Megrovást kapott az orvos, mert bírálni merészelte a kamarát

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:08
Népszava fotó
Megrovást kapott Kunetz Zsombor orvos a sajtóban tett nyilatkozataiért a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai bizottságának elsőfokú határozata szerint - erről maga az érintett számolt be a blogján.

 Kunetz Zsombor volt az, akitől májusban miután akarta ismerni a MOK elnökének és az elnökségnek járó juttatásokat, továbbá arról is érdeklődött, hogy miként használja fel a tagdíjak és egyéb bevételeit a kamara előbb az adatokért 88 ezer forintot kért, majd etikai vizsgálatot is kezdeményezett. Végül a szervezet az orvos által kért gazdálkodási és béradatokat kitette a honlapjára. Köztük azt is, hogy mennyit keres Éger István, a testület elnöke, aki - mint kiderült -havonta bruttó 1 millió forintot visz haza.

Kunetz ügyének további érdekessége, hogy ugyanezt a megrovást kapta az a veszprémi onkológus is, aki csak olyan betegeken végzett el életmentő beavatkozásokat, akik 150 ezer forintot fizettek neki. De például az ellen a nőgyógyász ellen kamarai etikai vizsgálat sem indult, aki a MOK és annak vezetőinek a kritizálásánál sokkal súlyosabb etikai elbírálás alá kellene, hogy essen - írja blogján Kunetz.

Szerző

Ipari park a város közepén? - Zajos betonkeverő Szikszón

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:05
ÜZEM A VÁROS SZÍVÉBEN - A jegyző szerint halk és veszélytelen ( a szerző felvétele)
A Szikszón élőknek is joguk van eldönteni, hogy mivel éljenek együtt – hívta fel a helyi önkormányzat figyelmét internetes bejegyzésében dr. Piskóti István professzor, a Miskolci Egyetem Marketing Intézetének igazgatója aki élére állt egy tiltakozási akciónak. 

A Miskolchoz közeli településen ugyanis egy új betonkeverő üzem épült, néhány tíz méterre a lakóházaktól, étteremtől, a nem oly távol lévő kórháztól. A helyi engedélyeket kiadó jegyző a közelben élőket károsítható egészségi, környezetszennyezési kockázatokról nem készíttetett előzetes felmérést, a lakókat a tervezett beruházásról előzetesen nem tájékoztatták, lakossági fórumot sem tartottak a témában. Az emberek csak a már összeszerelt üzemet vették észre, amelyhez nem építettek külön a megközelítésére alkalmas úthálózat, így a kész építőanyagot csak a házak szomszédságában, a városon át szállíthatják majd el.

A Miskolc-Kassa főútvonalon, a lakott területeken átmenő szakaszokon egyébként is óriási méretű a gépjárműforgalom – mondja dr. Piskóti István – a sokszor megígért, eddig meg nem épült autópálya sem lesz igazi megoldás az üzem megközelíthetőségére, hiszen a városban kialakított ipari parkot csak a belső utakon lehet megközelíteni. Köztudott, hogy egy betonkeverőhöz erősen porozó alapanyagokat kell a helyszínre vinni. 

Azzal nemigen számoltak, hogy a beruházással tovább növekedik a 3-as úton haladó tehergépjárművek száma, s azzal sem, hogy a kertekkel szépen kialakított lakókörnyezet nyugalmát zavarják. A kavicsot, homokot, vagy akár a kész betont szállító speciális járművek, teherautók közlekedése bizonyosan hangos és légszennyező lesz. A professzor emiatt pár hete a lakók nevében levélben fordult az önkormányzat jegyzőjéhez, amelyben kérte, hogy mutassák be a betonkeverő működésével járó légszennyezéssel, porzással, útkárosítással összefüggő hatás-elemzéseket. Amíg erről nem adnak tájékoztatást a lakóknak, addig azt kérték, ne engedélyezzék az üzem működését.

A Szikszói Önkormányzati Hivatal jegyzője válaszlevelében közölte, hogy a helyszín, mint ipari park, üzemi tevékenység folytatására alkalmas, ezen a területen pedig idén május közepétől kész beton előállítását jelentette be egy vállalkozó az önkormányzatnál. A berendezés csupán olyan hangos lesz – írta Polgáriné Dsupin Dóra jegyző – mint egy átlagos személyautó, zárt rendszerben működik, a környezet levegőjét nem károsítja. Füzesséri József polgármester pedig a terület ipari park jellegét hangsúlyozta, amely minden szükséges engedéllyel rendelkezik. A lakók többsége azonban egy korábbi rossz döntés eredményének tekinti, hogy a város közepére telepítették a ipari parkot, s nem értik, miért ragaszkodik Szikszó vezetése a szerintük elhibázott beruházáshoz, amely a helyiek életminőségét rontja.

