Netanjahu Budapesten - Jól működő szövetség lesz

Publikálás dátuma
2017.07.17. 07:01
Gil Naveh
Minden bizonnyal egy jól együttműködő szövetség lesz két olyan vezető között, akik osztoznak ugyanazon antidemokratikus értékrendben - értékel Gil Naveh. Az Amnesty International Izrael kommunikációs vezetője sok jót nem vár Benjamin Netanjahu és Orbán Viktor találkozásától.
Korrupciós kínok közül érkezik

Az ügyészség elrendelte a Bezeq nevű cég fő tulajdonosa, és a kommunikációs minisztérium főosztályvezetője házi őrizetét, miután kiderült: Izrael legnagyobb telekommunikációs vállalata információkat kapott a kormánytól, melyeket azután részvény-manipulációkra használt fel. A kínos az egész ügyben az – írta a Haaretz című izraeli lap –, hogy a vizsgált időszakban Netanjahu kormányfő irányította a kommunikációs minisztériumot is. Az érintettek pedig a bizalmi emberei voltak.

Nagyon nem hiányzott ez a vizsgálat Netanjahu miniszterelnöknek, akinek több kínos korrupciós ügyére derített fényt az izraeli sajtó az utóbbi időben. Például arra: megállapodott a Yedioth Ahronot című újság tulajdonosával, hogy ha a lap „leszáll róla”, akkor a kormányfő rákényszeríti fő piaci vetélytársát az újság példányszámának csökkentésére. Ezen kívül vizsgálat folyik Netanjahu ellen amiatt is, hogy feleségével közösen drága ajándékokat fogadtak el üzletemberektől, akik aztán cserébe kaptak valamit a kormánytól. Eközben él a legsúlyosabb vád is a kormányfővel szemben: az izraeli rendőrség már hat embert vett őrizetbe, köztük Netanjahu titkárát egy német tengeralattjáró-üzlet kapcsán. Az érintettek ellen az a vád, hogy kenőpénzt fogadtak el a Thyssen-Krupp cég izraeli képviselőjétől. Mose Jalon volt védelmi miniszter szerint vesztegetés gyanújával Netanjahu ellen is vádat emelnek.

A miniszterelnök természetesen minden esetben cáfolja az őt érintő vádakat, de az újabb botrány feltehetőleg beárnyékolja budapesti és franciaországi látogatásait. Tegnap egyébként Párizsban Netanjahu a párizsi zsidók II. világháború alatti deportálására emlékezett a francia elnök társaságában. Az izraeli kormányfő tárgyalásokat folytatott Emmanuel Macronnal a közel-keleti konfliktusról és a szíriai háborúról.

- Hogyan fogadták a lex Soros tervét?

- Mi, Izraelben hasonló helyzetben vagyunk, mint civil kollégáink Magyarországon, és elég gyakran úgy tűnik, hogy az izraeli törvényhozókat erősen inspirálják a Putyin-, vagy Orbán-stílusú jogszabályok. Az is látszik, hogy a hatalom nálunk, ahogyan önöknél is, mindenkit megpróbál delegitimizálni, aki ellenzi, kritizálja a kormányzati politikát. Nemcsak a civil szervezeteket, de akár személyesen az aktivistákat is. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az izraeli kormány egyáltalán nem vett célba minden civil szervezetet, csakis azokat, amelyek a palesztinok emberi jogainak érvényesülése érdekében dolgoznak a megszállt területeken, és azokat, amelyek ellenzik a megszállást. Ez nagyon régóta van így, és minden alkalommal egy kicsit rontanak e szervezetek helyzetén egy-egy új törvénnyel, vagy változtatással, amelyek csak azokra érvényesek tehát, akik ellenzik az izraeli kormány politikáját meghatározott kérdésekben. Ezúttal is ezt tervezik a lex Sorossal, de ez csak egy frissítés, hiszen nálunk már hatályban van egy jogszabály, amely az önöknél nemrég életbe léptetettek szerinti rendelkezéseket tartalmazza (a külföldről támogatott szervezetek megbélyegzésére vonatkozó passzus - a szerk.).

