Nem fontos a civilek élete

Háttérbe szorultak az amerikai harci bevetések során a civilek védelmét előtérbe helyező szempontok. Donald Trump elnökségének fél éve alatt látványosan nőtt a polgári áldozatok száma.

Donald Trump elnöksége óta megkétszereződött a polgári áldozatok száma az iraki háborúban. A The Daily Beast közlése szerint a Barack Obama elnöksége során összesen hozzávetőleg 2300 civil vesztette életét Irakban és Szíriában, ami havi 80 halálos áldozatot jelent. Donald Trump beiktatása óta az idei év július 13-ig azonban további 2200 személy halt meg a légicsapások következtében, ami havonta 360 halálos áldozatnak felel meg. Ez azt is jelenti, hogy Trump elnöksége során naponta 12-vel több polgári áldozata volt a légicsapásoknak, mint Obama idején.

Az Egyesült Államok által vezetett koalíció ugyan ennél kevesebb halottról tett említést, de a szövetségesek adatai is megerősítik a trendet. Ezen közlések szerint 603 polgári áldozata volt a légicsapásoknak. A londoni székhelyű szíriai megfigyelő központ is megerősítette a polgári áldozatok magas számát. Egyes vélekedések szerint ennek nem az az oka, hogy Trump alatt kevésbé lenne körültekintő az amerikai légierő. Arról van szó, hogy az utóbbi fél év folyamán került döntő szakaszba az Iszlám Állam (IS) elleni háború két fontos fellegvárban, az iraki Moszulban és a szíriai Rakkában. Előbbi, Irak második legnagyobb városa, bő egy héttel ezelőtt szabadult fel. A koalíciós erők azt állítják, odafigyelnek arra, hogy minimalizálják a polgári áldozatok számát. Azt is közölték, nem változott eddigi stratégiájuk sem. Szerintük a civil áldozatok magas száma arra vezethető vissza, hogy az IS élő pajzsként használta az embereket. Az Egyesült Államok mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Ausztrália, valamint Belgium és részt vesz a légicsapásokban, azt azonban minden említett ország tagadja, hogy bombázásaiknak polgári áldozatai lettek volna.

Az Egyesült Államok annyit elismert, hogy a Moszul térségében található Dzsadidában „véletlenül” megölt száz embert egy március 17-én végrehajtott légitámadásban. Ekkor egy mintegy 250 kilogrammnyi bombát dobtak le. Összesen 105-en haltak meg. Az amerikaiak azt állították akkor, azért haltak meg annyian, mert az IS fegyveresei robbanószerkezeteket hagytak az épületben. Ezt azonban a túlélők cáfolták.

Ugyanakkor további több száz ember vesztette életét ugyanebben a városban más légicsapások következtében. Egyes adatok szerint ebben a hónapban a korábbiakhoz képest 400 százalékkal emelkedett a polgári áldozatok száma.

Akadnak azonban olyan vélekedések is, amelyek szerint Trumpnál már nem a polgári személyek életének védelme a legfontosabb, így valóban történt változás az amerikai hadsereg stratégiájában. Az amerikaiak olyan területeken is ledobtak bombákat, ahol sejthették, hogy sok polgári személy tartózkodik.

Belkis Wille, a Human Rights Watch emberi jogi szervezet ezzel kapcsolatban meglepő kijelentést tett. „Minket is váratlanul ért, hogy amikor olyan családokat kérdeztünk tapasztalataikról, akik elmenekültek a helyszínről, a legborzalmasabb emlékeik nem az IS uralmának három évéről, az élelmiszer és ivóvízhiányról maradtak, hanem az amerikaiak légicsapásai volt számukra a legszörnyűbb élmény”. A Human Rights Watch szerint csak Rakkában 700-ra tehető a polgári áldozatok száma. Hasonló adatai vannak ezzel kapcsolatban az ENSZ-nek is.

Egy július 2-án a New York Timesban napvilágot látott beszámoló szerint a koalíciós erők mindenre lőttek, ami mozgott Rakka déli határvidékén, az Eufrátesz partjánál. Hírek szerint 27 olyan személyt is megöltek, akik vizet mertek a folyóból. Az Amnesty International nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy az amerikaiak által irányított szövetségesek törvénytelen akciót hajtottak végre.

Hogy igenis történt változás az amerikaiak stratégiájában Trump alatt, az is bizonyítja, hogy Afganisztánban, áprilisban bevetették a „Minden Bombák Anyjának” becézett fegyvert, amely az amerikai hadsereg legnagyobb nem nukleáris bombája. A hivatalos nevén GBU-43B jelzésű szerkezet célpontja az Iszlám Állam egy olyan bázisa volt Afganisztán Nangarhar nevű tartományában, amelyet több föld alatti alagút köt össze. A támadásban a terrorszervezet 36 harcosa halt meg, illetve megsemmisült három alagút, sok fegyver és lőszer is, de civilek nem sérültek meg. Az ilyen típusú bombák kifejezetten föld alatti célpontok elleni csapásokra alkalmasak. Amerikai közlések szerint bevetését az is indokolta, hogy az alagutak környéke alá volt aknázva, és az átlagnál jobban meg volt erősítve a szárazföldi támadások ellen.