexit-tárgyalásokra abból a szempontból is, hogy az utóbbi időben a kilépésért felelős miniszter, David Davis küzdötte fel magát a "trónörökös" szerepére. Ez azért furcsa, mert 2001-ben és 2005-ben is alulmaradt a vezetőválasztási versenyben, másodjára a fiatal és tapasztalatlan, de karizmatikus David Cameronnal szemben. Bár az emberek úgy vélik, Davis uralja leginkább a kormány tagjai közül a Brexit technikai részleteit, ő maga sincs meggyőződve, hogy megegyezésre lehet jutni.

A Theresa Mayt jól ismerők nem kételkednek abban, magától nem fog lemondani. Brexit-ügyben minden oldalról veszélyek leselkednek rá. Június 8-a óta nem veheti készpénznek, hogy át tudja vinni a parlamenten a kemény Brexitet, az egységes piacból és a vámunióból való kilépést: bennmaradás-párti tory és munkáspárti politikusok módosító indítványok sorozatával nehezíthetik az életét. Jeremy Corbyn, az ellenzék vezére a kormányfő ismételt parlamenti leszavazásával akár egy bizalmatlansági indítványig is eljuthat. - R. Hahn Veronika, London

Szerző