- Mégis kísérteties ez a terv akkor, amikor Magyarországon Soros-ellenes kampány zajlik, s épp a Soros-szervezeteket kívánja főellenséggé tenni a magyar kormány…

- Tisztában vagyunk a magyarországi folyamatokkal, szorosan figyelemmel kísérjük a magyar civilek helyzetét, a társszervezetünk, az Amnesty International Magyarország révén folyamatosan értesülünk a fejleményekről. A különbség ott van, hogy Izraelben sok-sok civil szervezet, a nők, a szociális jogok, a művészetek, az oktatás, a vallás - és sok egyéb más - kérdéseivel foglalkozók élvezik a kormányzati politika, valamint az állami szektor támogatását, így például az oktatásban, szociális ellátásban és más területeken a legtöbb civil szervezet virágzik. A legtöbb szervezetnek ugyanis semmi köze nincs Izraelben a palesztin kérdést érintő kormányzati politikához, így nincs ütközőpont, a hatalom pedig hagyja sértetlenül működni ezeket a kezdeményezéseket. A kritikus szervezetekkel szemben pedig gyakran nem is megy tovább a dolog, mint politikai, politikusi nyilatkozatokig, amilyen volt most ez, a lex Sorosról. Persze van olyan is, hogy e javaslatok eljutnak a törvényalkotás első szakaszáig, aztán eltemeti őket a bürokrácia. És sajnos van, hogy néhányból valóban törvény lesz, ami rendkívül káros és súlyosan árt az itteni demokratikus folyamatoknak. De félreértés ne essék: a fenyegetések már önmagukban is rendkívül károsak, mert nemcsak megmérgezik a közhangulatot a demokratikus, humanitárius és emberi jogi értékekért küzdőkkel szemben, hanem dermesztő hatással lehetnek a kritikára és a kormányzás demokratikus felügyeletére is.

- Az AI Magyarországon - például egyes kormányzati intézkedéseket elítélő jelentései miatt - már többször tűnt fel a hatalom retorikájában “ellenséges” szervezetként. Izraelben önök beleesnek abba a kategóriába, amelyet diszkrimináltként említett?

- Nálunk, az AI-nél nincs napirenden, hogy ütközzünk a kormánnyal, és távol is tartjuk magunkat az aktív politikai részvételtől, illetve a szereplőktől is – ahogyan az összes Amnesty a világon. Nem támogatjuk vagy ellenezzük tehát a mindenkori kormányt, de figyelemmel kísérjük a kormányzati politikát, bíráljuk az emberi jogok esetleges megsértését, vagy a nemzetközi jogok és kötelezettségek megszegését, továbbá azokat a törvényeket, amelyek szembemennek a nemzetközi emberi jogi irányelvekkel. De mindez független a kormány pártállásától. Mivel 50 éve zajlik az izraeli megszállás a palesztin területeken, az Amnesty elleni politikának is hosszú története van. Pontosabban a kormány tagjai és a parlament célzott már ránk többször is: elvették például az adományozóink adókedvezményeit, hogy ezzel csökkentsék vagy épp megállítsák a támogatásunkat, továbbá megakadályozták, hogy a tanárok és gyermekek számára indított emberi jogi képzésünket folytassuk az iskolákban (függetlenül ettől mi döntöttünk amellett, hogy leállítjuk a projektet 2013-ban).

- Kapnak külföldi adományokat, illetve konkrétan pénzt Soros Györgytől?

- Pénzügyeinknek minden egyes részlete nyilvános, és megjelenik a honlapunkon. Az AI Izraelt 7500 fizető tag támogatja Izraelben, és részesülünk az AI központi támogatásában is. Amennyire tudjuk, az izraeli hivatal nem kap forrásokat Soros révén, legalábbis az elmúlt két évben biztosan nem kapott. Lehet, hogy a múltban volt példa valamely projekt esetében erre, nem tudom. Az AI az egész világon kizárólag magánforrásokból gazdálkodik, és nem részesül kormányzati forrásokból sem Izraelben, sem máshol. Együttműködünk ugyanakkor olyan civil szervezetekkel, amelyeket Soros támogat, és azt látjuk, hogy ezek hozzájárulása az izraeli és palesztin társadalomban elengedhetetlen. Megdöbbent minket minden olyan célozgatás vagy állítás, melyek szerint ezek a civil szervezetek, vagy akár maga Soros Izrael ellen dolgozna. Valójában ugyanis a civil, emberi jogi kritikák az izraeli kormánynak szólnak, ami nem ugyanaz, mint maga Izrael állam. Továbbá: visszataszító a gondolkodásmód, mellyel politikai előny kovácsolása érdekében, populista okokból az izraeli és a magyar kormány, valamint e parlamentek egyes tagjai hajlandóak együttműködni antiszemita erőkkel, vagy akár kezdeményezni ilyen megnyilvánulásokat.