Szerző

Több bért! - Elszántak az önkormányzati dolgozók

Publikálás dátuma
2017.07.18. 07:03
Kitartanak - Boros Péterné, az MKKSZ elnöke a Belügyminisztérium épülete előtt ismertette követeléseiket - Népszava fotó/Tóth Ge
Folyt.köv. Több mint ötezer helyhatósági köztisztviselő sztrájkolt két órát tegnap. Ha nem kapnak az állami tisztviselőkhöz hasonló bért, készek egésznapos munkabeszüntetésre is.

Hétfő reggel 9 óra. Feketébe öltözött asszonyok kapaszkodtak egymásba a XVI. kerületi Polgármesteri Hivatal lépcsőjén, rajtuk kívül senki nem mozgott az épület környékén. Sztrájkoltak a hivatalnokok, 10 óráig csak a gyászolókat fogadták az anyakönyvvezetők, és ehhez hasonló halaszthatatlan ügyekkel foglalkoztak az íróasztaloknál. A munkabeszüntetést szervező Görbe László a Népszavának kiemelte, a 72 ezer embert kiszolgáló hivatalban a dolgozók elfogadhatatlannak tartják, hogy kilenc éve nem kaptak központi béremelést, azt érzik, a kormány nem veszi őket emberszámba. Helyi vezetőik ugyan éltek az érdekvédők által tavaly kiharcolt lehetőséggel és a kerület adóbevételeinek terhére az államilag garantált 36 850 forintos köztisztviselői illetményalapot ötödével megtoldották, de a központi költségvetésből várják az összeg 60 ezer forintra emelését. Görbe a múlt pénteken délutánra váratlanul összehívott belügyi egyeztetést nem tartja győzelemnek, mert ott semmilyen eredmény nem született.

Szakszervezeti titkártársával, a XIII. kerületi polgármesteri hivatalban dolgozó Pajor Józseffel egybehangzóan fogalmaztak úgy: a bérrendezés nem politikai hovatartozás kérdése. A fideszes vezetésű Kertvárosban a dolgozók 62 százaléka csatlakozott a felhíváshoz, míg a baloldali Angyalföldön 85 százalék. Mivel a vezetők eleve nem sztrájkolhatnak, itt ők ültek be az ügyfélszolgálatra a beosztottak helyett. Eközben a XVI. kerületi hivatal lépcsőjén még fél tíz után is csak egy középkorú férfi baktatott felfelé a papírjaival. Azt mondta, nem nézett honlapot, nem vette észre a hirdetményt a bejáratnál, így elsőre nem is értette, miért mondom neki, hogy kicsit még várnia kell az ügyintézésre. – Láttam a tv-ben, hogy a köztisztviselők jobb bérekért harcolnak, de ezt nem hoztam össze a közterület-foglalási engedélyem elintézésével – vallotta be, és mosolyogva visszaült a kocsijába. Dühnek semmi nyoma.

A sztrájkot szervező Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) nem adta ki az akcióhoz csatlakozott önkormányzatok listáját, mert védi a dolgozókat, de lapunk körtelefonokkal szerzett tapasztalatai szerint épp a béremelésre saját forrás híján leginkább rászoruló kistelepüléseken sztrájkoltak a legkevesebben, mert a néhány fős munkahelyeken nehéz tagokat szervezni a szakszervezeteknek. A tiltakozással azonban itt is egyetértenek az alkalmazottak, a jegyzők és legtöbb helyen a polgármesterek is. A munkabeszüntetés megszervezésére alkalmas nagyobb hivatalokban a dolgozók elszántak. A Népszava kérdésére egybehangzóan állították: ha a kormány nem teljesíti a bérkövetelést, készek továbblépni, és ha az MKKSZ megszervezi, akár egésznapos sztrájkot is vállalnak.

Kompromisszumos javaslat is van

Több mint száz önkormányzatnál, több mint ötezer köztisztviselő sztrájkolt tegnap reggel – jelentette be a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke a munkabeszüntetés után a Belügyminisztérium épülete előtt. Boros Péterné megismételte, ha nem tudják elérni az illetményalap 60 ezer forintra emelését, kompromisszumos megoldásként javasolják a három év alatt megvalósítható 50 százalékos béremelést a kormánnyal két hét múlva folytatódó tárgyaláson.

Az ellenzéki pártok a kormány hozzáállását bírálták. Az MSZP a feketegazdaság kifehérítéséből teremtené elő az önkormányzati tisztviselők magasabb bérének fedezetét, az LMP 50 százalékkal emelné az illetményalapot. A Jobbik szerint a kormány időhúzása távozásra kényszeríti a hivatalokban dolgozó szakembereket, a DK szégyennek tartja, hogy a Fidesz kormányzása óta "a magyarok lettek a legtöbbet dolgozó és legkevesebbet kereső emberek Európában”. A nagyobbik kormánypárt hallgatott, a KDNP viszont továbbra is azt mondta, a dolgozóknak a településekkel kell megállapodni a bérekről, ez nem kormányzati hatáskör.