- A magyar civiltörvényről mennyit tudnak?

- Ismerjük a magyar jogszabályt és teljes mértékben támogatjuk munkatársainkat az Amnesty Magyarországnál, akik nem tettek eleget a civiltörvény megbélyegző passzusának, ehelyett a bíróságon keresnek jogorvoslatot. Úgy véljük, hogy az izraeli kormány táptalaja lehet az önöknél történteknek, hiszen a két ország folyamatai azonosak a hatalmon lévők törekvéseiben: úgy a szűkülő emberi jogi tér, mint az ultranacionalista erőkkel való együttműködés, valamint az antidemokratikus jogalkotás területén. Látjuk az izraeli kormány jól összehangolt külpolitikai együttműködését azokkal az államokkal, amelyek irányítói azonos szemüvegen keresztül szemlélik a világot, azaz amelyeknek erős, populista vezetőik vannak. Netanjahu egyik célja éppen az lehet, hogy ezekkel a vezetőkkel alakítson ki szövetséget és együttműködést.

- Lehet kézzelfogható összefüggés a magyar és az izraeli folyamatok között?

- Van hasonlóság a két ország között, beleértve a hatalmon lévők antidemokratikus mozgását. Azokét a politikusokét, akiket politikájuk alapján ultranacionalista politikai stratégák és tanácsadók irányítanak, s akik kapcsolatban lehetnek antidemokratikus politikai csoportokkal. Netanjahu és Orbán is hasonló retorikát használ például a politikájukat kritizálni merő civil szervezetekkel szemben, s mindketten megpróbálják manipulálni a nyilvánosságot és a médiát olyan hamis állításokkal, mint például, hogy “az ország biztonsága érdekében szükség van az átláthatóságra a külföldi finanszírozású civilek esetében.” Nem tudjuk persze, hogy van-e közvetlen összefüggés e tevékenységek és a kommunikáció szempontjából a két politikus között, de az szemmel látható az az izraeli külpolitika és szövetségkötés, amelyet Netanjahu épít olyan vezetőkkel, mint például Orbán, Putyin vagy Trump.

- Ma Magyarországra érkezik az izraeli miniszterelnök, s találkozik Orbán Viktor magyar kormányfővel. Kezdete lesz ez egy gyönyörű barátságnak?

- Ez minden bizonnyal egy jól működő szövetség lesz két olyan vezető között, akik osztoznak ugyanazon antidemokratikus értékrendben. Olyan vezetők tárgyalnak egymással, akik nemcsak az „értékrendet” osztják meg egymással, hanem azt a tapasztalatot is, hogy mire lehet felhasználni ezeket az értékeiket. Láttuk a hírekben például, hogy Orbán rengeteg pénzt költött el biztonsági kerítésekre, melyekkel kívül tarthatja a menekülteket. Izrael is nagy tapasztalattal rendelkezik a kerítések és falakat építésében és őrzésében - lesz miről diskurálnia a két kormányfőnek… A demokratikus csoportokat azonban mindkét országban nagyon aggaszthatja ez a „barátság”.

Közös ellenség: Soros

Múlt héten derült ki, hogy Izraelben lex Sorost készít elő a jobboldali Likud párt egyik fiatal radikális képviselője. Mint megírtuk: Miki Zohár Kneszet-képviselő azzal állt elő, hogy új törvényjavaslatot nyújt be, amely tovább korlátozná a nem-kormányzati jogvédő szervezetek (NGO) működését. Ezt ő Soros-törvénynek neveztetné el. Jogszabálya megtiltaná azon adományozóknak, akik "Izraellel ellenséges" NGO-kat támogatnak, hogy másoknak is pénzt adjanak Izraelben.

Az izraeli törvényhozás tavaly júliusban már elfogadott egy törvényt, amely előírta, hogy azok a szervezetek, amelyek adományaik több mint felét külföldi kormányoktól kapják, ezt minden lehetséges helyen kötelesek feltüntetni. Ez a megbélyegzés fél tucatnyi jogvédő csoportot sújtott,nem érintette ugyanakkor azokat, akik főként magánszemélyektől, alapítványoktól kaptak adományokat. Ezt "korrigálná" most a Likud-képviselő, arra hivatkozva, hogy Soros György alapítványai jelentős összegekkel támogattak izraeli zsidó és arab, valamint palesztin szervezeteket.

Mindez ráadásul Netanjahu és a kormányoldal tetszésével is találkozhat. Emlékezetes: miután Netanjahu visszavonatta nagykövete Soros-kampányt bíráló nyilatkozatát, a magyar külügyminisztérium közölte, ahogyan Izrael, úgy Magyarország is fellép mindenki ellen, aki az országra és polgáraira nemzetbiztonsági kockázatot jelent, márpedig Soros le akarja bontani a határt záró kerítést, az általa finanszírozott NGO-k segítségével illegális migránsok százezreit telepítené Európába és Magyarországra. Emanuel Nahson, az izraeli külügyminisztérium szóvivője ugyanis élesen bírálta Soros Györgyöt: "a budapesti nagykövet által kiadott közlemény semmiképpen nem azt állította, hogy jogtalan a bírálat Soros György ellen, aki folyamatosan aláássa Izrael demokratikusan megválasztott kormányát a zsidó államot rágalmazó szervezetek támogatásával, és megpróbálja eltagadni Izraeltől az önvédelemhez való jogát".



Szerző

Vevő a Fidesz trükközésére az Állami Számvevőszék

Publikálás dátuma
2017.07.17. 07:00
CSAK A FIDESZ - A 2010-es és ’14-es kampányban is elözönlötték a közterületeket a mai kormánypártok reklámjai – akkor Simicska L
Gyanús kampányköltéseit rendre azzal magyarázza a Fidesz, hogy az Állami Számvevőszék mindent rendben talált. Csakhogy a szakértő szerint az ÁSZ, habár lenne módja, meg sem próbálkozik érdemi vizsgálatokkal.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója szerint az ÁSZ igenis léphetne, ha a pártok által közölt kampányköltési számok és a mindennapi élet tapasztalatai között nyilvánvaló ellentét feszül

Miközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vezetői folyamatosan azt hangsúlyozzák, hogy a rájuk vonatkozó jogszabályi előírások nem teszik lehetővé a pártok költéseinek valódi, tehát a számlák formai ellenőrzésén túlmutató vizsgálatát, a lapunknak nyilatkozó szakértő nem tudja eldönteni: Ezt vajon valóban komolyan gondolják, vagy csak azért sulykolják, mert remélik, ha sokszor elhangzik, akkor legalább a polgárok el fogják hinni? Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI Magyarország) jogi igazgatója szerint a valóságban ugyanis egyetlen jogi előírás sem tiltja az ÁSZ-nak azt, hogy észlelje a pártok által közölt kampányköltési számadatok és a mindennapi élet tapasztalatai közötti nyilvánvaló ellentétet. Azt sem tiltja a törvény, hogy az ÁSZ feljelentést tegyen a rendőrségen vagy az ügyészségen, ha kirívóan alacsony összegű kampányköltési, pártkiadási tételekre bukkan. Sőt azt sem, hogy maga kérdezze meg a pártokat arról, tényleg annyit költöttek-e működésükre és a kampányukra, mint amennyit állítanak.

Az ÁSZ egyébként azután adott ki most magyarázkodó közleményt, hogy a 24.hu megírta: a Fidesz a 2010-es országgyűlési választás kültéri reklámjairól csak harmadakkora ráfordítást jelentett le, mint amekkora összeg a Simicska Lajos-féle Mahir Cityposterrel kötött, 2010. március-áprilisi időszak számláján valójában szerepel. A Fidesznek – a mostani listaárakon kalkulálva – körülbelül 1 milliárd forintot kellett volna adnia azért, amiért a valóságban csak 23 milliót (nagyjából 5000 Ft/darabos egységárat) fizetett. A kormánypárt szerint minden egyes választási kampányban a törvényeknek megfelelően jártak és számoltak el, ezt pedig – hangoztatták – az ÁSZ ellenőrizte és törvényesnek találta.

„A TI Magyarország más civil szervezetekkel és kutatóműhelyekkel együttműködésben ellenőrizte a pártok, jelölő szervezetek 2010-es választási kampányköltéseit. Most végre az általunk számolt adatokat tőlünk független bizonyítékok is megerősíteni látszanak. Amennyiben beigazolódik, hogy a 2010. évi parlamenti választási kampány során az akkor még ellenzékből kampányoló Fidesz elvtelenül jutott kedvezményekhez és a kedvezményt nyújtó cég a tényleges árnál alacsonyabb összegről szóló, azaz valótlan tartalmú szerződés alapján könyvelte a bevételeit, akkor felmerül a költségvetési csalás (2010-es elnevezése szerint adócsalás) lehetősége” – hangsúlyozta Ligeti Miklós. A jogi igazgató szerint azonban emiatt feltehetően nem a Fidesz, hanem a kedvezményt nyújtó cég ütné meg a bokáját, feltéve, hogy a bűncselekmény még nem évült el.

Az ÁSZ a minapi közleményében már azt írta: rendben voltak a Fidesz kampánypénzei, mindenről szabályosan számoltak el. A gond csak az, hogy a szervezet a 2014-es választásokról beszélt, a csalásgyanú viszont a 2010-es kampánypénzek miatt merült fel. Azonban már 2014-ben sem volt minden rendben.

„A TI Magyarország a 2013/2014. évi választási kampányokat is nyomon követte. A pártok, de főleg a kormányoldal erői, messze többet költöttek, mint amennyit a törvény alapján szabad lett volna nekik” – jelentette ki Ligeti, hozzátéve: a legutóbbi parlamenti választásokat megelőző kampány során már a Fidesz-KDNP parlamenti frakciója által kétharmados többséggel elfogadott kampányfinanszírozási törvény volt érvényben. Azaz a pártok legfeljebb 995 millió forintot költhettek volna a kampányukra, miközben a TI Magyarország, a vele együttműködő többi civil és szakértő szervezettel, számítások és kutatási eredmények alapján arra a következtetésre jutott, hogy egyedül a kormányoldal pártjai érdekében minimálisan 4 milliárd (3993 millió forint) értékű kampányterméket használtak fel. A túlköltések mellett más durva közpénz-korrupciós jelenségeknek is utat nyitott a kampányfinanszírozási törvény. Például a szabad utat kaptak a kamupártok, amelyeken keresztül büntetlenül folyattak el körülbelül 3,5-4 milliárd forintnyi közpénzt.

A kabinet szerint a már hatályba lépett plakáttörvény miatt mostantól be kell számolni, hogy ki, mennyiért vesz plakátot. Ezzel szerintük végleg kibukik a Simicska-Vona megállapodás, a Jobbik burkolt pártfinanszírozása. Ligeti erre reagálva lapunknak úgy fogalmazott: ezúttal nem annyira rossz Magyarországnak az, ami a kormánypártoknak jó. A szabályozás - amely a CÖF-jelenséget és a kamupártok machinációit nem zárja ki – az eddigieknél drágábbá, de egyúttal talán valamivel átláthatóbbá teszi a plakátköltéseket.

Szerző

Hétfőtől korlátozások az Erzsébet tér környékén

Hétfőtől csütörtökig korlátozzák a belvárosi Erzsébet tér és környéke forgalmát, az intézkedés a tömegközlekedést is érinti - közölte a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vasárnap.

A közlemény szerint hétfő reggel 8 órától várhatóan csütörtök délig az 1-es metró Deák Ferenc téri állomásának Erzsébet térre vezető kijáratát lezárják, a megállóhelyet kizárólag a metróaluljáró irányában lehet majd elhagyni. Emellett további korlátozások is lesznek az Erzsébet tér környékén, amelyek miatt változik a 15-ös, a 115-ös, a 16-os, a 105-ös, a 916-os és a 990-es busz közlekedése.

A BKK közlése szerint a közösségi közlekedési változásokról személyre szabott információk érhetők el a BKK Info oldalán, a www.bkkinfo.hu címen, vagy a BKK Info mobilalkalmazásban. A kozut.bkkinfo.hu oldalon valós idejű közúti közlekedési információk érhetők el. A fővárosban közlekedő autósok interaktív online térkép segítségével tájékozódhatnak arról, hol milyen fennakadásokra kell számítaniuk.

Szerző